Előszó
Részlet a könyvből:
1941 Karácsony másodnapját ír a naptár, amikor belefogok itt, egy budai kávéházban az alábbi mű megszerkesztésébe. Szerte a földgolyón, Grönlandtól le Tasmaniáig, a...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
1941 Karácsony másodnapját ír a naptár, amikor belefogok itt, egy budai kávéházban az alábbi mű megszerkesztésébe. Szerte a földgolyón, Grönlandtól le Tasmaniáig, a Szaharában és az orosz síkokon, a vizeken és levegőben eddig elképzelhetetlen ádázsággal folyik a népek harca.
Most érkezik meg a kávéházba fiatal író barátom, tömött irattáskájával a hóna alatt. Ő az, aki pályájának, küldetésének, életcéljának tartja, hogy lelkisége teljességgel, utolsó kis rezdületéig az emberiség javának előmozdítására fordíttassék. Például vallja azt is, hogy nem a henyék szórakoztatására van a szépirodalom sem, hanem, hogy nemzeti célkitűzéseket, emberi kiállásokat szolgáljon, lelkeket tévelygésekből kivezessen!
Én sokszor vitatom, ifjú író barátommal ellentétben, hogy nem jó és nem szabad a műfajokat összeegyenlíteni! Az irodalom maradjon inkább mélyebb és örökebb erkölcsi példázatok hordozója, mint abba a kegyetlen, szomorú, reménytelen, ostoba, ellentmondó, alantas, iszonyúságában - nevetséges, semmi erkölcsi szabványt, semmi fenköltséget, nemességet nem tisztelő harcba avatkozzék, amit az emberek, nemzetek, fajok boldogulásának harca jelent, akár tankokkal, stukákkal és tengeralattjárókkal vívódik meg, mint jelenleg, akár más eszközökkel, akár vért, akár verejtéket csurgat...
Vissza
Fülszöveg
Tersánszky J. Jenő különleges írásművészetének kedvelői meglepetéssel fogják olvasni ezt a formájában és tartalmában egyaránt újszerű regényt. A nagybányai festőiskoláról szól, s ezért némi megszorítással a kulcsregények műfajába sorozható. A százszázalékos kulcsregény - szerzőnk értelmezése szerint - a történelmi regények alosztályába úgy tartozik, hogy nem a régmúlt valóságnak hivatalosan is szentesített hamisításait hamisítja, hanem a közelmúltat. Ez a regény a közelmúlt ábrázolásában kis torzítással élethű, egy részében pedig egyáltalán nem kulcsregény, mert kiírja a szereplők nevét. Tersánszky egy nyarat ragad ki a festőiskola közel fél évszázadából. Nem ad szereplői szájába nagyképű fejtegetéseket, csak egy csomó furcsa helyzetet és jellegzetes figurát ábrázol. A remekül felépített történetből, melynek középpontjában egy félbolond festő áll, az olvasó tökéletesebb képet kap a művésztelep életéről, mintha fontoskodó emlékiratot lapozna. Különös érdeklődésre tarthatnak számot a...
Tovább
Fülszöveg
Tersánszky J. Jenő különleges írásművészetének kedvelői meglepetéssel fogják olvasni ezt a formájában és tartalmában egyaránt újszerű regényt. A nagybányai festőiskoláról szól, s ezért némi megszorítással a kulcsregények műfajába sorozható. A százszázalékos kulcsregény - szerzőnk értelmezése szerint - a történelmi regények alosztályába úgy tartozik, hogy nem a régmúlt valóságnak hivatalosan is szentesített hamisításait hamisítja, hanem a közelmúltat. Ez a regény a közelmúlt ábrázolásában kis torzítással élethű, egy részében pedig egyáltalán nem kulcsregény, mert kiírja a szereplők nevét. Tersánszky egy nyarat ragad ki a festőiskola közel fél évszázadából. Nem ad szereplői szájába nagyképű fejtegetéseket, csak egy csomó furcsa helyzetet és jellegzetes figurát ábrázol. A remekül felépített történetből, melynek középpontjában egy félbolond festő áll, az olvasó tökéletesebb képet kap a művésztelep életéről, mintha fontoskodó emlékiratot lapozna. Különös érdeklődésre tarthatnak számot a nagybányai iskola egykori művészeiről való rajzok, melyek a lebilincselő történettől függetlenül pompásan jellemzik a nagyhírű festőiskola tarka életét és bibliofil értékre emelik a kötetet. A kötéstervet Végh Gusztáv készítette.
Vissza