A filozófia története

Szerző

Pozsony-Budapest

'Dr. Serédi Lajos: A filozófia története ' összes példány

Kiadó:	Stampfel Károly
Kiadás helye:	Pozsony-Budapest
Kiadás éve:	1904
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	164 oldal
Sorozatcím:	Stampfel-féle Tudományos Zseb-Könyvtár
Kötetszám:	156-157
Nyelv:	Magyar
Méret:	16 cm x 10 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Készítette Wigand F. K. könyvnyomdája, Pozsonyban.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a kisméretű összefoglalás egészen gyakorlati célt akar szolgálni.
A mindennapi tudományos élet szükséges tudnivalóit ezért mondja el részletesebben, mint a történeti fejlődés folyamán önállóvá... Tovább

Tartalom

Általános tudnivalók
Bölcselkedés	4
Kezdő mozzanatai, történeti forrása
Célja, kezdete
Racionális és pozitiv vallás
A filozófia név jelentése és tartalma a történeti fejlődésben
A filozófia tartalmának megosztása	8
A metafizika, a noetika (ismeretelmélet) és történeti fejlődésük
A logika: Aristoteles Organonja
A logika mai tartalma: Wolff Ker, Kant, Hegel, Herbart, J. Stuart Mill
A különös vagy alkalmazott bölcselkedés	29
A természetbölcselet, kezdete, történeti fejlődése, hatása
A lélektan, kezdete, fejlődése
Fiziologiai lélektan
A lélek a theologiában s a mai pozitiv pszichologiában
Az ethika, jelentése, tartalma
A klasszikus, a keresztény és a modern ethika
A belátás (intutitio) és a mértékelés (ponderatio, utilitarizmus) elmélete
Determinizmus, indeterminizmus
A jogbölcselet: a jog forrása, tartalma
Ius naturae, ius civilie v. gentium, - a tételes jog
A jogbölcselet rövid fejlődése
Az esztétika; a szép és felfogása
Objektiv és szubjektiv szép
Tartalmi és alaki szép
Az egyéni állapot
Taine milieu-je az esztétikában s az evolució
A vallásbölcselet célja és eszközei; fejlődése
A történet bölcselet s a szociologia	32
Spencer Herbert társadalmi evolució elmélete
A társadalom statikája és dinamikája
A fejlődés három fokozata
A filozófia két legrégebben "elvált" alapvető tudománya: a mathematika s a nyelvbuvárlat	34
A bölcselkedés irányai s ezeknek elágazása a vezető elvek szerint:
A metafizikában a végső ok quantitas-a, qualitas-a (klasszikus metafizika); továbbá az isten, az emberi akarat és az emberi lélek felfogása folytán	35
A noetikában az ismeret forrásának, érvényességének, tartalmának felfogása szerint	37
Az ethikában az erkölcsiség (ethos) végső mozzanatának, indító okának, tárgyának, végre céljának felfogása szerint	38
A bölcselkedés története
A klasszikus filozófia korszakai
Első korszak Anaxagorasig	42
A természet keletkezését magyarázó iskolák
A végős ok: konkrét
Ion iskola: Thales, Anaximander Anaximenes (a miletosi triász)	43
Hippo és Apolloniai Diogenes
Dór iskola: Pythagoras, Architas, Philolaos (metempsychosis)	43
Eleai iskola: Xenophanes, parmenides, Zenon (az első dialektikus); Melissos	44
Herakleitos: Világ-égés	45
Az emberi lélek isteni szikra
Kratylos
Empedokle: A négy ős-elem s a két ős-elv	46
Orphikusok (metamorphosis)	47
Atomisták: Leukippos, Demokritos	47
Anaxagoras: a mindenség végső oka: a rendező értelem	48
Második korszak a szofistáktól Aristotelesig	49
A szofisták: Protagoras (az ember a mértéke mindennek)	49
Gorgias (az első nihilista)
Prodikos, Thrasymachos, Hippias
Filozófiai fatalizmus
A szofisták hatása
Sokrates: a fogalom, a tudás a mértéke mindennek	50
Az erény
A félszeg Sokratikusok: a megarai Euklides, Diodoros, Stilpo; - az elisi Phaidon; a cynikus antisthenes, Diogenes; - és a cyrenei Aristippos	51
Platon: az ideák, a teremtő értelem; a lélek; az állami rend	52
Aristoteles: a tiszta fogalom	54
Fizikája, ethikája; hatása
Aristoteles epigonjai: Teophrastos, Eudemos, Strato (az első igazi materialista)	57
Harmadik korszak Plotinosig	58
A stoikusok: Kleanthes, Krysippos	58
Az ismeret vizsgálása
Ethikájuk, apathia
Az epikureusok: a kánon, a gyönyörüség; ataraxia	59
A skeptikusok: Pyrrho, Karneades, Enesidemos, Sextus Empirikus; a tudományos kritika kezdete	60
A római bölcselkedés: Cicero, Seneca	60
Marcus Aurelis, Musonius, Epiktetus
Az alexandriai bölcselkedő iskola: a neopythagoreusok és a neo-platonisták	61
Philon és Plotinos
A filozófia visszatér a vallásba
A kereszténység és a filozófia
A patrisztika: a gnosztikusok; szent Agoston	64
A skolasztika; tanitása, érdemei, hatása
A modern bölcselet
Humanizmus, reneszánsz, reformáció	68
Antik és modern bölcselkedés
I. korszak Bacon és Descartestől - Kantig	71
Bacon: a realisztikus irány
Descartes: a racionalisztikus irány	72
"Ocassio"-nisták: Genulinx és Malebranche	73
A velünk született eszmék
Spinoza: A mathematikai szükségesség; pantheizmusa; ismeret elmélete	74
Az angol nemzeti bölcselkedés: Hobbes: a mathematikai naturalizmus
Locke: objektivizmus
Berkeley: szubjektivizmus
Hume: szkepticizmus	75
A francia materalizmus: condillac, Cabanis, Destutt de Tracy	77
Voltaire
Az enciklopedisták
A német nemzeti filozofálás kezdete	78
Leibniz: monaszok; harmonia és a szép
A német eklektikusok
II. korszak Kanttól - Hegelig	79
Kant: alapelvei
Az ismeret eredete
A priori és a posteriori ismeretek
A tiszta ész
Tér és idő
Kategoriák
Öntudat
Moralfilozófiai elvei
Kategorikus imperativus
Az itélőképesség; az esztétikai eszme
Célszerűség
Ész-vallás
Erkölcs
Jog
Hatása
Kant ellenei: Jacobi	87
Követői: Humboldt V. Schiller
Krug
Fries
Kant filozófiája nálunk
Az idealizmus:
Fichte: az egységes Én	90
Kant és Fichte
Az öntudat; az Én objektivizálódása; az abszolut Én
Schleiermacher és Schelling: a világlélek
Pantheizmusa
Objektiv idealizmus
Hegel: Az idealizmus betetőzése	95
Abszolut idealizmus
Természetbölcselete: panlogizmus
Hegel epigonjai: a jung-hegelianerek, alt-hegelianerek	97
Hegel a mi főiskoláinkon
III. korszak Herbarttól napjainkig	98
A reálizmus kora
Herbart reálé-i s a régi iskolák atomja, ideája, monasz-ai	99
Ellenmondások képzése
A lélek: eszes reále
Exakt bölcselet
Beneke: lélektani alapelvek	100
Schopenhauer: a pesszimizmus	101
A világ nem más, mint az akarat evoluciója
Ethikája: az én érvényesülése
A Nirwana
Hartmann Ed	102
A lét elve
Transzcendentális realizmus
Pesszimizmusa és hédonizmusa
Ujabb rendszerek	104
A materiális és reális irány egybeolvadása
Lotze: abszolut szubstancia, ember, isten, Tanitványai	105
Fechner: az életműködés	107
Uj Kantizmus: Lange, Paulsen, Ritschl	109
Uj materiálizmus	112
Feuerbach, Büchner, Vogt, Moleschott
Ellenhatás: Cousin
A pozitivizmus: neve, mivolta, keletkezése	117
Comte Ágost: előzői és rendszerének alaptételei	119
A tudományok osztályozása
A lélek
Az emberi gondolkodás fejlődése
A pozitiv filozófia vallása, nevelése
Szociológiája
Comte tanitványai: Neolog és ortodoksz pozitivisták	127
Littré és Lafitte
Antoine
Mill Stuart: a pozitiv logika	130
Lélektana
Determinizmusa
Ethikája
Taine: metafizikai illuzió	133
Spencer Herbert: A megismerés igazsága	134
A fejlődés folyamat (evolució)
Erkölcstana
Lewes György: szenzualizmus; módszere	136
Igazolás módja
Értékelés
A német pozitivizmus és neokantizmus	138
Dühring: dualizmusa és pozitív materálizmusa	139
Riehl: Kritikus reálizmusa
Laas
Wundt: kozmologikus, pszichologiai és metafizikai alapelve	140
A pozitivizmus a külföldön
Hatása a tudományos életben	143
Richet, Bresson
A büntetőjog
Nietzsche Fr. Übermensch	147
A pozitivizmus a mi irodalmunkban	149
Bezáró	150

Témakörök

Dr. Serédi Lajos

Dr. Serédi Lajos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Serédi Lajos könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem