| BEVEZETÉS | 3 |
| A geométriai fénytan alaptörvényei | 5 |
| A geométriai fénytan alaptörvényei | 5 |
| A fény egyenesvonalú terjedése | 5 |
| A visszaverődés törvénye | 6 |
| A törés törvénye és a teljes visszaverődés | 7 |
| A fényvisszaverődés jelenségei | 9 |
| A síktükör | 9 |
| Szétszórt visszaverődés | 9 |
| A visszaverődés gömbtükrökön | 10 |
| Gömbi eltérés | 13 |
| A fényszóró | 14 |
| A fénytörés jelenségei | 14 |
| A planparallel lemez | 14 |
| A Helmholtz-féle ophthalmometer | 15 |
| A törésmutató meghatározása planparallel lemezen | 16 |
| A refraktometerek | 17 |
| A teljes visszaverődés szerepe néhány jelenségnél | 19 |
| A prizma | 19 |
| Lencsék | 21 |
| A kép szerkesztése gyüjtőlencséknél | 24 |
| A homorú vagy szóló-lencse | 25 |
| Vastag lencsék | 26 |
| Két lencse leképezésének összetétele | 31 |
| A lencse leképezésének jellemzése | 33 |
| A szférikus aberráció | 35 |
| Monochromatikus leképezési hibák | 35 |
| A színszórás | 35 |
| A chromatikus aberráció | 37 |
| Lencsék leképezési határainak tágítása | 38 |
| A szférikus aberráció csökkentése | 39 |
| A sinus-feltétel | 41 |
| Orthoszkopikus pontok. Belépési és kilépési pupilla | 42 |
| A szimmetrikus fényképező lencse | 44 |
| Az achromatikus prizma | 44 |
| Achromatikus lencsék | 46 |
| A fotometria | 48 |
| A fotometria alaptörvénye | 48 |
| A fotométerek | 52 |
| Különböző fotométerek berendezése | 54 |
| Ultraibolya és ultravörös fotométerek | 57 |
| Az aktinometria | 59 |
| A szem és a látás folyamatának fizikai mozzanatai | 61 |
| Néhány adat a szem anatómiájára vonatkozólag | 61 |
| A szem törőfelületei | 64 |
| A redukált szem | 66 |
| A szem leképezési hibái | 66 |
| A szem alkalmazkodása. (Akkommodáció) | 67 |
| Az alkalmazkodás megjavítása a pápaszemmel | 70 |
| A közvetlen és közvetett látás | 71 |
| Külön látott pontok legkisebb látószöge | 73 |
| A szemtükör | 74 |
| A látásnál segítő tapasztalatok | 75 |
| A térbeli látás | 75 |
| A sterepszkóp, stereotelemeter, stereokomparátor | 77 |
| Az optikai műszerek | 83 |
| A műszerek általános jellemzése | 83 |
| A műszerek nagyítása | 85 |
| A műszerek által létesített képek megvilágítása | 88 |
| A szubjektív világosság | 91 |
| A fényképező-készülék | 96 |
| A vetítő-készülék | 99 |
| Az egyszerű nagyító | 100 |
| A mikroszkóp | 102 |
| A mikroszkóp nagyítása | 105 |
| A mikroszkópikus kép világossága | 106 |
| A mikroszkóp tárgylencséje | 109 |
| A kondenzor | 110 |
| A mikroszkóp-állvány | 111 |
| A távcső | 112 |
| A távcső nagyítása és a kép világossága | 113 |
| A távcső tárgylencséje | 115 |
| A távcső szemlencséje | 117 |
| A prizmás távcső | 117 |
| A tükrös teleszkóp | 120 |
| A fény interferenciája | 121 |
| Az interferencia fogalma | 121 |
| A fény hullámszerű terjedése | 121 |
| Az elektromos és mágneses térerősség az elektromágneses hullámban | 125 |
| A hullám fázisa | 125 |
| A hullám terjedési sebessége | 126 |
| A hullám energiája | 127 |
| A fény terjedési sebessége | 127 |
| A különböző elektromágneses hullámok frekvenciája | 127 |
| A fényinterferencia keletkezése | 128 |
| Cohaerens sugarak | 130 |
| Az interferenciaképesség határai | 131 |
| Az interferenciajelenségek osztályozása | 132 |
| Fresnel kettős prizmája | 132 |
| Interferencia planparallel lemezeken | 134 |
| Az egyenlő beesés görbéi planparallel lemezeken. Vékony lemezek szineződése | 135 |
| Az egyenlő vastagság görbéi | 137 |
| Newton gyűrűi | 139 |
| Fizeau kisérlete Newton gyürüivel | 142 |
| Az egyenlő vastagság görbéinek eltünése vastag lemezeken | 143 |
| A Jamin-féle interferenciál-refraktor | 144 |
| Az egyenlő beesés görbéi vastag párhuzamos síkú lemezeken | 146 |
| Michelson interferometere | 146 |
| A Perot-Fabry-lemez | 149 |
| A Lummer-lemez | 151 |
| Üveglemezek planparallelitásának vizsgálata | 151 |
| Álló fényhullámok | 152 |
| Lippmann szines fényképei | 153 |
| A fényelhajlás | 155 |
| A fényelhajlás fogalma | 155 |
| Huygens elve | 155 |
| A fény egyenes vonalú terjedése Huygens elve alapján | 156 |
| A Fresnel által tökéletesített Huygens-féle elv | 157 |
| Fényelhajlás a geométriai árnyék szélén | 164 |
| A Frauenhofer-féle elhajlási jelenségek | 166 |
| Az optikai rács | 168 |
| A Rowland-féle homorú rács | 171 |
| A kétdimenziós rács | 172 |
| A rács felbontóképessége | 173 |
| Michelson lépcsős rácsa | 175 |
| A mikroszkópikus kép keletkezése Abbe szerint | 176 |
| A numerikus apertura jelentősége a mikroszkóp teljesítőképessége szempontjából | 184 |
| Sötét látóterű megvilágítás. Ultramikroszkóp | 185 |
| A poláros fény | 188 |
| Poláros fény előállítása visszaverődéssel | 188 |
| Fényhullámok tranzverzálitása | 189 |
| Egyenesben poláros fény előállítása kettős töréssel | 190 |
| A Nicol-féle hasáb | 193 |
| A polározási sík forgatása természetesen aktív anyagokban | 194 |
| A természetes fény | 197 |
| Az elektromágneses fényelmélet | 197 |
| A fényhullámok mibenlétére vonatkozó régebbi hipotézis | 197 |
| Az elektromágneses fényelmélet alapjai. Faraday, Maxwell, Heritz | 198 |
| Az oszcillátor. Elektromágneses rezgések | 199 |
| Elektromágneses hullámok keletkezése | 202 |
| Az n=E reláció összehasonlítása a tapasztalattal | 204 |
| Elektromágneses hullámok terjedése és abszorpciója vezetőkben | 205 |
| A törésmutató és abszorpciómutató közvetett meghatározása | 206 |
| A visszaverőképesség | 208 |
| A fényforrás-modell a klasszikus elektromágneses elmélet alapján | 209 |
| A spektroszkópia | 212 |
| A spektormeter | 212 |
| Az emissziós színképek | 215 |
| A fényforrások osztályozása | 215 |
| A hőmérsékleti sugárzó források | 216 |
| Vonalas színképű fényforrások létesítése | 218 |
| Kémiai analízis emissziós színképek alapján | 218 |
| A fény elnyelése (abszorpció) | 219 |
| Abszorpciós színkép-analizis | 220 |
| Az abszorpciós színképvonalak keletkezése. Frauenhofer-féle vonalak | 221 |
| Kirchhoff sugárzási törvénye | 223 |
| Kirchoff törvénye mint a rezoonancia kifejezése | 226 |
| A színszórás és az abszorpció összefüggése | 228 |
| A hőmérsékleti sugárzás törvényei | 232 |
| A fekete sugárzás előállítása | 232 |
| A Stefan-Boltzmann-féle törvény | 235 |
| A Nap effektív hőmérséklete | 236 |
| A Wien-féle eltolódási törvény és a Planck-féle sugárzási formula | 238 |
| A platina sugárzása | 241 |
| Fényforrások hőmérsékletének meghatározása a kibocsátott sugárzás energiaeloszlása alapján | 242 |
| A látható fény emissziója, mint a hőmérséklet függvénye. Optikai pyrometria | 243 |
| Fényforrások gazdaságossága | 246 |
| A vonalas színképek törvényszerűségei | 247 |
| Vonalas színképek általános jellemzése | 247 |
| A szeriesek | 248 |
| Az elemek periódikus rendszere | 248 |
| A Na főszeriese | 252 |
| A fő- és mellékszeriesek | 252 |
| A szeries-szabályok | 253 |
| A Balmer-szeries | 254 |
| A szeries-formulák | 255 |
| A Ritz-féle kombinációelv | 257 |
| A mágneses és elektromos tér befolyása a fénykibocsátásra és a fényelnyelésre | 258 |
| Az emissziós Zeeman-jelenség | 258 |
| Az abszorpciós Zeeman-jelenség | 261 |
| Bonyolultabb tipusú mágneses felbontások | 264 |
| A Paschen- és Back-féle jelenség | 266 |
| A Stark-jelenség | 267 |
| A Röntgen-fény | 269 |
| A Röntgen-sugarak keletkezése | 269 |
| A Röntgen-fény különböző hatásai. A sugarak kiménysége | 271 |
| A másodlagos és harmadlagos Röntgen-sugárzás | 272 |
| A másodlagos és harmadlagos sugárzás polározása | 272 |
| A primár Röntgen-sugárzás összetétele. A fehér Röntgen-fény | 274 |
| A jellemző sugárzás | 277 |
| A másodlagos sugárzás összetétele | 278 |
| A Röntgen-fény által létesített árnyékképek | 279 |
| A Röntgen-lámpák keméynségének szabályozása | 280 |
| A Röntgen-lámpák hűtése | 282 |
| A Röntgen-lámpák áramforrásai | 282 |
| A gázmentes Röntgen-lámpa | 282 |
| A diafragmák szerepe Röntgen-felvételeknél | 285 |
| A Röntgen-spektroszkópia | 287 |
| A Röntgen-fény elhajlítása | 287 |
| A térbeli rács | 288 |
| v. Laue, Friedrich és Knipping felvételei | 292 |
| v. Laue felfedezésének jelentősége | 293 |
| A térbeli rács szelektív elhajlítása mint szelektív visszaverődés | 294 |
| A forgó kristály módszere | 296 |
| A Röntgen-spektrometer | 298 |
| A Röntgen-spektrometer egyszerübb alakja | 301 |
| A kristályrács állandói | 301 |
| Az atomok elhelyezkedése a kristályrácsban | 304 |
| A gyémánt és a grafit szerkezete | 306 |
| Debye és Scherrer módszere | 308 |
| A Röntgen-spektroszkópiai vizsgálatok eredményei | 309 |
| A jellemző sugárzás és az elemek Z rendszáma | 309 |
| A K-szeries | 311 |
| A folytonos Röntgen-színkép | 313 |
| A szeriesek gerjesztési határa | 315 |
| Az abszorpciós Röntgen-szinképek | 317 |
| A féényképezőlemez brómezüstjének szelektív abszorpciója | 320 |
| A keménységmérők | 321 |
| Az atomminta | 321 |
| Az atommodell általános leírása | 321 |
| A radioaktív eltörlódási törvények | 323 |
| Az elektrongyűrűk | 324 |
| A Bohr-féle atomminta | 325 |
| Az iónizált He emissziója | 330 |
| A vonalas Röntgen-szinképek emissziójának mechanizmusa | 330 |
| Függelék | 335 |
| A szuperpozíció elve | 335 |
| Huygens elvének mathematikai fogalmazása. A Frauenhofer-féle elhajlási jelenségek | 337 |
| A poláros fény és előállítása | 346 |
| A fényhullámok tranzverzálitása | 350 |
| A Maxwell-féle egyenletek é sa fényterjedése szigetelőkben | 352 |
| A fény terjedése vezetőkben. Általános abszorpció | 354 |
| A fényforrásmodell | 356 |
| A Röntgenfény szelektív elhajlítása mint szelektív visszaverődés | 357 |
Folytatás Microsoft-tal