A filozófia tárgya, néhány jellegzetes problémája, fontosabb alapfogalmai és részterületei | |
Előszó | 11 |
"A ceruza nem más, mint elektronok őrült tánca"? avagy a létezőkről és a fogalmakról | |
A szubsztancia | 13 |
Anyag és forma | 14 |
A járulékok | 16 |
Elsődleges és másodlagos szubsztanciák | 16 |
Fajok és nemek. A kategóriák | 17 |
A létezők egyes szintjei között valóságos lényegi különbségek vannak | 19 |
Az ellentmondás elve | 20 |
Aktus és potencia | 21 |
Képzet és fogalom | 22 |
A meghatározás | 24 |
Nominalizmus és realizmus | 25 |
Szenzualizmus és innátizmus | 26 |
Ítélet és következtetés | 27 |
A logika, az ontológia és az ismeretelmélet | 28 |
"Csak az biztos, hogy semmi se biztos"? avagy a kételyről és a bizonyosságról | |
Ismereteink valóságalapja | 29 |
Igazság és sikeresség | 32 |
A józan ész | 33 |
Realizmus, szkepticizmus, idealizmus | 34 |
A szolipszizmus | 36 |
A filozófia és résztudományai | 38 |
"A társas állat", avagy ember és társadalom | |
Rész és egész | 42 |
Társadalom és kultúra | 42 |
A szocializáció | 43 |
A társadalom szerepe nyelvünk és gondolkodásunk kialakulásában | 44 |
Az ember mint értelmes és társas élőlény | 48 |
"A természet leigázása"? avagy a céltudatos tevékenységről és a természet fogalmáról | |
Az ember mint emberi és állati vonások közös hordozója | 49 |
A lélek mint az ember lényegadó formája | 50 |
Az emberi szükségletek konfliktusának lehetősége | 51 |
Az emberi természet | 52 |
Természetünk egyszerre "adott" és "feladott" | 54 |
Az erkölcsi normák alapja az emberi természet | 57 |
A boldogság és az erény | 61 |
A lelkiismeret | 63 |
Etika és metafizika kapcsolata | 64 |
Érdemes-e bekötött szemmel futballozni? avagy még egyszer a szabadságról | |
Szükségszerűség és szabadság | 65 |
Determinizmus és erkölcsi felelősség | 67 |
Szabadság-e a véletlen, a körülményektől való függetlenség és az "ok nélküliség"? | 68 |
A filozófia történetének fő áramlatai | |
Az ontológia és az ismeretelmélet kezdetei | |
A milétoszi bölcselők | 70 |
A püthagoreizmus | 71 |
A létező és a változás | 72 |
Hérakleitosz | 72 |
Az eleai iskola | 73 |
Az atomizmus és előfutárai | 74 |
A szkepszis kezdetei. A szofisztika | 77 |
Szókratész | 78 |
Platón | 79 |
Arisztotelész | 81 |
Az istenek a görög filozófiában a kezdetektől Arisztotelészig | 85 |
Isten és istenek Arisztotelész gondolkodásában | 88 |
Arisztotelész ókori és kora-középkori utóélete | 89 |
A hellenizmus szekpszise | 90 |
A hellenizmus két "dogmatikus" iskolája: a Sztoa és az epikureizmus | 91 |
Az újplatonizmus | 93 |
Az antik etika | |
Etika és metafizika | 96 |
A szofisták erkölcsi relativizmusa | 97 |
Szókratész etikai racionalizmusa | 99 |
A kisebb szókratikus iskolák | 100 |
Platón ember- és társadalomképe | 102 |
Arisztotelész etikája | 103 |
A sztoikus és az epikureus etika | 105 |
Az újplatonizmus és a társadalom | 106 |
A kereszténység | |
A kereszténység általános jellemzése | |
Kereszténység és katolicizmus | 107 |
A keresztény optimizmus | 108 |
A világ teremtése és működtetése | 108 |
A világ relatív önállósága és az emberi természet | 111 |
A "tiszta természet" | 113 |
Az ember ősállapota | 114 |
A bűnbeesés és következményei | 115 |
Jézus Krisztus megváltói halálának következményei | 116 |
Isten kegyelmi segítsége és az evilági okság | 118 |
Hit és tudás, teológia és filozófia | 120 |
A kereszténység és a keleti vallások | 121 |
A patrisztika és a skolasztika rövid áttekintése | |
A patrisztika és platonizmus | 121 |
Szent Ágoston | 122 |
Misztika és platonizmus | 127 |
A skolasztika kezdetei. Túlzó realizmus és nominalizmus. Viták a filozófiai érvelés létjogosultságáról, az értelem szerepéről | 125 |
Az arisztotelizmus nyugati újrafelfedezése. Aquinói Szent Tamás | 127 |
Az ágostoni irányzat | 130 |
A nominalizmus újjáéledése | 131 |
Az augusztinizmus, a nominalizmus és az újkori filozófia érintkezési pontjai | 134 |
A metafizika sorsa az újkorban | |
A reneszánsz és a platonizmus | 135 |
A modern gondolkodás bizonyos jellegzetességeinek felbukkanása a reneszánszban | 137 |
A humanizmus | 139 |
A reformáció | 140 |
A deizmus | 142 |
A felvilágosodás (tág értelemben vett) racionalizmusa | 143 |
A (szoros értelemben vett) racionalizmus I. Descartes | 145 |
A (szoros értelemben vett) racionalizmus II. Kísérletek a dualizmus okozta nehézségek leküzdésére | 147 |
Brit próbálkozások a karteziánus dualizmus feloldására | 149 |
Az empirizmus | 150 |
A racionalizmus sorsa a XVIII. századi francia filozófiában. A mechanikus materializmus | 153 |
Kant | 156 |
Fichte és Schelling | 158 |
Hegel | 158 |
A pozitivizmus | 160 |
A többi metafizikaellenes irányzat | 162 |
Próbálkozások a realista metafizika régi formáinak felélesztésére vagy új formák keresésére | 164 |
A módszertani kérdések és a "filozófiáról való filozofálás" | 166 |
Ember és társadalom az újkori filozófiában | |
Egyén és világ viszonyának megváltozása | 168 |
Az újkori szemlélet és nominalista előzményei | 170 |
Természetjog és természettörvény az újkorban. A társadalmi szerződés | 171 |
A brit empirizmus szakítása a természetjoggal. Az erkölcs megfosztása racionálisan vizsgálható alapjaitól | 176 |
Az emberi jogok amerikai és francia koncepciója | 179 |
Ateizmus, materializmus és erkölcs a XVIII. századi francia gondolkodásban | 181 |
Rousseau és Kant szembeszállása a hedonizmussal | 183 |
Az utilitarizmus | 186 |
A liberalizmus | 188 |
A korszakváltásra adott filozófiai válaszok főbb típusai | 192 |
A marxizmus | 194 |
Kísérletek az emberrel foglalkozó tudományok nem-pozitivista alapokra helyezésére | 200 |
Az utolsó biztos pontok megkérdőjelezése. A relativizmus teljessé válása | 207 |
Az individualizmus és a relativizmus uralmának következményei | 213 |
Liberalizmus és metafizika | 217 |
Szemléltető ábrák | 221 |
Név- és tárgymutató | 229 |
Ajánlott irodalom | 241 |