1.062.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A fiatalok bekapcsolódása a társadalmi munkamegosztásba

Szerző
Budapest
Kiadó: Központi Statisztikai Hivatal
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 297 oldal
Sorozatcím: Társadalomstatisztikai közlemények
Kötetszám: 216
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 800 példányban. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Központi Statisztikai Hivatal új kiadványsorozatának, a Társadalomstatisztikai Közleményeknek első számaként lát napvilágot ez a jelentés. E sorozat megindításával a Központi Statisztikai Hivatal... Tovább

Előszó

A Központi Statisztikai Hivatal új kiadványsorozatának, a Társadalomstatisztikai Közleményeknek első számaként lát napvilágot ez a jelentés. E sorozat megindításával a Központi Statisztikai Hivatal az eddigieknél nagyobb lehetőséget kíván biztosítani a társadalomtudományokban kutatásokat végző személyek és intézmények számára, valamint a közvélemény informálására a Statisztikai Hivatalban folyó társadalomstatisztikai vizsgálatokról és elemzésekről. A valóság objektív megismerése során meg kell találnunk a legfontosabb problematikus, megoldásra váró területeket, s fel kell ismernünk az új, előremutató, támogatásra érdemes jelenségeket. A sorozat első tagja az ifjúság kérdéseivel foglalkozik.
Ezt indokolja a kérdés időszerűsége, de ezen túlmenőleg jelképes is, hogy a közlemények sorozata az ifjúságról szóló kiadvánnyal indul meg: jellemzi azt a célunkat, hogy társadalomstatisztikai kutatásainkkal a jövő alakítását szolgáljuk. Fejlődésünk jelen szakaszában különleges jelentősége van annak, hogy a társadalomstatisztika eszközeivel megismerjük és jellemezzük társadalmunk alakulását, a különböző folyamatokat és változásokat. A gazdasági életre vonatkozó kutató és elemző munka fontosságának hangsúlyozása mellett éppen társadalmunk szocialista jellege követeli meg azt, hogy ne elégedjünk meg a viszonyok összefoglaló jellemzésével, hanem az egyes társadalmi kérdésekkel súlyuknak megfelelően foglalkozzunk.
Társadalmunk jelenlegi helyzetének elemzése és a fejlődés irányának felismerése, valamint perspektíváinak felvázolása érdekében az MSZMP Központi Bizottságának 1970. februári ülése részletesen foglalkozott az ifjúság kérdésével. Elemezte az ifjúság jelenlegi helyzetét a társadalomban, és az elemzés eredményeképpen újrafogalmazta a párt ifjúságpolitikáját. A kérdés időszerűségének hangsúlyozása mellett meg kell említenünk azt is, hogy az MSZMP már 1957-ben, a Kommunista Ifjúsági Szövetség életrehívásakor, foglalkozott átfogóan az ifjúság problémáival. Azóta azonban a társadalom valamennyi területén olyanmérvű változások következtek be, amelyek követelik nemcsak ezek tudomásulvételét, de az új helyzet elemzésén alapuló konkrét cselekvést is. Az ifjúságnak társadalmunkban ma elfoglalt helyét fejezi ki az az előkészületben levő ifjúsági törvény is, amely egyrészt megszabja az ifjúság legáltalánosabb jogait és kötelességeit, valamint az állami, gazdasági, társadalmi szerveknek és az idősebb generációknak az ifjúsággal kapcsolatos alapvető feladatait.
Az új helyzet legjellemzőbb jegye abban található, hogy az az ifjúság, amelynek problémáiról beszélünk és amelyeket megszeretnénk oldani, már olyan történelmi szakaszban nőtt és nő fel, amikor a hatalomért, a szocialista termelési viszonyok kialakításáért folyó harc lezajlott, sőt, nagyrésze számára már a "személyi kultusz" ideje és az ellenforradalom is "történelemmé" vált. Ez alapvetően meghatározza az ifjúság elképzeléseit, igényeit a társadalommal szemben és meghatározza ezek kifejezésmódját is. A fiatal generáció egyre kevésbé fogadja el azt, hogy a mai helyzet felmérésében a múlthoz viszonyítson. Mércéje a szocialista társadalom által felállított mérce - viszonyítási alapját pedig saját lehetőségei jelentik. Ugyanakkor a jelen korszak éppen a fent említettekből következően - nem Ígérhet romantikus harci feladatokat, látványos sikereket, ezzel szemben olyan kitartó munkát követel, aminek gondos elvégzése feltétele a fejlődésnek, a szocializmus teljes felépítésének. Ennek tudatosítása rendkívül nehéz feladat, mert úgy kell végrehajtani, hogy ez ne általános jelszóként hangozzék el, hanem az ifjúság valamennyi rétegének saját munkáját és érdekeit érintő lényeges útmutatás és segítség is legyen. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 17
I. A FIATAL KERESŐK ÖSSZETÉTELE, HELYZETÜK OBJEKTÍV JELLEMZŐI 19
1. A fiatal keresők munkajellegcsoportjai 19
2. Az egyes munkajellegcsoportok nemenkénti megoszlása 21
3. Az egyes munkajellegcsoportok életkor és munkában eltöltött idő szerinti megoszlása 22
4. Az egyes munkajellege söpörtök iskolai-szakmai végzettség szerinti megoszlása 24
5. Az egyes munkajellegcsoportok lakóhely szerinti megoszlása 26
6. A fiatal keresők családi körülményei 27
7. A fiatal keresők anyagi helyzete 29
8. A fiatal keresők lakáshelyzete 33
II. A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK MEGTETT ÚTJA 36
1. A szülők foglalkozási rétegének szerepe gyermekük hovatartozásának meghatározásában 36
2. Egyéni tényezők szerepe a pályakezdő fiatalok rétegződésében 41
3. Iskolázás - pályaválasztás 46
4. A szakképzettség és a foglalkozás kongruenciája 54
5. Intragenerációs mobilitás 55
6. Lakóhelyi mobilitás. A lakóhely és munkahely kongruenciája 58
7. Munkahelyválasztás - munkahelyi mobilitás 60
III. A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK VÁLASZA SAJÁT HELYZETÜKRE 63
1. A foglalkozással való azonosulás 63
2. A foglalkozási csoporthoz való viszony 75
3. A pályakezdő fiatalok és a munkahely 78
4. A pályakezdő fiatalok értékrendszerének, szemléletének néhány jellegzetes vonása 86
IV. A TOVÁBBLÉPÉS NÉHÁNY VÁRHATÓ VONÁSA 97
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 103
A FELVÉTEL SORÁN HASZNÁLT KÉRDŐÍV 107
Táblázatok
I. a fiatal keresők összetétele, helyzetük objektív JELLEMZŐI 119
1.1 A megkérdezettek nem és lakóhely szerinti megoszlása- munkajelleg szerint 120
1.2 A megkérdezettek neme, részletes korcsoportonkénti megoszlása- munkajelleg szerint 121
1.3 A megkérdezettek neme,legmagasabb iskolai-szakmai végzettség szerinti megoszlása- munkajelleg szerint 122
1.4 A megkérdezettek munkajellegenkénti megoszlása- aszerint, hogy hány szakképzettségük van 122
1.5 A megkérdezettek munkajellegenkénti megoszlása, életkora- a munkában töltött hónapok száma szerint 123
1.6 A megkérdezettek munkajellege, összes munkában töltött ideje - az azonos munkajellegben töltött hónapok száma szerint 124
1.7 A megkérdezettek munkajellege, családi állapota - korcsoportok szerint 125
1.8 A megkérdezettek neme, családi állapota, van-e gyermekük - munkajelleg szerint 126
1.9 A megkérdezettek neme, lakáshasználati jogcíme - munkajelleg szerint 127
1.10 A megkérdezettek munkajellegenkénti és korcsoportonkénti megoszlása - a lakáshasználati jogcím szerint 128
1.11 A megkérdezettek munkajellegenkénti megoszlása, lakóhelye - a lakáshasználati jogcím szerint 128
1.12 A megkérdezettek munkajellegenkénti, és apjuk munkajellege szerinti megoszlása - a lakáshasználati jogcím szerint 129
1.13 A megkérdezettek neme, keresetnagyság szerinti megoszlása, átlagkeresete - munkajelleg szerint 130
1.14 A megkérdezettek keresetnagyság szerinti megoszlása, átlagkeresete - korcsoport és munkajelleg szerint 131
1.15 A megkérdezettek munkajellegenként! megoszlása, munkában töltött ideje és átlagkeresete, kereseti csoportok szerint 133
1.16 A megkérdezettek neme, családi állapota, együtt laknak-e szüleikkel, rokonaikkal - munkajelleg szerint 135
1 17 A szüleikkel, rokonaikkal együttlakó megkérdezettek családi állapota, a háztartás költségeihez való hozzájárulásuk mértéke - nem és munkajelleg szerint 136
1.18 A szüleikkel, rokonaikkal együttlakó megkérdezettek hazaadott pénzösszegének felhasználása - munkajelleg szerint 137
1.19 A teljes fizetésüket hazaadó megkérdezettek neme, a zsebpénz nagyságcsoportja - munkajelleg szerint 138
1.20 A szüleikkel, rokonaikkal együttlakó megkérdezettek neme, a hazaadott összeg nagyságcsoportja - aszerint, hogy ki gondoskodik élelmezésükről és ruházkodásukról 139
1.21 A szüleikkel, rokonaikkal együtt lakó megkérdezettek családi állapota, kereseti csoportjai, a ruházkodásukról, élelmezésükről való gondoskodás - a kereset hazaadásának mértéke szerint 140
1.22 A szüleikkel, rokonaikkal együtt lakó megkérdezettek munkajellege, családi állapota - aszerint, hogy ki gondoskodik ruházkodásukról, és élelmezésükről 142
1.23 A szüleikkel, rokonaikkal nem együtt lakó megkérdezettek munkajellege, családi állapota - a családjuktól kapott támogatás jellege szerint 143
II. A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK MEGTETT ÚTJA 145
2.1 A szülők foglalkozási rétegének szerepe gyermekük hovatartozásának meghatározásában 147
2.1. 1 Az apa munkajellege a megkérdezett születésekor - a megkérdezett apjának jelenlegi munkajellege szerint 147
2.1.2 Az anya munkajellege a megkérdezett születésekor - a megkérdezett anyjának jelenlegi munkajellege szerint 147
2.1.3 A megkérdezett anyjának jelenlegi munkajellege - a megkérdezett apjának jelenlegi munkajellege szerint 147
2.1.4 A megkérdezettek neme, anyjának jelenlegi munkajellege - a megkérdezettek munkajellege szerint 148
2.1.5 A megkérdezettek neme, apjának jelenlegi munkajellege, a megkérdezettek munkajellege szerint 149
2.1.6 A megkérdezett apjának jelenlegi munkajellege, a megkérdezettek munkajellege - a munkában töltött hónapok száma szerint 150
2.1.7 A megkérdezettek neme, átlagos tanulmányi eredménye, az általános iskola befejezésekor, apjuk jelenlegi munkajellege - a megkérdezettek munkajellege szerint 152
2.2 Egyéni tényezők szerepe a pályakezdő fiatalok rétegződésében 153
2.2.1 A megkérdezettek munkajellege, az általános iskola elvégzésének helye - tanulmányi eredményük szerint 153
2.2.2 A középiskolát végzett megkérdezettek neme, átlagos tanulmányi eredménye, apjuk jelenlegi munkajellege - munkajelleg szerint 154
2.2.3 A megkérdezettek legmagasabb iskolai-szakmai végzettsége, az általános iskola elvégzésének helye - tanulmányi eredményük szerint 155
2.2.4 A megkérdezettek neme,legmagasabb iskolai-szakmai végzettsége - az apa jelenlegi munkajellege szerint 156
2.2.5 A megkérdezettek munkajellege, a megkérdezett apjának jelenlegi munkajellege - a megkérdezettek által az első munkábaállás előtt vonzónak talált foglalkozás munkajellege szerint 157
2.2.6 A megkérdezettek munkajellegenkénti megoszlása aszerint, hogy első munkábaállásuk előtt vonzódtak-e más foglalkozáshoz és hogy mióta törekedtek jelenlegi foglalkozásukra - a megkérdezettek apjának jelenlegi munkajellege szerint 159
2. 3 Iskolázás - pályaválasztás 162
2.3.1 A megkérdezettek neme, első tevékenységük az általános iskola befejezése után - a megkérdezettek munkajellege szerint 162
2.3.2 A megkérdezettek általános iskola befejezése utáni első tevékenysége - nem, lakóhely és munkajelleg szerint 163
2.3.3 A megkérdezettek neme, munkajellege - 14. évük betöltése utáni tevékenységük szerint 164
2.3.4 A megkérdezettek neme, lakóhelyváltoztatási típusa - 14. évük betöltése utáni tevékenységük szerint 165
2.3.5 A megkérdezettek neme, lakóhelye - 14. évük betöltése utáni tevékenységük szerint 165
2.3.6 A megkérdezettek neme, 14. évük betöltése utáni tevékenységük - legmagasabb iskolai végzettségük szerint 166
2.3.7 A megkérdezettek neme, apjuk jelenlegi munkajellege - 14. évük betöltése utáni tevékenységük szerint 166
2.3.8 A megkérdezettek neme, munkajellege - befejezett iskolai-szakmai végzettségük szerint 167
2.3.9 A nappali tagozaton végzett megkérdezettek neme, munkajellege - iskolai-szakmai végzettségük szerint 168
2. 3.10 iskolai-szakmai képzésüket megszakító, megkérdezettek neme, munkajellegenkénti megoszlása - képzésfajták szerint 169
2.3.11 A szakképzetlen megkérdezettek szakképzetlenségének okai lakóhely, nem és iskolai végzettség szerint 170
2.3.12 A szakképzetlen megkérdezettek szakképzetlenségének okai, a továbbtanulási szándék jellege és iskolai végzettség szerint 172
2.3.13 A szakképzetlenség indokainak és az első munkábaállás előtt vonzónak tartott foglalkozás meghiúsulása okainak összefüggése a szakképzetlen megkérdezetteknél 174
2.3.14 Mióta gondoltak a megkérdezettek jelenlegi foglalkozásukra - munkajelleg, a foglalkozás és a szakképzettség kongruenciája szerint 174
2.3.15 A szakképzetlen és a szakképzettségüknek nem teljes mértékben megfelelő foglalkozású megkérdezettek foglalkozásválasztásának indokai - munkajelleg szerint 175
2.3.16 A szakképzettség szerzésének indoklása a szakképzett megkérdezettek munkajelleg, valamint a foglalkozás-, és a szakképzettség kongruenciája szerint képzett csoportjaiban 176
2.3.17 A megkérdezettek jelenlegi munkajellege - az első munkábaállásuk előtt vonzónak talált foglalkozás munkajellege szerint 176
2.3. 18 A megkérdezettek neme, munkajellege - az első munkábaállás előtt vonzónak tartott foglalkozás el nem érésének oka szerint 177
2.3.19 A befejezett, megszakított, folyamatban levő és tervezett alsószintű képzésben résztvett megkérdezettek nemenkénti megoszlása - képzésfajták szerint 178
2.3.20 A befejezett, megszakított, folyamatban levő és tervezett középfokú oktatásban résztvevő megkérdezettek nemenkénti megoszlása - képzésfajták szerint 179
2.3.21 A befejezett, megszakított, folyamatban levő és tervezett felsőfokú technikumi és egyéb felsőfokú képzésben résztvett megkérdezettek nemenkénti megoszlása - képzésfajták szerint 179
2.3.22 A befejezett, megszakitott, folyamatban levő és tervezett egyetemi-főiskolai oktatásban résztvett megkérdezettek nemenkénti megoszlása - képzésfajták szerint 180
2.3.23 Az első munkábaállás előtt vonzónak talált foglalkozások munkajellegcsoportonkénti összefüggése a kérdőíven más vonatkozásban említett foglalkozással 181
2.3.24 A megkérdezettek neme és foglalkozásukkal való elégedettségük foka - az első munkábaállás előtt vonzónak tartott foglalkozás meghiúsulásának oka szerint 181
2.4 A szakképzettség és a foglalkozás kongruenciája 182
2.4.1 A megkérdezettek neme, foglalkozásukkal való elégedettségük foka - munkajelleg szerint 182
2.4.2 A megkérdezettek munkajellege, legmagasabb iskolai-szakmai végzettsége - foglalkozásuk és szakképzettségük kongruenciája szerint 183
2.4.3 A jelenleg vonzónak talált foglalkozás munkajellege szintjének munkajellegcsoportonkénti viszonya aszerint, hogy a megkérdezettek foglalkozása kongruens-e szakképzettségükkel 184
2.5 Intragenerációs mobilitás 185
2.5. 1 Az első munkábaálláskori és a jelenlegi munkajelleg összefüggése az első munkábaállásuk előtt más foglalkozáshoz vonzódó és nem vonzódó megkérdezetteknél 185
2.6 Lakóhelyi mobilitás. A lakóhely és munkahely kongruenciája 186
2.6.1 A megkérdezettek neme és lakóhelyváltoztatási típusa munkajellegcsoportonként 186
2.6.2 A lakóhelyváltoztatások száma a megkérdezettek nem és jelenlegi lakóhely szerint képzett csoportjaiban 187
2.6.3 A munkahely és a lakóhely kongruenciája a megkérdezettek lakóhely és munkajelleg szerint képzett csoportjaiban 187
2.7 Munkahelyválasztás - munkahelyi mobilitás 188
2.7.1 A megkérdezettek munkajellege, eddigi munkahelyeik száma - a munkában töltött hónapok száma szerint 188
2. 7. 2 A felvétel időpontjában már második munkahelyükön dolgozó megkérdezettek munkajellege - a munkahelyeiken töltött hónapok száma szerint 189
2.7.3 A felvétel időpontjában már harmadik munkahelyükön dolgozó megkérdezettek munkajellege - a munkahelyeiken töltött hónapok száma szerint 189
2.7.4 A felvétel időpontjáig már négy vagy több munkahelyen dolgozó megkérdezettek munkajellege - a jelenlegi munkahelyükön töltött hónapok száma szerint 189
2.7.5 A megkérdezettek munkajellege eddigi munkahelyeik száma - munkamegszakításaik száma szerint 190
2.7.6 A megkérdezettek munkajellege, eddigi munkahelyeik száma - munkajellegváltásaik száma szerint 191
2.7.7 A jelenleg első és a jelenleg nem első munkahelyükön dolgozó megkérdezettek hogyan kerültek jelenlegi munkahelyükre - a munkahely megválasztásának szempontjai, illetve okai szerint 192
2.7. 8 A megkérdezettek lakóhelye, hogyan kerültek jelenlegi munkahelyükre - a munkahelyi elégedettség foka szerint 193
2.7.9 Hogyan kerültek a megkérdezettek a jelenlegi munkahelyükre - munkajellegük szerint 193
2.7.10 A jelenleg első és a jelenleg nem első munkahelyükön dolgozó megkérdezettek munkahelyének megválasztása szempontjai, illetve okai - a munkahelyi elégedettség foka szerint 194
III. A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK VÁLASZA SAJÁT HELYZETÜKRE 195
3.1 A foglalkozással való azonosulás 195
3.1.1 A foglalkozással való elégedettség foka - aszerint, hogy mióta gondoltak jelenlegi foglalkozásukra a megkérdezettek 196
3.1.2 A megkérdezettek munkajellege - legmagasabb iskolai-szakmai végzettségük és a foglalkozással való elégedettségük foka szerint 196
3.1.3 A foglalkozásukkal teljes mértékben elégedett és nem elégedett megkérdezettek munkajellege - a foglalkozással való elégedettség típusai szerint 197
3.1.4 A foglalkozásukkal teljes mértékben elégedett megkérdezettek munkajellege - az apa jelenlegi munkajellege és a foglalkozással való elégedettség típusai szerint 197
3.1.5 A foglalkozásukkal részben elégedett megkérdezettek munkajellege - az apa jelenlegi munkajellege és a foglalkozással való elégedettség típusai szerint 199
3.1.6 A foglalkozásukkal nem elégedett megkérdezettek munkajellege - az apa jelenlegi munkajellege és a foglalkozással való elégedettség típusai szerint 200
3.1.7 A jelenlegi foglalkozással való elégedettség munkajelleg csoportonkénti indokai a foglalkozásukkal teljes mértékben elégedett megkérdezettek körében 201
3.1. 8 A foglalkozással kapcsolatos ellentmondásos vélemény munkajelleg csoportonkénti indoklása a foglalkozásukkal részben elégedett megkérdezettek körében 201
3.1.9 A jelenlegi foglalkozással való elégedetlenség munkajellege csoportonkénti indokai a foglalkozásukkal nem elégedett megkérdezettek körében 202
3.1.10 A megkérdezettek neme, munkahelyükkel való elégedettségük foka - munkajelleg szerint 202
3.1.11 A megkérdezettek munkajellege - foglalkozásuk és szakképzettségük kongruenciája, és munkahelyükkel való elégedettségük szerint 203
3.1.12 A jelenleg vonzónak talált foglalkozás munkajellege szintjének viszonya a megkérdezettek jelenlegi munkajellegéhez - a jelenlegi foglalkozással való elégedettség szerint 203
3.1.13 A megkérdezettek munkajellegenkénti megoszlása, munkában töltött ideje és átlagkeresete - aszerint, hogy vonzódik-e jelenleg magasabb munkajellegű foglalkozáshoz 204
3.1.14 A foglalkozásukkal teljes mértékben és nem teljes mértékben elégedett megkérdezettek munkajellege, jelenlegi munkajellegükben töltött hónapjaik száma - aszerint hogy vágynak-e magasabb munkajellegesoportba 205
3.1.15 A jelenleg vonzónak talált foglalkozás munkajellege csoportonkénti viszonya a jelen
legihez a magasabb munkajellege soportba vágyó, illetve nem vágyó megkérdezettek
körében 207
3.1.16 A megkérdezettek megoszlása aszerint, hogy miért vonzódik jelenleg más foglalkozáshoz - a jelenleg vonzónak talált munkajelleg szerint 207
3.1.17 A megkérdezettek neme, munkajellege - a szabad választási lehetőség esetén fontosnak és nem fontosnak tartott munka típusa szerint 208
3.1.18 A foglalkozásukkal teljes mértékben elégedett és nem elégedett megkérdezettek neme, foglalkozásukkal való elégedettségük típusa - a szabad választási lehetőség
esetén fontosnak és nem fontosnak tartott munka típusa szerint 211
3.1.19 A megkérdezettek munkajellege, vágynak-e magasabb munkajellege csoportba - a jelenlegi munkájuk végzéséhez szükséges személyes tulajdonságok, adottságok
szerint 214
3.1. 20 A megkérdezettek neme, munkajellege - a jelenlegi munkájuk végzéséhez szükséges személyes tulajdonságok szerint 217
3.2 A foglalkozási csoporthoz való viszony 220
3.2.1 A megkérdezettek neme, jelenlegi munkajellege - a jelenleg vonzónak talált foglalkozás munkajellege szerint 220
3.2.2 A megkérdezettek jelenlegi munkajellege, apjuk jelenlegi munkajellege - a jelenleg
vonzónak talált foglalkozás munkajellege szerint 222
3.3 A pályakezdő fiatalok és a munkahely 224
3.3.1 A megkérdezettek munkajellege - a foglalkozással való és a munkahelyi elégedettség foka szerint 224
3.3.2 A megkérdezettek neme, a munkahelyükkel való elégedettségük foka, munkahelyeik
száma és a jelenlegi munkahelyen töltött hónapok száma szerint 225
3.3.3 A megkérdezettek munkajellege - munkahelyükkel való elégedettségük foka és a munkahelyük megítélésére vonatkozó indokaik jellege szerint 225
3.3.4 A megkérdezettek munkajellege - munkahelyük megítélése szerint 226
3.3.5 A megkérdezettek munkajellege - a munkahelyükkel való elégedettségük foka és a
munkahellyel kapcsolatos kifogásaik jellege szerint 227
3.3.6 A megkérdezettek munkajellege - a munkahelyükre vonatkozó kifogásaik szerint 228
3.3.7 A megkérdezettek munkajellege - a munkahely jellemzőinek megítélése szerint 228
3. 3. 8 A jelenleg első és jelenleg nem első munkahelyükön dolgozó megkérdezettek munkahelyválasztási szempontjai - munkajelleg szerint 229
3, 3. 9 A megkérdezettek neme, bizonyos tényezőkről alkotott véleménye - a munkahely jellemzőinek megítélése szerint 230
3.3.10 A jelenleg első és a jelenleg nem első munkahelyükön dolgozó megkérdezettek munkahelyválasztási szempontjai - nem és lakóhely szerint 236
3.3.11 Az első és nem első munkahelyes megkérdezettek megoszlása a munkahely megválasztásának szempontjai, illetve okai szerint 236
3.3.12 Az első munkahelyükön, de már több foglalkozásban dolgozó és a nem első munkahelyes megkérdezettek munkajellege - a munkahelyváltoztatás indokai szerint 237
3.3.13 A nem első munkahelyükön dolgozó megkérdezettek jelenlegi munkahelyének megválasztási szempontjai, okai - a munkahely jellemzőinek megítélése szerint 237
3.3.14 A megkérdezettek tervezett munkahelyváltoztatásának indokai - nem, lakóhely és a
munkahellyel való elégedettség foka szerint 238
3.3. 15 Milyen jellegű változást várnak a megkérdezettek jelenlegi munkahelyükön - munkajelleg szerint 239
3.3.16 Milyen jellegű változást várnak a megkérdezettek jelenlegi munkahelyükön - az ott
eltöltött idő hossza szerint 239
3.3.17 A megkérdezettek munkajellege - a munkahelyükkel való elégedettségük foka és a
fiatalokkal való bánásmód megítélése szerint 240
3.3.18 A megkérdezettek véleménye saját keresetükről - munkajelleg szerint 240
3.3.19 A megkérdezettek munkajellege - a kereset igazságosságának megítélési szempontja és a konkrét vélemények szerint 241
3.3.20 A keresetüket igazságtalannak és igazságosnak tartó megkérdezettek keresetének
nagyságkategóriái - munkajelleg szerint 242
3.3.21 A megkérdezettek neme és abszolút bérszínvonalról alkotott véleménye - munkajelleg szerint 242
3.4 A pályakezdő fiatalok értékrendszerének, szemléletének néhány jellegzetes vonása 243
3.4.1 A megkérdezettek neme, munkajellege - bizonyos tényezőkről alkotott véleményük szerint 243
3.4.2 A megkérdezettek neme, a szívesen végzett munkáról való véleménye - bizonyos tényezőkről alkotott véleményük szerint 245
3.4.3 A megkérdezettek neme, bizonyos tényezőkről alkotott véleménye - a szabad választási lehetőség esetén fontosnak és nem fontosnak tartott munkatípusa szerint 246
3.4.4 A megkérdezettek neme, a szórakozásról alkotott véleménye - a szórakozás értelmezése szerint 252
3.4.5 A foglalkozásukkal elégedett és elégedetlen megkérdezettek neme, az elégedetlenség, illetve elégedettség típusai - bizonyos tényezőkről alkotott véleményük szerint 252
3.4.6 A megkérdezettek munkajellege - a ruházkodásukról és élelmezésükről való gondoskodás, a magas keresetre vonatkozó vélemény szerint és aszerint, hogy együtt
laknak-e szüleikkel 254
3.4.7 A megkérdezettek magas keresetre vonatkozó véleménye - az abszolút bérszínvonal megítélése szerint 255
3.4.8 A megkérdezettek neme, a magas keresetre vonatkozó véleménye - aszerint, hogy mire érdemes pénzt költeni 255
3.4.9 Mire fordítanák a megkérdezettek keresetük többletét, ha keresetük másfélszerese volna a jelenleginek - aszerint, hogy mire érdemes pénzt költeni 256
3.4, 10 A megkérdezettek neme, munkajellege - égető problémáik - szerint 258
3.4.11 A megkérdezettek égető problémái a felvétel idejében - aszerint, hogy mire fordítanák keresetük többletét, ha keresetük másfélszerese volna a jelenleginek 260
3.4.12 A megkérdezettek keresetének nagyságkategóriái - nem, munkajelleg és a saját kereset megítélése szerint 262
3.4.13 A megkérdezettek munkajellege - a kereset-nagyságkategóriája és a magas keresetre vonatkozó vélemény szerint 265
3.4. 14 A megkérdezettek munkajellege - lakóhelyük és a magas keresetre vonatkozó véleményük szerint 266
3.4.15 Mire fordítanák a megkérdezettek keresetük többletét, ha keresetük másfélszerese
volna a jelenleginek - nem és munkajelleg szerint 266
3.4. 16 Mire fordítanák a megkérdezettek keresetük többletét, ha keresetük másfélszerese
volna a jelenleginek - keresetük nagyságkategóriája és munkajelleg szerint 268
3.4. 17 A megkérdezettek neme, munkajellege - aszerint, hogy mire érdemes pénzt költeni 272
3.4. 18 A megkérdezett férfiak munkajellege - a szabadidőben szívesen végzett tevékenység szerint 275
3.4.19 A megkérdezett nők munkajellege - a szabadidőben szívesen végzett tevékenység szerint 276
3.4.20 Az összes megkérdezett munkajellege - a szabadidőben szívesen végzett tevékenység szerint 277
IV. A TOVÁBBLÉPÉS NÉHÁNY VÁRHATÓ VONÁSA 279
4.1 A megkérdezettek tervezett munkahelyváltoztatásának indokai - munkajelleg szerint 280
4.2 A fiatalokkal való bánásmód a munkahelyváltoztatást tervező és nem tervező megkérdezettek munkahelyén - a munkahely megítélésére vonatkozó indokok jellege szerint 281
4.3 A továbbtanulást tervező megkérdezettek munkajellege - a tervezett tanulás szintje és célja szerint 282
4.4 A megkérdezettek munkajellege - a felvétel időpontjában nappali és esti tagozaton folyamatban levő és tervezett tanulásuk szintje és jelenlegi foglalkozásukkal való kapcsolata szerint 285
4.5 A tanulást tervező megkérdezettek munkajellege - a tervezett tanulás szintje és tervezett időpontja szerint 287
4.6 A tanulást tervező megkérdezettek munkajellege - a tervezett tanulás szintje és a megkérdezett jelenlegi foglalkozásával való kapcsolata szerint 289
4.7 A továbbtanulásukat tervező megkérdezettek munkajellege, jelenlegi foglalkozásukkal való elégedettsége - a tervezett tanulás szintje és ennek a jelenleg vonzónak talált foglalkozással való összefüggése szerint 290
4.8 A továbbtanulni nem akaró megkérdezettek munkajellege - a tovább nem tanulás indokai szerint 292
4.9 A jelenleg magasabb munkajellegcsoportba vágyó és nem vágyó megkérdezettek jelenleg vonzónak talált foglalkozásának összefüggése a kérdőíven más vonatkozásban említett foglalkozásokkal - a jelenleg vonzónak talált foglalkozás munkajellege szerint 293
4.10 A megkérdezettek apjának jelenlegi munkajellege - a magasabb munkajellegcsoportba vágyó, illetve nem vágyó megkérdezettek jelenleg vonzónak tartott foglalkozásának munkajellegcsoportjai és elképzeléseik megalapozottsága szerint 294
4.11 A megkérdezett házas férfiak és feleségük munkajellege közötti összefüggés 297
4.12 A megkérdezett házas nők férjük munkajellege közötti összefüggés 297
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A fiatalok bekapcsolódása a társadalmi munkamegosztásba A fiatalok bekapcsolódása a társadalmi munkamegosztásba A fiatalok bekapcsolódása a társadalmi munkamegosztásba A fiatalok bekapcsolódása a társadalmi munkamegosztásba A fiatalok bekapcsolódása a társadalmi munkamegosztásba

Könyvtári könyv volt. A gerinc javított. Néhány oldalon bejegyzés, aláhúzás látható.

Állapot: Közepes
2.480 Ft
990 ,-Ft 60
5 pont kapható
Kosárba