A Ferihegyi repülőtér rövid története

Előszó

Részlet:
"Az első világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során Mátyásföld után Budaörs lett a 30-as évek végének budapesti belföldi és egyben az ország nemzetközi polgári repülőtere. 1938-ban azonban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő Budaörs problémái is. 1939 őszén bejelentették, hogy új közforgalmi repülőtér épül Budapest határában, Ferihegy-puszta mellett. Grosschmid István, volt első világháborús tengerészrepülő, a Magyar Légiforgalmi Rt, a MALERT elnök vezérigazgatója a Magyar Szárnyak című szaklapban az alábbiakat írta - a már tervezési szakaszban lévő repülőtérről:
"...Az ideális ugyan az lenne, ha Ferihegy-puszta csakis a közforgalmi repülés céljait szolgálná. Azonban szegénységünk mellett számot kell vetnünk azzal, hogy ott hajlékot kell kapnia a budapesti sportrepülésnek. Az pedig természetes, hogy minden új repülőtér szükség esetén honvédelmi célt szolgál és hogy ez az új repülőtér a polgári repülésnek a katonai repüléssel való rokoni kapcsolatán nem lazítani, hanem szorosabbra fűzni hivatott. 10-20, sőt talán 100 esztendős távlatok vezetnek az új közforgalmi repülőtér kérdéséhez. Úgy véljük, hogy már nevünk is az ismeretlenségbe vész, amikor az elkövetkezendő generációk áldani fogják azokat, akik bölcs előrelátással Budapestnek idejében jó forgalmi repülőteret adnak."
A terület - amelyet kijelöltek - három település, Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában fekszik, a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal keleti oldalán. Vissza