A felnőttek tanulása és oktatása - új felfogásban

Tartalom

1. Bevezetés 11
1.1. A kutatás előzményei, problémafelvetés 11
1.2. Kutatási cél, hipotézisek 12
1.3. Metodológia 13
1.3.1. A kutatás stratégiája 13
1.3.2. Módszerek 13

2. A konstruktivizmus 14
2.1. A fogalom eredetéről és a „régi" konstruktivizmusról 14
2.2. Az „új" konstruktivizmus fő vonulatai 16
2.3. Az interdiszciplináris konstruktivizmus 18
2.4. Pedagógiai konstruktivizmus 18
2.5. A konstruktivizmust, illetve a pedagógiai konstruktivizmust ért kritikákról 22

3. Konstruktivizmus az andragógia elméletében és gyakorlatában 26
3.1. A konstruktivista felnőttoktatás aktualitása külföldön és hazánkban 26
3.2. A konstruktivizmusnak az andragógia számára releváns kulcsfogalmai 27
3.2.1. Szubjektum-orientáltság és struktúra-determináltság 28
3.2.2. Szelektív észlelés és biográfiai szintetizálás 29
3.2.3. Autopoézis és strukturális csatolás 30
3.2.4. Rekurzivitás és cirkularitás 30
3.2.5. Viábilitás 31
3.2.6. Reframing 31
3.2.7. Kompatibilitás 31
3.2.8. Differencia-érzékelés és tolerancia 32
3.2.9. Perturbáció 32
3.2.10. Nyelv és másodrendű megfigyelés 33
3.2.11. Kínálatnyújtás, a „lehetőségek didaktikája" 34
3.3. A konstruktivista felnőttoktatás fogalmi hálója 34
3.4. A konstruktivizmusnak az andragógia számára releváns tézisei 34
3.5. A magyar andragógia „konstruktivizálása" 36
3.5.1 .„Életvilág" és konstruktivizmus 36
3.5.2. A konstruktivizmussal kompatibilis pszichológiai és tanácsadási elméletek 37
3.5.3. Tanulásközpontú megközelítés a felnőttoktatásban 40
3.5.4. A nyitott képzés elmélete és a konstruktivizmus 43
3.5.5. Kommunikáció és konstruktivizmus 43
3.5.6. Reflexivitás 45
3.5.7. Rendszerszemlélet és konstruktivizmus 45
3.5.8. Konstruktivizmus a felnőttoktatási praxisban: konstruktivista elemek a családpedagógiai tanártovábbképzésben 51
3.5.9 A konstruktivista felnőttoktatás bírálata és gyakorlati alkalmazhatósága 56
3.6.összegzés: Mivel „perturbálhatja" a konstruktivizmus a magyar felnőttoktatás elméletét? 63

4. A konstruktivizmus alkalmazási lehetősége a hazai andragógiai kutatásokban 70
4.1. Az empirikus kutatásban alkalmazott Delfi módszerről 71
4.1.1. A klasszikus Delfi történetéről 72
4.1.2. Delfi variánsok 73
4.1.3. A közelmúlt Delfi kutatásairól 74
4.2. Kísérlet a Delfi technika metodológiájának konstruktivista megalapozására 78

5. A hazai andragógiai szakemberek körében végzett Delfi kutatás 81
5.1. Az empirikus kutatás céljai, hipotézisei 81
5.2. Módszerek; a kutatás lebonyolítása 82
5.2.1. Populáció, minta 82
5.2.2. Adatgyűjtés 84
5.2.3. Adatfeldolgozás 86

6. Empirikus kutatási eredmények 88
6.1. Első forduló: az esszészerű válaszok feldolgozásának eredményei 88
6.1.1. Első esszékérdés: „Mit ért Ön felnőttképzésen ma?" 88
6.1.2. Második esszékérdés-csoport: az andragógia és pedagógia viszonyáról, valamint az andragógia elméleti megalapozásához szükséges fogalmakról 97
6.1.3. Harmadik esszékérdés-csoport: a felnőttképzés eddigi alapkoncepciója átdolgozásának szükségességéről 103
6.1.4. Negyedik esszékérdés: „Mennyire érvényesül a felnőttképzés elmélete és módszertana a gyakorlatban?" 106
6.1.5. Ötödik esszékérdés-csoport: „Milyen 'ars poeticá'-t, elképzeléseket vagy célokat tart követendőnek ön a felnőttképzésben? Hogyan valósítja meg ezeket a munkájában?" 108
6.2. Második forduló: a II. kérdőív kérdéseire adott válaszok feldolgozásának
eredményei 110
6.2.1. Első kérdés a válaszolók szakképzettségéről 110
6.2.2. Második kérdéscsoport: a válaszoló működő szakember hogyan ítéli meg saját nézete elmozdulását a többi válaszadó nézeteinek ismeretében? 110
6.2.3. Harmadik kérdés: a hazai andragógia optimális jövőbeli státuszát illető álláspontok közül való választás 114
6.2.4. Negyedik kérdéscsoport a szakemberekhez a hazai felnőttképzés és saját gyakorlatuk néhány jellemzőjének megítéléséről 115
6.2.5. Ötödik kérdés a hazai jövőbeli felnőttképzés koncepciójának lehetséges orientációs pontjairól 118
6.2.6. Hatodik kérdés a kutatás folytatásának szükségességéről 122
6.3. A konstruktivizmussal kompatibilis fogalmak, elvek előfordulása a válaszokban 123
6.4. Nemzetközi összehasonlítás 130

7. Összefoglalás, értékelés, az eredmények alkalmazhatósága 133
7.1. A kutatás empirikus eredményeinek értelmezése, következtetések 133
7.2. A kutatás egészének értékelése, konklúziók 136
7.3. Az eredmények további, perspektivikus alkalmazási lehetőségei 138
Irodalom 139

Témakörök