A fiatalok egészségi állapota és biológiai fejlődése

Előszó

Az ifjúság problémái a nyolcvanas évek elején kerültek a tudományos érdeklődés előterébe. Kutatások indultak az önálló élet- és pályakezdés konfliktusainak, a fiatalok társadalmi helyzetének és életmódjának, a munkaszervezetben elfoglalt helyének megismerésére. A vizsgálatok kiterjedtek a politikai szocializáció problémáira, az ifjúságpolitika és -mozgalom aktuális kérdéseire is. A kutatási prioritások kijelölésében jelentőségüknek megfelelően, megkülönböztetett helyet kaptak a fiatalok egészségének, biológiai fejlődésének jellemzői, az azokat befolyásoló társadalmi tényezők. Ezzel olyan komplex problématerület vizsgálata kezdődött meg, amelynek eredményes feltárása előfeltételezte a multidiszciplináris megközelítést, a biológiai, az orvostudományok, a demográfia és szociológia tudásanyagának és módszereinek együttes hasznosítását. A téma kiemelt kezelését elsősorban az indokolta, hogy nem rendelkezünk átfogó, a hatékony társadalmi beavatkozást megalapozó, kellően differenciált ismeretekkel a fiatalok testi és mentális egészségi állapotáról, annak ellenére, hogy alapvető társadalmi érdekek fűződnek a felnövekvő generáció testi és pszichés fejlődésének optimális alakulásához, az ezt biztosító feltételek javításához. Aligha szorul bizonyításra, hogy a jó egészség, a testi és a pszichés felkészültség, a társadalmi életre felkészülés folyamatának, a munkamegosztás rendszerébe bekapcsolódás lehetőségének és módjának, a foglalkozáshoz, a nemhez és a családi állapothoz kötődő társadalmi szerepek ellátásának nélkülözhetetlen előfeltételét jelenti. Ugyanakkor az egészségi állapot nemcsak a fiatalok életmódjának valamiféle külső feltétele, determinánsa, hanem a követett életmód eredménye is. Ebből következik a kérdés: mely társadalmi környezeti folyamatok és intézményes hatások illetve életmód-, és magatartásbeli tényezők segítik elő az egészség társadalmilag és egyénileg is kívánatos alakulását, és melyek hatnak az ellen? Azt, hogy az utóbbiakkal is számolni kell, több problematikus jelenség indokolja. Az utóbbi évtizedben ugyanis számos tapasztalat és tudományos ismeret mutatott arra, hogy a fiatalok egészségi állapota, biológiai fejlődése korántsem tekinthető problémamentesnek, hanem ellenkezőleg, a fiatalok egészségi állapotában sokasodtak a kedvezőtlen jelenségek. Ezek megnyilvánultak a halandósági és a megbetegedési viszonyok területén, jelentkeztek a testi fejlődés, a fizikai erőnlét problémáiban. Mind több jel valószínűsítette azt, hogy a fiatalok jelentős és növekvő hányadának életvezetése, életmódja egyre kevésbé felel meg az egészséges életmód követelményeinek. Világossá vált az is, hogy a fiatalok egészségkulturális szintjének növeléséért, az egészségnevelésért, az egészséges életmódra felkészítésért és az egészségvédelemért felelős intézmények különböző okok következtében nem teljesítik hatékonyan ezt a funkciót. Tanúi lehettünk a társadalmi beilleszkedési zavarok terjedésének. Jelentős az alkoholisták, az öngyilkosságot megkísérlők és az öngyilkosok száma és aránya a fiatalok között. Bizonyos körökben tért hódított a drogélvezet, a szipózás . Ezek a problémák lényegében kijelölték a Az ifjúságpolitika tudományos megalapozást szolgáló kutatások MTA tárcaszinten kiemelt főirány is. A fiatalok testi-fizikai és mentális egészségének társadalmi tényezői című tematikus irányban, 1981-ben induló vizsgálatok fő területeit. Vissza