kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szent István Társulat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 295 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-360-672-1 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat tartalmaz. |
Előszó | 5 |
Mi a filozófia? | 7 |
Név szerinti meghatározás | 7 |
Tárgyi meghatározás | 9 |
A filozófia és a tudomány | 9 |
A filozófia tárgya | 13 |
A filozófia és az élet | 19 |
A filozófia fogalmának jelentésváltozása | 25 |
A középkorban | 25 |
Az újkorban | 27 |
A filozófia és az élet | 35 |
A filozófia alapproblémái | 49 |
A filozófia kezdete | 49 |
A történeti kezdet | 49 |
Egzisztenciális gyökerek és rendszeres megalapozás | 53 |
A lét mint alap | 69 |
Platón | 69 |
A valóság mint eszme | 69 |
Az idea mint a lét és a lényeg alapja | 73 |
Az idea mint a megismerés alapja | 73 |
A lét és a megismerés formái | 73 |
A létmódok és ismeretmódok megfelelősége | 81 |
Részesülés és analógia | 81 |
Arisztotelész | 85 |
A valóság mint dolog | 85 |
A dolog létalapjai | 87 |
A mozdulatlan mozgató | 91 |
A valóság megismerése | 95 |
A klasszikus filozófia mérlege | 97 |
A teremtő Isten | 101 |
Aurelius Augustinus | 103 |
A Teremtőre irányuló kérdés | 103 |
Isten mint a világ teremtője | 105 |
A teremtés mint beszéd | 105 |
Az anyag teremtése | 107 |
Isten mint a megismerés és az erkölcsiség alapja | 109 |
Az istenképiség felismerése | 113 |
Aquinói Tamás | 115 |
A teremtésre irányuló kérdés | 115 |
Isten mint végső és egyetemes alap | 117 |
Isten megismerése | 123 |
Isten létének bizonyítékai | 125 |
Az isteni természet megismerése | 129 |
Az ember mint kiindulási alap | 133 |
Immanuel Kant | 137 |
A megismerés lehetősége | 139 |
Az emberi megismerősképesség | 143 |
A gyakorlati megismerés | 151 |
George Wilhelm Friedrich Hegel | 155 |
Sören Kierkegaard | 165 |
Ludwig Feuerbach | 167 |
Karl Marx | 171 |
Bevezetés a logikába | 179 |
Név szerinti meghatározás | 179 |
Tárgyi meghatározás | 181 |
Történeti áttekintés | 183 |
Logikai rendszerünk jellege | 185 |
A logika felosztása | 185 |
A logikai alapelvek | 187 |
Az azonosság elve | 187 |
Az ellentmondás elve | 187 |
A harmadik kizárásának elve | 189 |
Az elégséges alap elve | 189 |
A logikai formák tana | 189 |
A fogalom | 189 |
Az ítélet | 201 |
A következtetés | 207 |
A logikai módszertan | 219 |
A dedukció | 219 |
Az indukció | 219 |
A redukció | 225 |
A tudományelmélet | 225 |
A világnézet logikája | 229 |
Bevezetés az etikába | 235 |
Az etika meghatározása | 235 |
A filozófiát megelőző etika | 235 |
A filozófiai etika kialakulása | 237 |
A szofizmus | 237 |
Arisztotelész erényetikája | 241 |
A cselekvés célja mint a legfőbb jó | 241 |
A legfőbb jó mint boldogság | 243 |
Az etikai erények | 249 |
Szent Ágoston szeretetetikája | 255 |
A keresztény erénytan | 257 |
Immanuel Kant érzületetikája | 261 |
A jó akarat | 261 |
Az akarat szabadsága | 263 |
A kategorikus imperativus | 267 |
Tartalmi etika és formális etika | 269 |
Név- és tárgymutató | 273 |
Tartalomjegyzék | 293 |