Előszó
Bevezető perjogi alapkérdések.
1. §. A perorvoslatokról általában.
A perorvoslatok fogalmának s ezzel kapcsolatban a fogalom terjedelmének meghatározása egyik igen kedvelt kérdése volt az...
Tovább
Előszó
Bevezető perjogi alapkérdések.
1. §. A perorvoslatokról általában.
A perorvoslatok fogalmának s ezzel kapcsolatban a fogalom terjedelmének meghatározása egyik igen kedvelt kérdése volt az újabb idők perjogi irodalmának, mely még a mi, perjogi művekben nem éppen gazdag irodalmunkban is, szokatlan méltánylásban részesült.
A nézetek persze felette eltérők, úgy magára a fogalomra, mint annak terjedelmére nézve.
Egyébként a perorvoslat, illetve annak egyes fajai, mint tételes perjogi intézmények is, az idők folyamán a legkülönbözőbb változásokon mentek keresztül.
Az ok nyilvánvaló. Ezzel is biztosítani igyekeztek, hogy a per célja, az igazságnak megfelelő jogvédelemadás, minél tökéletesebben megvalósuljon.
Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a per célja és a perorvoslat célja egy és ugyanaz volna, bár gyakran, sőt talán az esetek túlnyomó részében a cél közös, t. i. a fél rendszerint azért él perorvoslattal, hogy jogvédelmet nyerjen; még kevésbbé akarjuk azt mondani, hogy perorvoslatról nem beszélhetünk ott, ahol a fél, vagy harmadik személy a jogvédelem kérdésétől teljesen elvonatkozva, tehát attól függetlenül, kéri a konkrét perbeli állapot megváltoztatását.
Ámde kétségtelen, hogy a perorvoslatok intézményének meghonosítása mégis csak abban találja igazi okát, hogy a törvényhozások a jogszolgáltatást, az igazságnak megfelelő jogvédelemadást, igyekeztek minél megbízhatóbbá, minél tökéletesebbé tenni.
Vissza