A feltételes értékelés alkalmazhatósága Magyarországon

Tartalom

ELŐSZÓ 9
ELSŐ RÉSZ
1. BEVEZETÉS 13
2. A TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI JAVAK PÉNZBELI ÉRTÉKELÉSÉNEK KÖZGAZDASÁGI GYÖKEREI 21
2.1. A környezeti / természeti javak csoportosítása kisajátíthatóságuk és
felhasználásuk szerint 21
2.2. A teljes gazdasági érték 22
2.2.1. A teljes gazdasági érték összetevői 22
2.2.2. A teljes gazdasági érték összetevői a barlangok példáján 26
2.2.3. A teljes gazdasági érték becslésének módszertani alapjai 26
2.3. A pénzbeli értékelés módszerei 30
2.3.1. Keresleti görbe alapján becsülő módszerek 30
2.3.2. A nem keresleti görbe szerint értékelő módszerek 32
2.3.3. A barlangok teljes gazdasági értékének meghatározására alkalmas
módszerek 33
2.4. A feltételes értékelés jelentősége és módszertana 35
2.4.1. A feltételes értékelés alapjául szolgáló jólétmértékek 35
2.4.2. A feltételes értékelés alkalmazásának lépései 41
2.4.3. A CV-tanulmányok érvényessége és megbízhatósága 51
2.4.4. A feltételes értékelés során felmerülő problémák 53
2.4.5. A barlangok értékelésénél alkalmazott módszertani megfontolások 58
2.4.6. A pénzbeli, illetve feltételes értékelés eredményeinek alkalmazhatósága 59
3. HIPOTÉZISEK 63
MÁSODIK RÉSZ
4. AZ EMPIRIKUS FELMÉRÉS KERETEI 67
4.1. A lakossági felmérés 67
4.2. Az eredmények hazai alkalmazhatóságának vizsgálata - a döntéshozói
felmérés 67
5. A LAKOSSÁGI FELMÉRÉS EREDMÉNYEI 73
5.1. A felmérés általános bemutatása 73
5.1.1. A budai látogatható barlangok mint értékelt jószágok bemutatása 74
5.1.2. A felmérés előkészítése 79
5.1.3. A minta kialakítása 79
5.1.4. A felmérésben alkalmazott kérdőív bemutatása 82
5.2. A „nyílt" megkérdezés eredményei 83
5.2.1. A „kiugró" (outlier) válaszok kezelése 83
5.2.2. A fizetési hajlandóság vizsgálata 84
5.2.2.1. A forgatókönyv félreértelmezése (amenity misspecification) 86
5.2.2.2. Többváltozós modell alkalmazása 87
5.2.2.3. A használók és nem használók közötti különbségek 91
5.2.2.4. A felajánlások bizonytalanságának jellemzői 92
5.3. A dichotóm kérdéssel történt felmérés eredményei 93
5.3.1. A zárt kérdőívben alkalmazott ajánlati szintek meghatározása 93
5.3.2. A „kiugró" (outlier) válaszok kezelése 94
5.3.3. A fizetési hajlandóság vizsgálata 95
5.3.3.1. A forgatókönyv félreértelmezése 101
5.3.3.2. Többváltozós modell alkalmazása 102
5.3.3.3. A használók és nem használók fizetési hajlandóságának összehasonlítása 105
5.3.3.4. Az értékelési kérdésekre adott válaszok bizonytalansága 107
5.4. A nyílt és zárt kérdés alapján kapott fizetési hajlandóság összehasonlítása 111
5.5. Attitűdelemzés 112
5.6. A fizetési hajlandóság eredményeinek aggregálása 117
5.7. A felmérés értékelése, minősítése 119
5.8. A feltételes értékelés alkalmazhatósága a lakosság szemszögéből 119
5.9. A barlangfelmérés összevetése egyéb magyarországi felmérések eredményeivel 122
5.10. A lakossági felmérés alapján levonható következtetések 124
5.11. A felmérések eredményeinek környezetpolitikai következményei 126
6. A KÖRNYEZETI ÜGYEKBEN ÉRINTETT SZAKEMBEREK KÖRÉBEN
VÉGZETT FELMÉRÉS EREDMÉNYEI 127
6.1. A felmérés általános bemutatása 127
6.2. A minta jellemzői 127
6.3. A kérdőív 128
6.4. A döntéshozók viszonyulása a természeti / környezeti javak értékeléséhez
általában 130
6.4.1. Az értékelés fontosságának megítélése 130
6.4.2. A döntéshozók előzetes ismeretei a pénzbeli értékelési módszerekről 132
6.4.3. A monetáris értékelésről kialakult vélemény változása azok bemutatása
után 134
6.5. Részletes vélemény az egyéni preferenciákra épülő módszerekről 137
6.5.1. Az egyéni preferenciákra épülő módszerekről kialakult vélemény 137
6.5.2. A feltételes értékelésről kialakult vélemény 140
6.6. A döntéshozói megkérdezés legfontosabb eredményeinek összefoglalása 143
6.7. Az eredmények környezetpolitikai következményei 144
7. ÖSSZEGZÉS 147
7.1. A kutatás jövőbeli irányai 151
8. MELLÉKLETEK 153
8.1. CVM-alkalmazások az Európai Unióban 1991 után 153
8.2. A lakossági felmérés kérdőíve 157
8.3. A döntéshozói felmérés kérdőíve 168
FELHASZNÁLT IRODALOM 177

Témakörök