Előszó | 13 |
Az energia | |
A tüzelőszerek és a robbanóanyagok munkavégző képessége, energiája | |
Hatalmas munkát végez az égés közben felszabadító energia | 17 |
A dinamit vagy a kukoricacsutka a gazdagabb energiaforrás? | 18 |
Mi a különbség a szokásos tüzelőszerek égése és a robbanóanyagok égése között? | 20 |
És ha nitroglicerin helyett lőport használnánk? | 21 |
A fontosabb robbanóanyagok tulajdonságai | 23 |
A robbanóanyagok felosztása | 24 |
A napalm és társai | 26 |
Az atomenergia | |
Szinte hihetetlen mennyiségű energia új forrása | 29 |
A nitroglicerin 15 milliószor hatásosabb robbanóanyag | 29 |
Bárki megfigyelheti a rettentő energiájú, parányi atomlövedékek által okozott felvillanásokat | 30 |
Mekkora az atom, és miből áll? | 32 |
Mi van az atommagban: | 33 |
A legnehezebb atommagok természetes átalakulása | 34 |
Az atomeneriga mesterséges felszabadítása. A maghasadás | |
Atomi részecskékkel lőjük az anyagot | 37 |
Hogyan jutunk neutronlövedékhez? | 39 |
Az uránmag hasadása és a felszabaduló óriási energia | 40 |
A kritikus tömeg | 43 |
Az atombomba | 43 |
Minek az árán szabadul fel az atonenergia? | 45 |
Az atomenergia felszabadításának másik módja - a magegyesülés | |
Mi ég a Napban? | 48 |
Miért szabadul fel energia az atommagok egyesülésekor? | 51 |
Miért kell hatalmas sebességet adni az atommagoknak, hogy egyesüljenek? | 52 |
A hidrogénbomba | 54 |
Ilyen olcsó az atombomba | 55 |
Hatásfoknövelés - súlycsökkentés - atomtöltetű gránát | 58 |
Amiről csak suttognak | 59 |
Így pusztít az atomrobbanás | |
A tűzgömb | 60 |
Milyen formában jelentkezik az atomrobbanáskor felszabaduló energia? | 62 |
A lökéshullám | 63 |
A fény- és hősugárzás pusztító hatása | 65 |
Érdemes tudni | 67 |
Az atombomba fényimpulzusának hatását csökkentő körülmények | 69 |
Az atomrobbanás kezdeti sugárzása. A röntgenezéstől karóránkon át az atombombáig | 70 |
Egy életen át kapott adag és a halálos adag | 72 |
Az élettanilag még veszedelmesebb neutronsugárzás | 75 |
A visszamaradó radioaktív sugárzás | 77 |
Miért veszélyes a talaj radioaktív szennyeződése, és mekkora ez a sugárveszély? | 79 |
El lehet-e pontosan találni a célt? A lövés tudománya: A ballisztika | |
A lövedék mozgása a fegyver csövében: a belső ballisztika | |
Miért ott vastagabb a fegyvercső fala, ahol a lövedéket behelyezzük? | 83 |
Mekkor a lövedék végsebessége? Mi halad sebesebben: a fegyverlövedék vagy a rakéta? | 86 |
Mekkorát rúg a fegyver? - Kibírjuk-e? | 87 |
A csőszájfék | 90 |
A hátrasiklás nélküli (HSN) fegyver | 91 |
A külső ballisztika | |
A lövedék röppályája | 93 |
A bukfencező lövedék | 96 |
Lövedék, amely nem forog, és mégsem bukdácsol | 98 |
Milyen pontosan lehet eltalálni a célt? - A lövedék szórása | 98 |
A rakétafegyver | |
Sok érdekeset tudunk meg a rakétáról | |
Könnyen érthető kis rakétatudomány | 106 |
Hogyan lehetne még nagyobb sebességet elérni? | 108 |
Lehet-e a rakéta sebessége nagyobb, mint a belőle kilövellő üzemanyag sebessége? | 109 |
Fokozzuk tovább a sebességet | 111 |
Még nagyobb sebesség a többfokozatú rakétával | 113 |
Atomrobbanófejes óriásrakéták indulásra készen. A rakéták üzemanyagai | |
A szilárd hajtóanyagú rakéta | 117 |
A folyékony hatóanyagú rakéták | 119 |
"Melyiket szeressem?" | 122 |
A rakétát röptében vezethetjük a célba | |
A vezetékes rakétairányítás | 124 |
Huzal helyett rádióhullámokkal adjunk parancsot a rakétának | 126 |
Televíziós adó a rakétalövedékben | 128 |
A rakéta maga keresi meg a célt. Az áruló hősugár | 128 |
Hogyan működik a fény-, a hősugárzás hatására elektromos áramot indító fény-, hőelem és a fotoellenállás? | 132 |
Rakétával a tengeralattjárók ellen | 135 |
Érdekes számítások a rakétára. Kiszámítjuk a rakéta tolóerejét | 139 |
A felderítés eszközei | |
A messzelátó | |
Hányszorosan nagyítanak a kézi messzálátók? - A kép fényessége | 149 |
Mit jeletn a 6X24 vagy a 7X50? | 150 |
Távolságmérés a távcsőben látható vonásbeosztás segítségével | 152 |
A felfedező és alkotó ember a sugárzások csodálatos birodalmában | |
A gyertyaláng és a rádió-adóállomás | 156 |
Koromsötét vagy mindig ragyogó világegyetem? | 158 |
Messzelátó, amellyel a sötétben is látunk | 159 |
Infravörös sugarakkal a ködön, füstön át is láthatunk | 161 |
Infravörösen sugároz az emberi test | 162 |
Érdekes kísérlet és ami ebből következik | 163 |
Fénykép és televíziós kép a tájról az éjszakában | 165 |
A radar vagy más néven a rádiólokátor | |
Az elektromos visszhang | 166 |
Hogyan méri a radar a távolságot? | 168 |
Hogyan lát a radar? | 169 |
Néhány érdekes adat | 172 |
A radarkészülékek alkalmazásai | |
Felderítő lokátorok | 173 |
A rakéták célbairányítása lokátorokkal | 174 |
Így harcolhatunk a radartevékenység ellen. Az ellenséges lokátorok elpusztítása | 178 |
Az ellenséges lokátorok aktív zavarása | 179 |
Egy második világháborús emlék: sztaniolcsíkok a levegőben és a földön, avagy a lokátorok megtévesztése | 180 |
Két egyszerű hangtani tapasztalat alapján megértjük a radar fejlettebb formájának működését | 182 |
Radarsugárral a mozgó célt még a sötétben is észrevesszük, és sebességét is megmérhetjük | 184 |
Megvédhető-e egy ország az atomrobbanófejes rakéták ellen? | |
Általános védelem helyett - korlátozott védelem | |
Indítják az első atomrobbanófejes ellenrakétát | 190 |
Indítják a második atomrobbanófejes ellenrakétát | 192 |
Ez is érdekes... | 194 |
Új hadszíntér - a világűr | |
Új feladatok előtt a technika | |
Felderítés az űrből | 200 |
Drága az űrbe juttatni a hadi vagy a tudományos eszközöket. Az űrkomp | 202 |
Érdemes tudni... | 204 |
Ma már az űr is hadszíntérré válhat. Atombomba az űrből a Földre | 205 |
Bombavetés az űrsiklóról | 206 |
Hogyan lehet megsemmisíteni az űrben keringő műholdakat? | 208 |
Hogyan fedezik fel a mesterséges holdakat? | 210 |
Egy megdöbbentő gondolat: rádió-, televíziós adóállomások ezer kilométer magasban. A hírközlő mesterséges holdak | 211 |
Ötven hírközlő hold helyett három is elegendő, ha... | 213 |
Nehéz helyzetben a kapitány | 214 |
Műhold a tengerészek számára | 215 |
Az időjárást jelentő műholdak | 218 |
Érdekességek: Honnan vesszük az energiát az űrben? | |
A napelelm. Az akkumulátor | 219 |
Újabb, alkalmasabb energiaforrások | 224 |
Az atomenergai alkalmazása energiaforrásként. Az atomtelep | 226 |
Az atomtelepben alkalmazott sugárzó anyagok | 229 |
Káprázatos betekintés a híradástechnika legújabb területére. A mézer és a lézer | |
A rádióhullámok erősítésének új módja | |
Elveszik a jel a zajban | 235 |
Az atomokkal energiát vétetünk fel. A gerjesztett atomok | 236 |
Meggyorsítjuk a kisugárzást! Felejthetetlen fényjelenségek! | 237 |
Egy gyermekkori kísérletünk az elektromágnes hullámokra is jó | 238 |
Az ammóniagáz viselkedése | 239 |
Az ammóniamézer felépítése | 240 |
A kristálymézer | 241 |
Eredmények - nehézségek | 242 |
A fantasztikusregény-írók képzeletét is felülmúlja a lézer | |
Így működik a lézer | 243 |
A lézer fényének tulajdonsága | 247 |
A "halálsugár" és a valóság | 249 |
Az energiasűrűség és a tényleges energia | |
Hajtóművek. A robbanómotortól a sugárhajtásig | |
A hőenergia munkává alakul át | |
A gőzturbina | 256 |
A robbnómotor (dugattyús motor) | 257 |
A gázturbina (a folytonosan égő motor) | 259 |
Gázturbina a légcsavaros és a sugárhajtóműves repülőgépeken | 261 |
Forgódugattyús (bolygódugattyús) motor | 265 |
A repülés | |
Sok hasznos ismeret | |
Bizonyára felkelti érdeklődésünket | 271 |
A repülés elve | 273 |
Meddig fokozhatuk a repülőgépek sebességét? Megdöbbentő, mégis könnyű kis számítás | 276 |
A levegő érdekes viselkedése | |
A hanghatár | 277 |
A Mach-szám és a sebességtartományok | 278 |
Ahol a repülő tárgyak mozognak. A légkör felosztása | 278 |
Eléghet-e a nagy sebességgel haladó repülőgép? A hőhatár | |
Az ütközéskor felmelegedő test | 282 |
Ütközéskor a levegő több száz, sőt több ezer fokra melegszik | 285 |
A hőhatár | 287 |
Szélcsatornás kérdések - nehéz elhinni a válaszokat | 288 |
Repülőgéptípusok | |
A kis turistagéptől a szuperszonikus óriásgépekig | 292 |
Változtatható szárnyú repülőgép. Helyből felszálló repülőgépek | 296 |
Ismerkedjünk meg három helikopterrel | 299 |
Hajók | |
A légpárnás hajó a vízről a levegőbe emelkedik. Így készíthetünk légpárnát | |
A légpárnás kisautótól a hatalmas légpárnás hajóig | 307 |
Kilogrammja 11 forinttól - 17000 forintig | 310 |
Szárnyashajóval az expresszvonatnál is sebesebben | 312 |
A tengeralattjáró | 314 |
A szárazföldi járművek fizikai problémái | |
Sebesség, hatótávolság | |
Kerék vagy lánctalp? | 324 |
Egyéb feladatok és megoldások | 326 |
Utószó | 329 |