A felforgatók

Előszó

Egy fénykép van előttem. A felvétel helye: a Bagumbayan-mező, a kivégzések színtere Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában. Időpont 1896. december 30., néhány másodperccel reggel 7 óra előtt. Egy középmagas limai férfi áll háttal a kivégzőoszlopnak. Az "árulók" büntetése ez: nem adatik meg nekik, hogy szemtől szembe várják a golyót, hátulról éri őket a lövés, s ők arccal hullanak a porba. A férfi sötét öltönyt, fehér inget, nyakkendőt, fekete cipőt és keménykalapot visel. A háttérben elegáns, kalapos hölgyek, urak. Spanyolok és kormányhű filippinek. Háta mögött filippin kivégző osztag áll tüzelésre készen, a filippinek mögött pedig egy sor spanyol katona, hogy az előbbiek helyére lépjen, ha azok netán nem lennének eleget kötelességüknek. E pillanatot örökítette meg a fotográfus. Talán még hallotta is, amint a fekete kalapos kis ember azt mondja: "Consummatum est".
Néhány másodperccel később eldördül a sortűz. A fiatalember teste, immár golyóktól találtan, a nézősereg nagy ámulatára, különös módon megpördül a levegőben, majd háttal zuhan a földre, arccal a nap felé. Ez az ember tudta, hogy utolsó cselekedetének szimbolikus jelentősége van, hogy halála nem a vége, hanem a kezdete valaminek, ezért nem hullhatott arccal a porba. Ezért készült erre a halálra már évekkel a sortűz eldördülte előtt, s azért, mert nem voltak kétségei afelől, milyen vég vár rá.
Így tett pontot 35 éves korában, egy végső, óriási erőfeszítéssel - anatómiai tudása és kardvívói tapasztalatai alapján előre kikísérletezve a fordulathoz szükséges egyensúlyi helyzetet - egy nem mindennapi élet után, ez a nem mindennapi fiatalember, a Noli me tangere és A felforgatók (El Filibusterismo) című regények szerzője, a Fülöp-szigetek forradalmi mozgalmainak szellemi atyja, az Európa-szerte ismert szemorvos, a filozófia doktora, költő, író, festő, szobrász, néprajztudós - José Rizal.
A kivégzést megelőző per komédia volt. Sehol egy bizonyíték, sehol egy konkrétum. Felségárulás és a spanyol uralom elleni lázadás volt a vád. Maguk a vádlók tudták legjobban, hogy a kirobbant felkelésben Rizal nemcsak hogy nem részes, de éppenséggel ellenezte azt. És mégis: a felkelők Rizal nevével ajkukon indultak csatába a gyarmatosító spanyolok ellen, s akarta, nem akarta, az ő szelleme lobbantotta lángra a szikrát, az ő írásai - köztük az említett két regény - érlelték a forradalmat, mely véget vetett az 1521 óta tartó spanyol uralomnak. Vissza