A fekete: egy szín története

Fülszöveg

Könnyűnek tűnik megválaszolni a kérdést, hogy mit jelent egy szín; mondjuk a fekete. Egy hasonlat (fekete, mint a holló), egy hozzárendelés (a fekete a halál színe) elégnek tűnhet a meghatározásához. De Michel Pastoureau könyvét olvasva, mely az európai művelődés történetét áttekintve igyekszik meghatározni a fekete jelentésének változásait, pulzálását, láthatjuk, hogy a kérdés nem is olyan egyszerű. Volt, amikor a fekete a színskála egyik pólusa volt, máskor nem egy fekete létezett, hanem több, és volt olyan is, amikor nem tartozott a színek közé. A fekete mást jelentett az ókori egyiptomiaknak, mint a ciszterci szerzeteseknek, mást a címer tanban, mint a teológiában, és eltérően viszonyultak hozzá a gótika festői, mint a romantikus írók. A gazdagon illusztrált kötetben átfogó képet kapunk a fekete jelentésének és általában a színek használatának változásairól a kezdetektől a jelenkorig, a művészetben, a tudományban és az öltözködésben ugyanúgy, mint a társadalmi szokások területén.
Michel Pastoureau (1947) francia történész, címertanász, művelődéstörténész. 1983 óta a párizsi École des hautes études en sciences sociales és az École pratique des hautes études professzora, témája a nyugati világ szimbolikája. Több mint negyven kötetet publikált, elsősorban a nyugati társadalmak szimbólumra rendszereiről, illetve a középkori művelődéstörténetről, heraldikáról. Megírta a kék szín, illetve a csíkos mintázat történetéjt, elemezte a Kerek Asztal lovagjainak képzelt címereit, és úgyszintén a medve szimbolikus szerepének változásait az európai kultúrában. A feketéről szóló, eredetileg 2008-ban megjelent munkája Franciaországban az év egyik nagy könyvsikere volt. Vissza