A fehérjeprobléma

Előszó

Az emberiség égető problémái között a táplálkozás kérdése minden történelmi korban elsődleges fontosságú. Nem kisebb feladatról volt és van szó, mint arról, hogy a világ minden részén kellő mennyiségű és - újabban egyre erőteljesebb igénnyel jelentkezően - jó minőségű élelem álljon rendelkezésünkre.
Nemzetközi vonatkozásban úgy tűnik, hogy mind ez ideig e cél elérése vágyálom volt. Sőt az éhség megszüntetésére irányuló, 1963-ban megindított Világélelmezési Program (amely megindítása óta 178 nagyobb élelmezési segélyprogramot bonyolított le) további kibontakoztatása és jövője még a XX. század utolsó negyedében is megreked egy nagy nemzetközi összefogás hiányában. Az ENSZ szervezésében 1974 végén Rómában megrendezett Világélelmezési Konferencián részt vevő országok képviselőinek „nem sikerült megállapodni a helyzet jövőbeni megjavításához szükséges nemzetközi intézkedések irányelveiben sem, és a konferencia semmilyen biztosítékot nem adott az éhezőknek és a gyengén tápláltaknak arra, hogy <a segítség időben úton van".
Földünk minden népének aktívan kell foglalkoznia az élelmezési problémákkal, és távlatban az önellátás volna a legjobb módszer azok megoldására. A világ mezőgazdasági termelésének évente 4% -kai kellene fokozódnia ahhoz, hogy a világélelmezés kielégítő színvonalat érjen el (1961-1971 között a világ mezőgazdasági termelése évente csak 2,8%- kal növekedett!). Vissza