A fehér álarc

Előszó

Részlet a könyvből:
Michael Quigley bőséges tapasztalatokat szerzett a bűnözők társadalmában, mivel sok betörőt, a jobb körökhöz tartozó besúgót, hivatásos pénzhamisítót, ügyes és ügyetlen kasszafúrót, zúgbankárt és zsebtolvajt ismert. De nem ismerte a „Fehér Álarcot", akit egyébként más sem ismert, de ez a gyönyörűség már nem sokáig késhetett. Előbb-utóbb csak elkövet valami hibát a titokzatos bűnös és a rendőri riporter tolla hegyére kerül..
Michael majd mindenkit ismert a Scotland Yardon és keresztnevükön szólította a rendőrfőnököket. Dumonttal, a hóhérral, töltötte a hétvégeket és felápolta egy delirium tremens rohamból. Szobája falán száműzött uralkodók, nehézsúlyú bajnokok és szépségkirálynők dedikált fényképeit őrizte. Pontosan tudta, hogy különböző körülmények között miként viselkednek a normális és miként az abnormális emberek. Janice Harman esetére vonatkozóan azonban nem voltak személyes tapasztalatai, ámbár hallott már hasonló esetekről.
Megértette, hogy akadhat független árvaleány, akinek évenként 3000 font jövedelme van és szeretne valami hasznosat cselekedni életében s ennek okából az East End egyik klinikáján ápolónői állást vállal; hasonló körülmények között talán mások is megtennék ugyanezt, lelkesedésből, a jótékonyság iránt és Janice csak abban különbözött ezeknek legtöbbjétől, hogy ő nem fáradt bele az emberszeretetbe.
Janice elragadó teremtés volt, ámbár Michael nem tudta volna megmondani, hogy miért is elragadó. Talán csodálatosan derűsfényű szeme, vagy piros és érzékenyvonalú szája - vagy talán hibátlanul tiszta arcbőre miatt?... Vissza