kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői papírkötés |
Oldalszám: | 306 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 18 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A könyv fekete-fehér fotókkal illusztrált. |
Előszó a magyar kiadáshoz (Luigi Chiarini) | 5 |
Bevezetés | 7 |
A film technikája | |
Első fejezet | 35 |
A téma | |
Téma és a film | 36 |
A filmalkotás folyamatának egysége | 38 |
Az irodalmi szöveg és a megvalósítás | 38 |
A témával kapcsolatos egyéb tévedések | 39 |
Az igazi filmtéma | 42 |
A filmtéma-őrület | 44 |
A látható-hallható, mozgó világ meghatározása | 45 |
A stílus meghatározása | 46 |
Második fejezet | 48 |
A filmnovella | |
A filmnovella | 49 |
A cselekmény | 49 |
A cselekmény jellemző vonásai | 52 |
Az elbeszélő montázs | 56 |
A képsor | 56 |
A filmidő és a filmtér | 57 |
Képeket nem lehet ragozni | 57 |
A plasztikus anyag | 58 |
A párbeszédek | 60 |
Harmadik fejezet | 62 |
Az irodalmi forgatókönyv | |
A film mint vizuális dráma | 63 |
Az irodalmi forgatókönyv mint vázlat | 64 |
A kép | 64 |
A képkapcsolás | 67 |
Az analitikus montázs | 73 |
A párbeszédek | 76 |
Szinkron és aszinkron hangvágás | 77 |
A dialektus | 77 |
A dialógusok és a felvétel | 78 |
A szinkron | 79 |
A dialógus-mester | 80 |
A színpadi dialógusok felhasználása | 80 |
Negyedik fejezet | 82 |
A színészi játék | |
A színész mint művész | 82 |
A színművész Diderot-tól Sztanyiszlavszkijig | 82 |
Technika és rögtönzés | 83 |
A színész művészete | 84 |
Művészet és érzelem | 85 |
"Szívvel-lélekkel" | 85 |
Művészet és nyelvezet | 86 |
Művészet és pszichologizmus | 87 |
Színpadi színész és filmszínész | 88 |
A színpadi illúziókeltés | 89 |
A színpadi színész technikája | 90 |
A művészi értelemben vett természetesség | 90 |
A filmszínész technikája | 91 |
A film játékstílus | 93 |
A filmszínész önkontrollja | 94 |
Belső kapcsolat film és színész között | 94 |
A "deklamálás" | 96 |
A filmszínész külsejének jelentősége | 96 |
A közelkép | 97 |
A színész és a film kifejező eszközei | 99 |
A színész és a szerepek | 101 |
A színészek gyengéi és előítéletei | 102 |
Ötödik fejezet | 104 |
A forgatás | |
A felvétel | 104 |
A színészek megválasztása | 106 |
A színészvezetés | 108 |
A díszlet | 110 |
A berendezés | 111 |
A jelmezek | 112 |
A maszk | 114 |
A fényképezés | 114 |
A képkapcsolás | 117 |
Hatodik fejezet | 122 |
A vágás | |
A montázs | 122 |
A részletek kiválasztása | 123 |
A részletek felhasználása | 123 |
A hatások kiválogatása | 124 |
A ritmus keresése | 125 |
Szinkronitás és aszinkronitás | 126 |
Különleges hatások | 127 |
A zörejek | 127 |
A zene | 129 |
A zene szerepe a filmben | 129 |
A zene és a dialógus | 130 |
A zene és a kép egysége | 131 |
A technika lehetőségei | 131 |
A film és a művészetek | |
Első fejezet | 135 |
Film és látványosság | |
A film-poétikák kezdetei | 136 |
Canudótól az idealista filozófusokig | 136 |
A film mint művészet és a filmkép | 138 |
Művészet és elmélet | 143 |
A "kritikai revízió" | 144 |
Drámai szöveg filmelőadása | 146 |
Látványosság és film | 148 |
A látványosság folytonossága a színháztól a filmművészetig | 150 |
A látványosság önállósága az irodalmi szöveghez képest | 151 |
A szöveg, a film és szerzője | 152 |
Filmművészet és film | 153 |
A rendezés nem tipográfia | 157 |
A filmnek nincs "irodalmi szakasza" | 158 |
Diderot és a "filmtémák" | 159 |
A film születése | 161 |
A dokumentumfilm jelentősége | 163 |
A neorealizmus "dokumentarista értéke" | 164 |
Grierson kiáltványa | 165 |
A "valóság alkotó feltárása" | 167 |
A film sajátossága | 167 |
A látványosság és a "filmeszközök" alkalmazása | 169 |
A filmművészet és a látványosság megkülönböztetésnek problémái és nehézségei | 171 |
Válasz néhány ellenvetésre | 173 |
Második fejezet | 179 |
Film és színház | |
A színházi látványosság létjogosultsága | 179 |
Költészet és látványosság | 186 |
Film és látványosság | 192 |
Hasonlóságok és eltérések a színház és a film között | 195 |
Színházi és filmdramaturgia | 198 |
Színészi játék színházban és filmben | 200 |
A film alkotó rendezője | 202 |
Harmadik fejezet | 206 |
A film és a képzőművészetek | |
Három probléma | 207 |
A film vizualitása | 207 |
A film sajátosságai | 208 |
A harmadik dimenzió | 209 |
A formátum | 209 |
Kompozíciós problémák | 210 |
A festészet primitív hatásai | 210 |
Mire tanítanak a képzőművészetek | 212 |
Az avantgardizmus | 213 |
A képzőművészeti kultúra | 215 |
A történelmi filmek | 216 |
Festészet sugallta filmek | 216 |
A rajzfilmek | 217 |
A színesfilm | 218 |
Művészeti tárgyú dokumentumfilmek | 218 |
Negyedik fejezet | 224 |
A film és az elbeszélő irodalom | |
A film formanyelve | 224 |
A film és az elbeszélő irodalom egybevetése | 234 |
A hős | 242 |
A képek a filmben és az elbeszélő irodalomban | 246 |
A kifejező eszközök | 248 |
Szintetizáló természetű-e a film | 251 |
Kölcsönhatás az elbeszélő irodalom és a film között | 255 |
Luigi Chiarini (Nemeskürty István) | 261 |
Jegyzetek | 267 |
Filmcímek mutatója | 293 |
Névmutató | 297 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.