A filozófia története VI/1.

Előszó

"A filozófia története" hatodik, befejező kötete az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól napjainkig tárgyalja a filozófiai és szociológiai gondolkodás történetét országonként vizsgáltuk. A hatodik kötetben más módszert választottunk, elsősorban azért, mert a filozófiai gondolkodás fejlődése napjainkban néhány sajátosságot mutat: a filozófiai tanítások, amelyek kezdetben az egyes országok keretei között jelentek meg és alakultak ki, egyre szembetűnőbben nemzetközi jelleget öltöttek, amint ez különösen világosan a mai viszonyok között mutatkozik meg.
Ami a marxista filozófiát - a dialektikus és a történelmi materializmust - illeti, ez kezdettől fogva nemzetközi tanításként, a forradalmi proletariátus világnézetének filozófiai alapjaként alakult ki, s ebben a minőségben fejlődött is valamennyi nép munkásmozgalmának és forradalmi mozgalmának tapasztalataival gazdagodva. A marxista tanítás és ezen belül a marxizmus filozófiája fejlődésének jellemző vonása ma az, hogy a kommunista világmozgalom elméleti alapját alkotja, és eszmeileg felvértezi az októberi forradalom után a világ csaknem valamennyi országában alakult marxista - leninista pártokat.
A XIX. század második fele, de különösen e század vége óta a polgári filozófia mindinkább már csak nemzetközi ideológiai reakció volt általában a materializmussal és különösen a dialektikus és a történelmi materializmussal szemben. Különösen aktívvá vált ez a reakció a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően, majd tovább erősödött a szocialista világrendszer kialakulása után, amikor az antikommunizmus lett az imperalizmus fő eszmei és politikai fegyvere. A mai idealizmus iskoláinak és irányzatainak sokfélesége és nagy száma nem leplezheti el fejlődésük fő tendenciáját: hanyatlásukat, degradációjukat.
"A filozófia története" hatodik kötete összefoglaló képet ad a marxista - leninista filozófia fejlődéséről, legfontosabb problémáinak tükrében elemzi a polgári filozófia fejlődéséről, legfontosabb problémáinak tükrében elemzi a polgári filozófia és szociológia fő áramlatait. A szerzők történelmi aspektusaiban vizsgálják a filozófiai irányzatokat, rámutatva arra, hogy miképpen keletkeztek és fejlődéséről, legfontosabb problémáinak tükrében elemzi a polgári filozófia és szociológia fő áramlatait. A szerzők történelmi aspektusban vizsgálják a filozófiai irányzatokat, rámutatva arra, hogy miképpen keletkeztek és fejlődtek ki, milyen fordulatokon és változásákon mentek át, milyen filozófiai problémák merültek fel a különböző történelmi helyzetekben, és hogyan oldották meg ezeket. Ennek során rávilágítanak arra, milyen sajátosságokat mutat a filozófiai és szociológiai gondolkodás fejlődése a szocialista rendszer országaiban, a tőkés országokban, az imperializmus gyarmatai elnyomása alól felszabadult országokban.
"A filozófia története" hatodik kötetében középponti helyet foglalnak el a marxista filozófia fejlődésének 1917 utáni lenini szakaszával kapcsolatos problmának fejtegetésével kezdődik, és a marxista filozófia lenini korszakának mint a filozófiai gondolkodás fejlődésében elért legmagasabb eredménynek általános jellemzésével végződik. A könyvben bemutatjuk, hogyan fejlődött a marxista - hogyan dolgozták kia dialektikus és a történelmi materializmus problémáit, a tudományos kommunizmus, az esztétika, az etika, a tudományos ateizmus és a filozófiatörténet filozófiai kérdéseit. Külön fejezet foglalkozik azzal, miképpen dolgozták ki a marxista filozófia több problémáját a SZKP programjában és a kommunista világmozgalom program jellegű dokumentumaiban, s elemzi a marxizmus-leninizmusnak azt a harcát, amelyet a történelmi fejlődés mai szakaszában a reformizmus, a revizionizmus és a dogmatizmus filozófiai és szociológiai koncepciói ellen vív.
A kötet vizsgálja a mai nemzeti felszabadító mozgalmak ideológiájának filozófiai és szociológiai aspektusait, képet ad a gyarmati rabságból kiszabadult országok haladó embereinek a szocializmus iránti vonzódásáról, a marxista - leninista eszmék egyre növekvő befolyásáról, amely az említett országok népei előtt megnyitja a szocializmus irányában való fejlődés távlatait.
Itt figyelembe kell vennünk azt, hogy a marxista filozófusok eddig még nem tanulmányozták behatóbban a filozófiai és szociológiai gondolkodás jelenlegi helyzetét több olyan országot illetően, amely mostanában lépett az önálló fejlődés útjára (mint például Afrika országai, Ázsia és Latin-Amerika néhány országa).
A könyv a voltaképpeni filozófiai és szociológiai gondolkodás helyzetének és általános fejlődési tendenciáinak elemzése mellett vizsgálat alá veszi a modern természettudomány filozófiai problémáit, feltárja a filozófia és a természettudomány között korunkban kialakult kapcsolatot, nyomon követi a dialektikus materializmusnak azt a harcát, amelyet a tudományban érvényesülő idealizmus és metafizika ellen vív. Vissza