1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon

Sustainable development indicators in Hungary

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Központi Statisztikai Hivatal
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 284 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Angol  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN: 978-963-235-311-1
Megjegyzés: Színes ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fenntartható fejlődés az Európai Unió egyik fő célkitűzése, amit az unióról szóló szerződés is megerősít. Az Európai Közösség 1992-ben a riói első Föld-csúcson kötelezettséget vállalt a... Tovább

Előszó

A fenntartható fejlődés az Európai Unió egyik fő célkitűzése, amit az unióról szóló szerződés is megerősít. Az Európai Közösség 1992-ben a riói első Föld-csúcson kötelezettséget vállalt a fenntartható fejlődés megvalósítására. Az egész unióra érvényes fenntartható fejlődési stratégiát az Európai Tanács 2001 júniusában Göteborgban tartott ülésén fogadta el, megújítása 2006-ban megtörtént. A stratégia fontos része a fenntarthatóság felé tett elmozdulás mérése, ezért az Európai Bizottság 2005 februárjában erre vonatkozó indikátorkészletet fogadott el. Az Eurostat folyamatosan fejleszti a fenntartható fejlődés mutatóit.
A mutatók összeállítása során alapvetően a fenntartható fejlődésnek a Eurostat által publikált indikátoraira támaszkodtunk. Az európai mutatórendszert hazai sajátosságokat tükröző indikátorokkal bővítettük.
Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három szinten helyezkednek el, amelyek alapul szolgálnak a fenntartható fejlődés helyzetének elemzéséhez, valamint a bekövetkezett változások követéséhez. Az első szinten lévő (fő)indikátorok átfogóan bemutatják az egyes területeken végbemenő főbb tendenciákat. A második szint a rendszer altémáinak felel meg, és az első szint mutatóival együtt a fő célkitűzések megvalósulását méri. A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget. A kiadványban 9 első, 30 második és 110 harmadik szintű, összesen 149 indikátor található.
A fejezetek a bevezetőt követően mindig az adott téma fő indikátorának bemutatásával kezdődnek, azt követik a második, illetve a harmadik szint mutatói. Az elsődleges célkitűzés az 1995-2009 közötti időszak bemutatása volt, egyedi esetekben, például az adatgyűjtések eltérő jellege esetén ettől különböző idősorokat közöltünk.
Reményeink szerint kötetünk - rendszeres megjelenésével - hozzájárulhat a hazai fenntartható fejlődés méréséhez. Vissza

Tartalom

1. Társadalmi és gazdasági fejlődés 1
1.1. Az egy főre jutó GDP alakulása 3
Gazdasági fejlődés
1.2. Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában 5
1.3. Kormányzati bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában 7
1.4. A kormányzaton kívüli szektorokra vonatkozó állóeszköz-felhalmozás a GDP százalékában 8
1.5. Egy főre jutó GDP régiók szerint 9
1.6. A GNI és összetevőinek alakulása 11
1.7. Bruttó megtakarítási ráta 13
Innováció, versenyképesség, gazdasági hatékonyság
Termelékenység 15
Kutatási és fejlesztési ráfordítások 17
Nemzetközi árverseny-képességi index 20
Szabadalmak száma 22
Az innovációval összefüggő árbevétel 23
Az innovációval összefüggő anyag- és energiahatékonyság 24
Energiaintenzitás 25
A mezőgazdaság jövedelmezősége 28
Az innováció környezetszennyezést csökkentő, illetve egészséget és biztonságot javító hatásai 30
Foglalkoztatottság
1.18. Foglalkoztatottság korcsoportonként 31
1.19. Foglalkoztatottság korcsoportok szerint, nemenként 33
1.20. Foglalkoztatási arány legmagasabb iskolai végzettség szerint 36
1.21. Foglalkoztatási arány régiónként 38
1.22. Atipikus foglalkoztatás 39
1.23. Munkanélküliségi ráta nemek szerint 43
1.24. Munkanélküliségi ráta korcsoportok szerint 45
2. Fenntartható termelés és fogyasztás 47
2.1. Erőforrás-termelékenység 49
Természeti erőforrások felhasználása, hulladékgazdálkodás
2.2. Egy főre jutó települési szilárd hulladék 51
2.3. A hazai anyagfelhasználás összetevői 53
2.4. A hazai anyagfelhasználás anyagfajtánként 54
2.5. Egy főre jutó csomagolási hulladék mennyisége 55
2.6. A településihulladék-kezelés módjai 57
2.7. Veszélyes hulladékok keletkezése 59
2.8. Savasodást okozó vegyületek kibocsátása 61
2.9. Ózonkárosító vegyületek kibocsátása 63
2.10. Szilárdanyag-kibocsátás 65
Fogyasztási szokások
2.11. Háztartások villamosenergia-fogyasztása 67
2.12. Kiskereskedelem 69
2.13. Közvetlen energiafelhasználás 71
2.14. Vízfogyasztás 73
2.15. Élelmiszer-fogyasztás 74
2.16. Motorizációs szint 77
Termelési szokások
2.17. Környezetirányítási rendszerrel rendelkező vállalkozások 79
2.18. A termelési szerkezet változása a TEÁOR alapján 80
2.19. Környezetvédelmi ráfordítások 82
2.20. Környezetbarát cimkével ellátott termékek termékcsoportonként 84
2.21. Agrár-környezetgazdálkodásban részt vevő terület aránya 85
2.22. Műtrágya-értékesítés 86
2.23. Növényvédőszer-értékesítés 88
2.24. Ökológiai gazdálkodás 90
2.25. Állatsűrűség 91
3.Társadalmi befogadás 93
3.1. Szegénységi arány 94
Anyagi helyzet, életkörülmények
3.2. Szegénységi arány korcsoportok szerint 95
3.3 Szegénységi arány háztartástípusonként 96
3.4. Szegénységi kockázat 98
3.5. Fürdőszoba nélküli lakások aránya a háztartás jövedelmi ötöde szerint 100
3.6. Alkalmazásban állók keresete 101
3.7. A jövedelemeloszlás egyenlőtlensége 102
3.8. Lakossági eladósodottság rátája 103
Hozzáférés a munkaerőpiachoz
3.9. A foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők aránya korcsoportonként 104
3.10. Foglalkoztatottak szegénységi aránya 106
3.11. Tartós munkanélküliségi ráta 107
3.12. Női-férfi kereseti rés 109
3.13. Gyermekek óvodai és bölcsödéi elhelyezési lehetősége 111
Oktatás
3.14. Korai iskolaelhagyók 113
3.15. Szegénységi arány iskolai végzettség szerint 115
3.16. Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma 116
3.17. Hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya 118
3.18. Egész életen át tartó tanulás 120
3.19. Rosszul olvasó tanulók aránya 122
3.20. Számitógépes ismeretek 123
4. Demográfiai változások 125
4.1. A jelenlegi és a várható függőségi arány 126
Társadalom
4.2. A 65 éves korban várható élettartam nemek szerint 128
4.3. Teljes termékenységi arányszám 130
4.4. A népesség korösszetétele nemenként 132
4.5. Belföldi vándorlás 134
4.6. Nemzetközi vándorlás 136
Időskorúak jövedelmi helyzete
4.7. A 65 év feletti és a 65 év alatti személyek mediánjövedelmének hányadosa 138
4.8. A 65 éves és idősebb népesség szegénységi aránya nemek szerint 139
Az államháztartás fenntarthatósága
4.9. A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága a GDP arányában 140
4.10. A kormányzati szektor egy főre jutó konszolidált bruttó adóssága forintban 142
4.11. A15-64 éves gazdaságilag aktivak és inaktívak aránya 143
4.12. A munkaerőpiacról való kilépés átlagos életkora 145
4.13. A kormányzati szektor nettó hitelnyújtása (+) / hitelfelvétele(-) a GDP százalékában 147
5. Népegészségügy 149
5.1. A várható élettartam és az egészségesen várható élettartam születéskor nemenként és régiónként 150
Egészségi állapot
5.2. Halálozások kiemelt halálokok ós nemek szerint 154
5.3. A várható élettartam és az egészségesen várható élettartam 65 éves korban 156
5.4. Az iskoláskorú népesség egészségi állapota 160
5.5. Vélt egészség 163
5.6. Tuberkulózis 165
5.7. Öngyilkosság következtében meghaltak aránya korcsoportok szerint 168
5.8. Öngyilkosság következtében meghaltak aránya nemek szerint 169
5.9. Anyagi okból meghiusult orvos-beteg találkozások jövedelmi ötödönként 171
5.10. Standardizált halandósági hányados 172
Az egészséget meghatározó tényezők
5.11. Mérgező vegyi anyagok 173
5.12. Dohányzók aránya, dohányzással összefüggő halálozási arányok 174
5.13. Alkoholfogyasztás, alkoholfogyasztással összefüggő halálozások 176
5.14. Tápanyagfogyasztás 179
5.15. A lakosság légköri szilárdanyag-kibocsátás általi veszélyeztettsége 180
5.16. A lakosság ózonkibocsátás általi veszélyeztetettsége 183
5.17. Súlyos munkabalesetek 185
6. Klímaváltozás, energetika 187
6.1. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása 188
6.2. Megújuló energiaforrások 190
Klímaváltozás
6.3. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása gazdasági ágak szerint 192
6.4. Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása 195
6.5. Magyarország felszíni éves középhőmérséklete és a csapadék mennyisége 194
6.6. Hőség- és fagyos napok száma 196
Energetika
6.7. Energiaimport-függőség 193
6.8. Primer energiaellátás energiaforrások szerint 200
6.9. A megújuló energiaforrások részesedése a villamosenergia-termelésben 202
6.10. Közlekedési célú bioüzemanyag-felhasználás 204
6.11. Kapcsolt hő- és energiatermelés 206
6.12. Implicit energiaadó 208
7. Fenntartható közlekedés 211
7.1. A közlekedés energiafelhasználása a GDP arányában 212
A forgalom növekedése
7.2. A személyszállítás megoszlása 214
7.3. Az áruszállítás megoszlása 216
7.4. Az áruszállítás teljesítménye a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva 218
7.5. A személyszállítás (utaskilométer) teljesítménye a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva 220
7.6. A közlekedés egy főre jutó energiafelhasználása szállítási módonként 221
A közlekedés társadalmi és környezeti vonatkozásai
7.7. A közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátása 223
7.8. Közúti közlekedési balesetek áldozatai 226
7.9. A közlekedés során kibocsátott ózonképző vegyületek 227
7.10. A közlekedés során kibocsátott szilárd részecskék 229
7.11. Az új személygépkocsik kilométerenkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátása 231
8. Természeti erőforrások 233
8.1. A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása 234
Biodiverzitás
8.2. Az EU élőhelyvédelmi irányelvében javasolt területek 235
8.3. Magyarország növényzeti természeti tőkéje 237
8.4. őshonos fafajok állománya 240
8.5. Védett fajok 242
8.6. őshonos háziállatok létszáma 244
Természetes vízkészletek
8.7. Felszín alatti víz kivétele 246
8.8. Településiszennyvíz-tisztítás 248
8.9. Folyóvizek biokémiai oxigénigénye 250
Földhasználat
8.10. Földhasználat-változás 254
8.11. Folyónövedék és fakitermelés 254
8.12. Levélvesztés 256
8.13. Nitrogénmérleg 258
9. Globális partnerség 261
Globális kereskedelem 262
9.1. Magyarország termékbehozatala 264
9.2. Primer energiabehozatal 264
A fenntartható fejlődés támogatási formái 266
9.3. A Magyarországon működő külföldi tőke és a külföldön működő magyar tőke alakulása 266
9.4. Osztalék formájában kivitt jövedelem 268
A természeti erőforrásokkal való globális gazdálkodás
9.5. C02-kibocsátás 269
10. Kormányzás és közélet 271
Politikák összefüggései és hatékonyságuk
10.1. Civil szervezetek 272
10.2. Ombudsmani panaszok száma 274
Információk elérhetősége, társadalmi részvétel
10.3. Részvétei arány az EU- és a nemzeti parlamenti választásokon 275
10.4. Az e-kormányzás elérhetősége 273
10.5. Az e-kormányzás használata a lakosság által 279
10.6. Az e-kormányzás használata az üzleti szférában 279
10.7. Internethasználat 281
10.8. Az internetet használó vállalkozások internetkapcsolatának típusa 282
Gazdasági eszközök
10.9. A környezeti adók aránya a teljes adózási rendszerben 283
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem