A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény egységes szerkezetben az 1996. évi LXI. törvény rendelkezéseivel

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Szamel Katalin: A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény egységes szerkezetben az 1996. évi LXI. törvény rendelkezéseivel ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	81 oldal
Sorozatcím:	Magyar felsőoktatás könyvek
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-18-7530-x

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

ELŐSZÓ
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény lefektette az autonóm magyar felsőoktatás alapjait és megteremtette átalakulásának legfontosabb feltételeit. Az Ftv. hatálybalépése azonban nem oldott föl néhány, a korábbi kedvezőtlen folyamatok továbbéléséből származó ellentmondást. Az elmúlt évek feszültségei bebizonyították, hogy a törvény számos tekintetben nem biztosít megfelelő kereteket az intézmények kívánatos ütemű és irányú fejlődéséhez.
A 107/1995. (XI. 4.) országgyűlési határozat kijelölte a felsőoktatás fejlesztésének legfőbb célkitűzéseit, meghatározta a fejlesztés irányait és azok megvalósításának eszközeit. A határozat legfőbb alapelveit (minőség, nyitottság, az esélyek kiegyenlítődése, méltányos tehermegosztás, elszámolhatóság és hatékonyság, a társadalmi-gazdasági szféra és a felsőoktatás kapcsolatának erősítése, autonómia, versenysemlegesség) a törvénymódosítás következetesen érvényesíti.
A törvény módosításának legfőbb célkitűzése az volt, hogy megteremtse a törvényi alapjait egy racionálisabb struktúra és intézményi működés kialakulásának, s ezzel létrehozza azokat a jogi feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatosan az országgyűlési határozatban is megfogalmazott elképzelések érvényesíthetőségének. Célja volt továbbá, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelműbbé tegye a törvény egyes bizonytalanságokat okozó rendelkezéseit.
Egyes vonatkozásokban előzetes kutatásokra és megalapozó számításokra van szükség ahhoz, hogy a felsőoktatás folyamatait meghatározó elemek épülhessenek be a felsőoktatási rendszerbe (kreditrendszer, teljesítménymutatók, munkaerő piaci prognózisok), másrészt a felsőoktatás autonómiája egyes megoldásokat (például az integráció létrehozása összevonások útján, válságkezelés állami eszközökkel történő megoldása, felhasználói kör bevonásának elrendelése a felsőoktatás feladataiban való közreműködésre) még törvényi szinten sem tűr meg. E célkitűzések elérése az autonómia keretei között ezért ösztönzéssel, érdekeltté tétellel, és nem a kívánt eredmények törvénybe iktatásával volt csak lehetséges.
A törvénymódosítás által előirányzott leglényegesebb változások az alábbiakban összegezhetők.
Az intézményi rendszer fejlesztése során a fő cél, hogy növekedjék a szakmailag és gazdaságilag megalapozottabb méretű intézmények gazdálkodási szabadsága, felelőssége, illetve képessége arra, hogy nem állami eszközöket nagyobb mértékben tudjon igénybe venni, illetve eszközeivel hatékonyabban tudjon gazdálkodni. Vissza

Tartalom

Előszó (dr. Szamel Katalin)
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
egységes szerkezetben az 1996. évi LXI. törvény rendelkezéseivel
PREAMBULUM /I Első rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK /I
1. Fejezet: A törvény hatálya /I
2. Fejezet: A felsőoktatási intézmények /2
3. Fejezet: A felsőoktatási intézmények feladatai /4
4. Fejezet: A felsőoktatás pénzügyi rendszere és támogatása /6
5. Fejezet: A felsőoktatási intézmények együttműködése, társulásai, szövetségei /II
Második rész
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK OKTATÓI, TUDOMÁNYOS KUTATÓI ÉS HALLGATÓI /14
6. Fejezet: Oktatók és tudományos kutatók /14
7. Fejezet: A habilitációs eljárás /18
8. Fejezet: Hallgatók /19
9. Fejezet: Az egyetemi és főiskolai oktatók, tudományos kutatók, hallgatók jogai és kötelességei /21
10. Fejezet: A hallgatók fegyelmi felelőssége /25
11. Fejezet: Kártérítési (anyagi) felelősség /26
Harmadik rész
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS VEZETÉSE /27
12. Fejezet: A felsőoktatási intézmények szervezete /27
13. Fejezet: A felsőoktatási intézmények működése és vezetése /28 13/a. Fejezet: A felsőoktatási szövetség működése és vezetése /34
14. Fejezet: A karok és az oktatási szervezeti egységek működése /36
Negyedik rész
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATA (AUTONÓMIÁJA) ÉS FELÜGYELETE /38
15. Fejezet: A felsőoktatási intézmények önkormányzata /38
16. Fejezet: A hallgatói önkormányzat /39
17. Fejezet: A felsőoktatási intézmények vezetőinek testületei /41
18. Fejezet: A felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök /41
19. Fejezet: Országos felsőoktatási testületek /45
Ötödik rész
FELVÉTEL A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBE /50
20. Fejezet: A felvétel feltételei és eljárása /50
Hatodik rész
FELSŐFOKÚ KÉPZÉS /52
21. Fejezet: Képzési szintek, képesítési követelmények, tantervek /52
22. Fejezet: A tanulmányi és vizsgarend általános szabályai /54
23. Fejezet: A doktori képzés és fokozatszerzés /55
24. Fejezet: Záróvizsgák, oklevelek és címek /56
Hetedik rész
NEMZETKÖZI TANULMÁNYI KAPCSOLATOK /59
25. Fejezet: Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai /59
26. Fejezet: Külföldiek magyarországi tanulmányai /60
27. Fejezet: Külföldi tanulmányok magyarországi elismerése /60
28. Fejezet: Külföldi felsőoktatási intézmények Magyarországon /63
Nyolcadik rész
TUDOMÁNYOS KUTATÁS /64
29. Fejezet /64
Kilencedik rész
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A FELSŐOKTATÁSBAN /65
30. Fejezet /65
Tizedik rész
KÜLÖNÖS ÉS ÁTMENETI SZABÁLYOK /65
31. Fejezet: Különös rendelkezések /65
Tizenegyedik rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK /74
32. Fejezet /74
1. számú melléklet
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEI /77
2. számú melléklet
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN KEZELT SZEMÉLYES ÉS KÜLÖNLEGES ADATOK /80