A felsőoktatási törvény

Előszó

Röviddel a felsőoktatási törvény módosításának elfogadása után jelentetjük meg ezt a kötetet abban a reményben, hogy e felsőoktatási intézmények jövőjét jelentősen befolyásoló törvény szélesebb körben is érdeklődésre tarthat számot. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény lefektette az autonóm magyar felsőoktatás alapjait és megteremtette átalakulásának legfontosabb feltételeit Az Ftv. hatálybalépése azonban nem oldott föl néhány, a korábbi kedvezőtlen folyamatok továbbéléséből származó ellentmondást. Az elmúlt évek feszültségei bebizonyították, hogy a törvény számos tekintetben nem biztosít megfelelő kereteket az intézmények kívánatos ütemű és irányú fejlődéséhez. A 107/1995. (XI. 4.) országgyűlési határozat kijelölte a felsőoktatás fejlesztésének legfőbb célkitűzéseit, meghatározta a fejlesztés irányait és azok megvalósításának eszközeit. A határozat legfőbb alapelveit (minőség, nyitottság, az esélyek kiegyenlítődése, méltányos tehermegosztás, elszámolhatóság és hatékonyság, a társadalmi-gazdasági szféra és a felsőoktatás kapcsolatának erősítése, autonómia, versenysemlegesség) a törvénymódosítás következetesen érvényesíti. A törvény módosításának legfőbb célkitűzése az volt, hogy megteremtse a törvényi alapjait egy racionálisabb struktúra és intézményi működés kialakulásának, s ezzel létrehozza azokat a jogi feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatosan az országgyűlési határozatban is megfogalmazott elképzelések érvényesíthetőségének. Célja volt továbbá, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelműbbé tegye a törvény egyes bizonytalanságokat okozó rendelkezéseit. Egyes vonatkozásokban előzetes kutatásokra és megalapozó számításokra van szükség ahhoz, hogy a felsőoktatás folyamatait meghatározó elemek épülhessenek be a felsőoktatási rendszerbe (kreditrendszer, teljesítménymutatók, munkaerőpiaci prognózisok), másrészt a felsőoktatás autonómiája egyes megoldásokat (pl. az integráció létrehozása összevonások útján, válságkezelés állami eszközökkel történő megoldása, felhasználói kör bevonásának elrendelése a felsőoktatás feladataiban való közreműködésre) még törvényi szinten sem tűr meg. E célkitűzések elérése az autonómia keretei között ezért ösztönzéssel, érdekeltté tétellel, és nem a kívánt eredmények törvénybe iktatásával volt csak lehetséges. A törvénymódosítás által előirányzott leglényegesebb változások az alábbiakban összegezhetők. Vissza