A filozófia története az ókortól napjainkig

Előszó

GÖRÖG FILOZÓFIA
A mítosztól a logoszig
„Az embereket most is, meg régen is a csodálkozás késztette arra, hogy hogy filozofálni kezdjenek." „Filozófiai csodálkozáson" Arisztotelész | Platón nyomán j a megmagyarázhatatlan jelenségek és események feletti álmélkodást érti, amelyből utóbb az okokat firtató kérdés adódik. A fenti idézet azonban egyúttal a filozófia eredetének és kezdetének a problémáját is érinti: nemcsak a specializálódott, szakmaként művelt filozófia tartalmaz filozófiai tudást, hanem a mítosz is, hiszen azt is a csodálkozó, magyarázatot kereső kérdezés motiválja. És valóban: a mítosz, tehát a filozófia előtti gondolkodás, valamint a filozófia között nem olyan könnyű meghúzni a határt, mint ahogy a filozófiatörténetek felosztásai sugallják.
A világ eredetének kérdése, a természeti jelenségek, a társadalmi normák és intézmények magyarázata közös eleme a mítosznak és a filozófiának; eltérnek azonban abban, ahogyan ezeket a témákat kezelik, vagy pontosabban abban, ahogy a maguk sajátos módján megszólaltatják őket. A sokszor emlegetett átmenet a mítosztól a logoszhoz az isten- és hőstörténeteket elbeszélő, azaz narratív, valamint a szigorúan argumentáló nyelv különbségével jellemezhető. A világ istenek közbeiktatásával történő magyarázata helyébe egyre inkább a világ birtokbavételének racionális formája lép. Vissza