A fehér térkép

Fülszöveg

Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev - főképpen a társadalom íratlan szabályai. Bertha félénk, zárkózott, a világra kíváncsian rácsodálkozó nagylány, Hanna öntudatos, komoly és főképp titokzatos személyiség. Berthát elbűvöli ez a határozottság, a büszkén viselt férfizakó és -kalap, de leginkább az a korábban elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy nő ne a férje oldalán, gyermekeket szülve teljesítse be életét, hanem önállóan döntsön a sorsáról. Hogy más legyen, és másképp éljen. Vajon eltűri-e a férfiak dominálta társadalom az elzárt, északi bányászvárosban két nő merészségét, akik nemcsak közös hajózási vállalkozásba kezdenek, de a hagyományos nemi szerepekre és a több évszázados szokásokra is nemet mondanak? Vajon sikeresek lehetnek-e egy olyan területen, amelynek addig nők a közelébe sem mehettek? A regény két... Tovább

Fülszöveg

Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev - főképpen a társadalom íratlan szabályai. Bertha félénk, zárkózott, a világra kíváncsian rácsodálkozó nagylány, Hanna öntudatos, komoly és főképp titokzatos személyiség. Berthát elbűvöli ez a határozottság, a büszkén viselt férfizakó és -kalap, de leginkább az a korábban elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy nő ne a férje oldalán, gyermekeket szülve teljesítse be életét, hanem önállóan döntsön a sorsáról. Hogy más legyen, és másképp éljen. Vajon eltűri-e a férfiak dominálta társadalom az elzárt, északi bányászvárosban két nő merészségét, akik nemcsak közös hajózási vállalkozásba kezdenek, de a hagyományos nemi szerepekre és a több évszázados szokásokra is nemet mondanak? Vajon sikeresek lehetnek-e egy olyan területen, amelynek addig nők a közelébe sem mehettek? A regény két valós történelmi alak felkavaróan szép kapcsolatát beszéli el, háttérben az északi táj sejtelmes hangulatával és sajátos világával.
„A helyiség, melynek padlóján legutóbb két nagy napsütötte négyzet ragyogott, most sötétebbnek tűnt. Egy keskeny, vízszintes ablak volt csak nyitva. Ahogy Bertha becsukta maga mögött az ajtót, néhány blúz meglebbent egy állványon. A fűszerek és a tiszta ruhaanyagokból áradó szappan kellemes illata annak ellenére is érezhető volt, hogy ezúttal az élelmiszerek kis pultján sorakozó jutazsákokból frissen őrölt kávé aromája lengte be az üzletet. És még valami, amiről azt feltételezte, hogy édeskés kölnivíz lehet."
„Berthának az járt a fejében, hogy Hanna Brummenaes egy férfira emlékeztet, az arcformája mégis nőies. Mintha egy férfi bőrébe bújt fiatal nő volna. így, hogy egy kicsit sötétebb volt a boltban, Bertha még azt is el tudta képzelni, hogy le lehetne húzni róla a férfias megjelenést, mint valami harisnyát."
„Még minden lehetséges volt. Még beteljesítheti ezt az életet. Hogy ne savanyodjon be, ahogy mondani szokták, hanem olyan élete legyen, amilyet az apja és Serine kívánt neki, amilyenre a testvérei számítottak, amelyről mindenki tudta, hogy ez a helyes és társadalmilag elismert módja egy ember életének. Azon tűnődött, vajon mennyire boldogok valójában a többiek, a házas asz-szonyok. A szerelem nem elengedhetetlen feltétele a jó házasságnak." Vissza