Bevezetés | 7 |
Könyvem célja | |
Néhány önkritikus megjegyzés | |
A filozófia tárgya | |
Néhány irányadó szempont | |
A Kelet bölcsessége | |
Az ókori India filozófiája | 19 |
A Védák kora | 20 |
Az indiai filozófia nem-ortodox rendszerei | 30 |
Az indiai filozófia ortodox rendszerei | 47 |
Kitekintés az indiai filozófia további fejlődésére és előzetes értékelés | 57 |
Az ókori kínai filozófia | 61 |
Konfuciusz | 63 |
Lao-ce (Lao zi) | 69 |
A motizmus és néhány egyéb irányzat | 75 |
Konfuciusz nagy tanítványai | 77 |
Kitekintés a további fejleményekre és előzetes értékelés | 80 |
A görög filozófia | |
Általános bevezető. A fő korszakok | 90 |
A preszókratikus filozófia a szofisták fellépéséig | 94 |
A milétoszi természetfilozófusok | 94 |
Püthagorasz és a püthagoreusok | 96 |
Az eleaiak | 98 |
Hérakleitosz és a Kr. e. 5. század természetfilozófusai | 101 |
A görög filozófia virágkora | 108 |
Szofisták | 108 |
Szókratész | 111 |
Platón | 116 |
Arisztotelész | 133 |
Szókratikus, platonikus és arisztotelikus iskolák | 144 |
Görög és római filozófia Arisztotelész után | 147 |
Általános bevezető. A hellenizmus | 147 |
A sztoikusok | 149 |
Az epikureusok | 153 |
A szkeptikusok | 155 |
Az eklektikusok | 156 |
A neoplatonikusok | 157 |
A középkor filozófiája | |
Bevezetés. A kereszténység felemelkedése. Az egyes korszakok jellemzése | 163 |
A patrisztika kora | 166 |
Az antik és a keresztény eszmevilág ellentéte | 166 |
A keresztény és az antik filozófia találkozása a korai egyházatyáknál | 169 |
A kereszténységet fenyegető belső veszélyek | 171 |
Az egyház egységének megszilárdulása | 174 |
Augustinus | 176 |
A kései patrisztika tanítói | 182 |
A skolasztika kora | 185 |
Történeti háttér. A skolasztikus módszer | 185 |
A korai skolasztika (Az univerzálé-vita) | 187 |
A középkori arab és zsidó filozófia | 192 |
A skolasztika virágkora | 196 |
A kései skolasztika | 209 |
Német misztika: Eckhart mester | 215 |
A reneszánsz és a barokk korszaka | |
Filozófia a reneszánsz és a reformáció korában | 221 |
Szellemi fordulat a középkorból az újkorba | 221 |
Az átmeneti korszak legfontosabb rendszerei | 235 |
A barokk korszak három nagy rendszere | 248 |
Descartes | 249 |
Spinoza | 256 |
Leibniz | 265 |
A felvilágosodás és Immanuel Kant filozófiája | |
Filozófia a felvilágosodás korában | 275 |
A felvilágosodás Angliában | 275 |
A felvilágosodás Franciaországban | 289 |
A felvilágosodás Németországban | 304 |
Immanuel Kant | 307 |
Élete, személyisége, művei | 307 |
A kriticizmus előtti korszak | 309 |
A tiszta ész kritikája | 313 |
Erkölcsiség és vallás | 326 |
Az ítélőerő kritikája | 332 |
A kritikák utáni munkák | 337 |
Kant kritikájához és értékeléséhez | 343 |
A 19. század filozófiája | |
Bevezető áttekintés | 351 |
A romantika és a német idealizmus | 353 |
A kanti filozófia első recepciója és továbbfejlesztése. - Az "érzelem" (a "hit") filozófiája | 353 |
Fichte | 356 |
Schelling | 360 |
Hegel | 364 |
Pozitivizmus, materializmus, marxizmus | 375 |
A pozitivizmus Franciaországban: Comte | 375 |
Az angol pozitivizmus | 382 |
A hegeli iskola felbomlása és a materializmus színrelépése Németországban | 391 |
Marx | 394 |
Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche | 402 |
Arthur Schopenhauer | 402 |
Soren Kierkegaard | 415 |
Friedrich Nietzsche | 420 |
Mellékáramlatok. Kritikai visszafordulás Kanthoz | 433 |
Mellékáramlatok | 433 |
A neokantianizmus | 436 |
A filozófiai gondolkodás főirányai a 20. században | |
Egy új korszak | 445 |
A század első fele | 448 |
Életfilozófia és historizmus | 448 |
A pragmatizmus | 456 |
Új metafizika | 459 |
Fenomenológia | 471 |
A jelenkorig | 476 |
Az egzisztencia filozófiája | 476 |
A létkérdés felfejtése: Martin Heidegger | 487 |
Filozófiai antropológia | 498 |
A marxizmus filozófiája - ma | 506 |
Ludvig Wittgenstein. A nyelv mint a mai filozofálás központi témája | 518 |
Neopozitivizmus | 527 |
Tudományelmélet. A megismerésprobléma megújítása | 543 |
Mit kell tennünk? | 558 |
Zárszó | 572 |
Jegyzetek | 575 |
Névmutató | 593 |