Fülszöveg
Minden könyvesboltban ádáz evolúciós harc dúl, melyben az élő szerzők művei jutnak pozícióhoz szemmagasságban, a holtaké felfelé vagy lefelé mozdulnak, vagy a gyehenna tüzének, vagy a mennyei trónusnak irányába, de garantáltan oda, ahol észrevétlenek maradnak. Az alsó polcokon feltűnés nélkül rothadoztak a klasszikusok, a viktoriánus kor kihalt szörnyei: Scott, Carhie, Meredith, Ruskin, Pater, Stevenson - széles, foszló borítójukon már alig olvasható a név.
A felső polcokon szinte észrevehetetlenül szunnyadtak a hercegek dagadt életrajzai. Alattuk, még eladható állapotban, tehát elérhető magasságban a vallásos irodalom, szekták kátéi, krédók, válogatás nélkül, egymás hegyén-hátán. (...)
Lejjebb, pontosan szemmagasságban a kortárs irodalom. Priestley legújabb művei.
A "középszerűek" újranyomott, vacak kis változatai. Szívvidító „humor" Herberttől, Knoxtól, Milne-től. Némi értelmiségi maszlag. Egy-két regény Hemingwaytől és Virginia Woolftól. Csinos ál-Strachey, előcsócsált...
Tovább
Fülszöveg
Minden könyvesboltban ádáz evolúciós harc dúl, melyben az élő szerzők művei jutnak pozícióhoz szemmagasságban, a holtaké felfelé vagy lefelé mozdulnak, vagy a gyehenna tüzének, vagy a mennyei trónusnak irányába, de garantáltan oda, ahol észrevétlenek maradnak. Az alsó polcokon feltűnés nélkül rothadoztak a klasszikusok, a viktoriánus kor kihalt szörnyei: Scott, Carhie, Meredith, Ruskin, Pater, Stevenson - széles, foszló borítójukon már alig olvasható a név.
A felső polcokon szinte észrevehetetlenül szunnyadtak a hercegek dagadt életrajzai. Alattuk, még eladható állapotban, tehát elérhető magasságban a vallásos irodalom, szekták kátéi, krédók, válogatás nélkül, egymás hegyén-hátán. (...)
Lejjebb, pontosan szemmagasságban a kortárs irodalom. Priestley legújabb művei.
A "középszerűek" újranyomott, vacak kis változatai. Szívvidító „humor" Herberttől, Knoxtól, Milne-től. Némi értelmiségi maszlag. Egy-két regény Hemingwaytől és Virginia Woolftól. Csinos ál-Strachey, előcsócsált életrajzok Sznob, mesterkélt írások a biztos befutókról: festőkről, költőkről azokról a pénzes, ifjú szörnyekről, akik kecsesen áteveznek Etonból Cambridgebe, onnan meg valamelyik irodalmi folyóirathoz. Gordon tompán meredt a könyvfalra. Gyűlölte mindet, régit és újat, értelmiségi és szennyirodalmat, nyálasat és lélekvidítót. Már puszta látásuk is saját terméketlenségét juttatta eszébe.
Vissza