A filozófia története

Tartalom

Bevezetés 5
1. §. A filozófia 5
2. §. A filozófia története 9
3. §. A filozófia történetének főkorszakai 14
I. Rész. AZ ANTIK FILOZÓFIA 20-123
4. §. Az antik filozófia korszakai 20
5. §. A görög filozófia eredete 21
I. A tudományos világmagyarázat kezdetei 22
6. §. Az ión természetfilozófusok 22
7. §. Hérakleitos 26
8. §. A pythagoreusok 28
9. §. Az eleai iskola 33
II. A világmagyarázó rendszerek kora 37
10. §. A világmechanizmus kutatói 37
11. §. A szofisták 42
12. §. Sokrates 46
13. §. A sokratesi iskolák 51
14. §. Platón 55
15. § Az Akadémia 72
16. §. Aristoteles 72
III. A hellenisztikus filozófia 105
17. §. A kor általános jellemvonásai 105
18. §. A Stoa bölcsesége 106
19. §. Epikuros bölcsesége 111
20. §. A szkeptikusok 115
21. §. Vallás és filozófia kapcsolódásai az újpatonizmus 116
a) Philon 117
b) Plotinos 113
II. rész. A KÖZÉPKORI KERESZTYÉN FILOZÓFIA 124-185
22. §. A középkori keresztyén filozófia felosztása 124
A patrisztika 126
23. §. Szent Ágoston 126
A skolasztika 138
24. §. A középkor szelleme 138
25. §. A skolasztika forrásai 141
I. A skolasztika kezdetei 142
26. §. Scottus Eriugena 142
27. §. A nominalizmus és realizmus harca 144
28. §. A harc eredményei 152
29. §. Az arab filozófia 155
30. §. A zsidó filozófia 160
II. A skolasztika virágzása 161
31. §. A virágzás feltételei 161
32. §. Szent Bonaventura 163
33. §. Nagy Szent Albert 163
34. §. Aquinói Szent Tamás 167
35. §. Az empirikus irány: Roger Bacon 176
36. §. A voluntarista visszahatás: Duns Scotus 179
37. §. A logikusok: Raymundus Lullus 182
III. A skolasztika hanyatlása 183
38. §. Ockhami Vilmos 183
III. Rész. AZ ÚJKORI FILOZÓFIA 186-361
39. §. Az újkor szelleme 186
I. A forrongás korszaka 190
40. §. Az antik filozófia felújítása 190
41. §. Az új ember 193
42. §. Nicolaus Cusanus 195
Az új világkép 198
43. §. Giordano Bruno 198
44. §. Az új vallás 202
45. §. Az új politika: Macchiavelli 206
46. §. Az új természettudomány 208
A tapasztalati módszer programmja 211
47. §. Verulami Bacon 211
II. A nagy konstruktív rendszerek 214
A világ mint természet 214
48. §. Descartes 214
49. §. Descartes hívei és ellenzéke 224
50. §. Hobbes 228
51. §. Spinoza 231
52. §. Leibniz 238
III. A felvilágosodás filozófiája 248
53. §. Általános jellemvonások 248
54. §. Locke 249
55. §. Berkeley 255
56. §. Hume 256
57. §. Az angol morálfilozófusok 259
58. §. A francia felvilágosodás 261
59. §. A német felvilágosodás 266
A világ mint szellemi alkotás 267
60. §. Kant kriticizmusa 267
61. §. Kant ellenfelei és követői 292
62. §. A XIX. század gondolkodása általában 295
63. §. A német idealizmus 299
1. J. G. Fichte 299
2. Schelling 303
3. Hegel 307
64. §. Schopenhauer 313
65. §. Herbart 318
66. §. Az epigonok 320
67. §. A materiálizmus 324
68. §. A neokriticizmus 326
69. §. Az Abszolutum elrelativizálása 328
70. §. Husserl és a fenomenológia 330
71. §. A pozitívizmus 332
1. Comte 333
2. H. Spencer 338
3. E. Mach 341
4. A pragmatizmus 342
72. §. A francia filozófia 343
73. §. Befejezés 345
FÜGGELÉK. A magyar filozófia 348
Néhány fontosabb filozófiai kifejezés magyarázata 362
Tartalomjegyzék 370

Témakörök