A felsőfokú mezőgazdasági, élelmiszeripari és földmérési technikumok évkönyve 1967-1968

Előszó

A felsőfokú mezőgazdasági, élelmiszeripari és földmérési technikumok létesítése óta eltelt hét év alatt az intézmények jelentős mértékben hozzájárultak a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztéséhez, az ipar és a mezőgazdaság, a város és a falu közti lényeges különbségek csökkentéséhez. Számszerűen nem mutatható ki, nem mérhető a terméseredmények és hozamok növekedésében, az új technika, új fajták, technológiai eljárások alkalmazásában a szakképzett dolgozók és vezetők szerepe, jelentősége, mégis a példák tömege, a tények bizonyítják, hogy a legjobb termelési eredményeket azok az üzemek érték el, ahol annak feltételeit a szakképzett dolgozók és vezetők megteremtették. A felsőfokú technikumok is hozzájárultak ahhoz, hogy a második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság és élelmiszeripar szakember-ellátottsága jelentős mértékben javult. A felsőfokú technikumok fennállásuk óta 7391 mezőgazdasági, 655 élelmiszeripari és 461 földmérési szaktechnikust képeztek ki a nappali és levelező tagozaton. Egyidejűleg nőtt a mérnökök, technikusok, szakmunkások, betanított munkások száma is. Az üzemekben dolgozó szakemberek számát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy - bár az elmúlt években jelentősen emelkedett az üzemekben dolgozó szakemberek száma - a helyzet mégsem mondható kielégítőnek. Aránytalanságok vannak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok közt, egyes üzemek közt, továbbá egyes szakágazatokban. A szakemberek munkábaállítása az élelmiszeriparban, a földmérés területén kevesebb gondot okoz, a termelőszövetkezetek szakember fogadási készsége azonban nem fejlődik olyan ütemben, mint azt a termelés fejlesztése szükségessé tenné. A szakemberek alkalmazásában, a szakmunkások foglalkoztatásában, bérezésében gyakran spontaneitás érvényesül. A szakoktatási intézményeknek, a felsőfokú technikumoknak is számolniuk kell azzal, hogy az új gazdasági mechanizmus viszonyai között a termelőszövetkezetek tevékenységi körének a bővülése, a gazdaságossági tényezők, az önálló gazdálkodás követelményeinek a növekedése várhatóan növelni fogja a szakember, a szakmunkaerő iránti igényt. Fel kell készülni arra, hogy a jelentkező új feladatok sikeres megvalósítása érdekében a szaktechnikusok képzését magasabb színvonalon, a tantervek és programok korszerűsítésével - esetenként új szakirányban - kell megvalósítani. A felsőfokú technikumok ma már alkalmasak arra, hogy a megnövekedett követelményeknek is megfeleljenek. Az oktatás ma már egységesen valamennyi szakon hároméves rendszerben folyik. A szakok számát úgy csökkentettük, hogy a mezőgazdaságban öt, az élelmiszeriparban két szakra épülő ágazati képzés útján váljék lehetővé az általános irányú, magas szintű alapozó képzés és a speciális munkaköri követelmények összehangolása. Vissza