A felvilágosodás korának magyar irodalma

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma ' összes példány

Kiadó:	Balassi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	431 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-506-037-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A XVIII. század második fele a hazai irodalmi kultúra történetében talán a legnagyobb változásokat hozó időszak. Az irodalom addig nem ismert presztízst vív ki magának: a nemzet fogalmát a század végének művelt magyarjai körében már elsősorban nyelve és irodalma határozzák meg. Ezekben az évtizedekben több, mint kétszer annyi kiadvány jelenik meg hazai földön, mint a megelőző századok során összesen. Olyan új műfaj honosodik meg, mint a nagy jövő előtt álló s olvasóközönségét máris megteremtő regény; felbomlik a hagyomány teátruma, az iskolai színjátszás, s az évszázad utolsó évtizedében színre lépnek az első hivatásos "aktorok". Ekkor alakul ki az a rendkívül gazdag verselési formakultúra, amelynek közegében mindmáig lélegzik a magyar költészet. Nagy, de legalább élvonalbeli alkotók egész sora lép elő, akik a mindenkori magyar olvasó asztalára klasszikus értékű műveket helyeznek. E tanulmány olyan modelljét vázolja fel a korabeli irodalmi életnek, amely e korábban elképzelhetetlen... Tovább

Tartalom

Bevezetés	5
A barokk és a felvilágosodás között	21
A laicizálódó értelmiség irodalma	23
A magyar nyelv térnyerése	23
Az erkölcstanok	27
A moralisták forrásai és műfajai	28
Az udvari ember bölcsessége	31
A változás jelei az alapokban	33
A versújítás kezdeteiről	34
Faludi Ferenc (1704-1778)	36
A nemesség irodalmának újraerősödése	42
Haller László (1717-1751)	44
Teleki Ádám (1740-1793)	45
Mészáros Ignác (1727-1800)	46
Egyházaktól független vallásosság vagy misztika?	7
Teleki József (1738-1796)	48
Lázár János (1703-1772)	49
Kónyi János (1740 körül - ?)	51
Amadé László (1703-1764)	53
Fekete János (1741-1803)	54
A felvilágosodás áttörése	61
A luxus magyar apologétája - Orczy Lőrinc (1718-1789)	69
A filozófus - Bessenyi György (1746-1811)	73
Életéről	73
Filozófusi pályakezdés - költőként	74
Politikai dilemmák - tragédiák által elbeszélve	77
A "spinozizmus" bölcsője	80
Küzdelem a természettel	82
A művelődés felfedezése	83
A program	85
Érzékenység és politikum - Barcsay Ábrahám (1742-1806)	88
Az érzékenység poétája - Árnyos Pál (1756-1784)	93
A szerelem bűntudatos dicsérői Báróczi Sándor (1725-1809) és a "testőrírók"	97
Fordulat 1780 táján. Az irodalom életmódjának átalakulása	106
Eszmék	115
A nyelvkérdés	117
Irodalom és filozófia (Laicizálódás a XVIII. század végének magyar irodalmában)	139
Előzetes pillantás az 1780 utáni helyzetre	139
A tradicionális vallásosság erővesztése Péczeli József (1750-1792)	142
Érdeklődés az antropológia iránt	146
Új isten érkezése?	150
A nemzet szineváltozása	153
Hitvédők, hitetlenek, kantiánusok	156
Az írók történelme	162
Az eredet kérdése	176
A honfoglalás	181
A "vissszavonás"	185
Műfajok	189
A hazai regényirodalom első ötven éve	191
Az erénytanok és regények	193
A regény önmeghatározása	198
Az előkelők világa a regényekben: legitimáció és normaállítás	200
Dugonics András (1740-1818), az Etelka szerzője	202
A köznapi emberek világa a regényekben: az érzelmesség	209
Kazinczy Ferenc és Bácsmegyeyje	210
A regényíró Kármán József (1769-1796)	212
Színművek - színház nélkül	225
Színgazdag alkonyat: az iskolai színjátszás utolsó évtizedei	225
A nemesség képzeletbeli színháza	231
A fordítói mozgalom	241
A színműíró Csokonai	244
A költészet története	251
A versújítás	252
1. Az antik verselési hagyomány meghonosítása	253
Baróti Szabó Dávid (1739-1819)	255
Révai Miklós (1750-1807)	257
Rájnis József (1741-1812)	261
A prozódiai harc	264
2. Az ún. "magyaros" verselés átalakulása	267
A "négysarkú vers"-től a magyar alexandrinusig	267
Az énekelt versek átalakulása	271
3. Az ún. "nyugat-európai" verselés	274
Ráday Gedeon (1713-1792)	275
Földi János (1755-1801)	278
4. A szabadvers megalapozása a magyar irodalomban	280
A költészet a mindennapokban	281
Gyöngyössi János (1741-1818)	285
Molnár Borbála (1760-1852)	286
Újfalvy Krisztina (1761-1811)	289
Csizi István (1728-1805)	290
Édes Gergely (1763-1847)	290
Mátyási József (1765-1849)	292
Gvadányi József (1725-1801)	296
Horváth Ádám (1760-1820)	306
Az önelvű költészet képviselői	315
Hárfa, Marseillaise - Verseghy Ferenc (1757-1822)	316
A látó - Batsányi János (1763-1845)	333
A természet gyermekei és a haza fia	334
A haza, az idő és a költő státusa	336
Osztatlan haza, egységes nemzet	340
A költő tere	344
Kitekintés	347
A titkos bú poétája - Dayka Gábor (1768-1796)	348
Főhadnagy Fazekas úr - Fazekas Mihály (1766-1828)	357
A szent öreg - Virág Benedek (1754-1830)	373
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)	382
A program	385
Ars poetica	385
Példaképek	387
Erkölcstan	387
Metafizika	388
Tanulóévek	390
A program jelentése	393
A "vidám természetű" poéta megkisértése: a nemzet költőjének szerepe	397
A programosság következményei	402
1801 - az új filozófiai tájékozódás bejelentése	407
A program bomlásának jelei 1801 előtt	412
Új filozófia felé	416
Névmutató	421