A Feszty család története

Előszó

Nem szokványos, szabálytalan családtörténetet vehet kezébe az olvasó. Írója egy nemességet szerző ógyallai vendéglős család leszármazottjaként a családnak azt a generációját mutatja be, amelynek majdnem minden tagja önerőből jelentős karriert futott be a dualizmus korának Monarchiájában. A legközismertebb közülük Feszty Árpád festőművész, de akad közöttük két neves műépítész, továbbá sikeres vállalkozó, országgyűlési képviselő és katonatiszt is, aki egyben híres sportlovas és lóidomár. A róluk megrajzolt portrék nem száraz adathalmazok, hanem a családi hagyomány által megőrzött élettörténetekkel, anekdotákkal fűszerezett, helyenként szinte regényszerű életrajzok, melyek számos érdekes kultúrtörténeti adalékot tartalmaznak és bepillantást nyújtanak a kor társadalmi életébe is. Szó esik bennük többek között Rudolf trónörökös mayerlingi tragédiájáról, az ógyallai társaséletről a századvégén, a nótaszerző Fráter Lorándról, jászai Mari színművésznő és Feszty Árpád kapcsolatáról, a müncheni művésznövendékek csínytevéseiről, a Feszty-körkép keletkezéséről és alakjainak modelljeiről, az osztrák-magyar közös hadsereg tisztikarának életéről, egy mintagazdaság létrehozásáról. Mindezt a családi asztalnál mesélt történetek könnyed stílusában tálalja Feszty István, a közelmúltban elhunyt szerző, aki úgy a közjóért való munka, mint a kultúra ápolása terén méltó folytatója volt az általa leírt legjobb családi hagyományoknak. Pedig elődeitől eltérően neki élete során két világégés, három államfordulat és az ezekkel járó megrázkódtatások dacára kellett a közért cselekvő embernek maradnia. Vissza