A filozófia története

Előszó

A filozófia szó görög eredetű, s a bölcsesség szeretetét jelenti. A vele egy tőről fakadt igét Herodotos a szemlélődő érdeklődés jelölésére használja; majd később a tudományt jelentette általában. A görögöknél sohasem fejlődött ki ennek a fogalomnak a tudománytól eltérő értelme, mert a tudás egysége náluk mindvégig megmaradt. A lényeg pedig az, hogy a filozófia mindig a tudásban mutatkozó egységet, elvszerűséget jelentette. Ezért bármily különböző használatban találjuk e szót a történelem folyamán, az egységesség és elvszerűség elválaszthatatlan tőle. a filozófia szeme folyton azokon a végső előfeltételeken függ, amelyek az emberi tudás egységbefoglalásának alapjai; noha egyszer több, másszor kevesebb világossággal látja vagy tudja kifejezni ezeket. Még akkor is, mikor a tapasztalati tudományok kifejlődése után a felszínes szemlélet szerint lételében volt fenyegetve, mert fennállási jogai vonattak kétségbe, megtalálta a maga külön feladatát abban, hogy a szaktudományok alapelveit kereste módszeres elmélkedéssel és az emberi lét végső gyökereit nyomozta az alkotó tevékenység területén (kritikai filozófia). S e tekintetben nem tesz különbséget a szaktudományok között: egyforma buzgósággal nyomozza valamennyiök végső elveit, előfeltételeit. a filozófus ma is "áttekintését vágyja az egésznek", akárcsak a hellén világban, míg a szaktudós a részletbe merül el. Vissza