1.062.160

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A fa kémiája

Szerző
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 599 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. Megjelent 500 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fakémia tudománya, és ennek folytán a fa kémiai feldolgozásával foglalkozó iparok az egész világon rohamos mértékben fejlődnek. A fa kémiájával foglalkozó tudománynak különösen mély gyökerei... Tovább

Előszó

A fakémia tudománya, és ennek folytán a fa kémiai feldolgozásával foglalkozó iparok az egész világon rohamos mértékben fejlődnek. A fa kémiájával foglalkozó tudománynak különösen mély gyökerei vannak a Szovjetunióban, ahol annak jelentőségét az is megvilágítja, hogy a Szovjetunió az egész világ erdőállományának több mint egyharmadával rendelkezik. Így az orosz és a szovjet tudósok már hosszú idő óta módszeres kutatómunkával tárták fel a fakémia problémáit, jutottak közelebb az anyag szerkezetéhez és dolgoztak ki ennek alapján új ipari eljárásokat.
N. I. Nyikityin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagjának összeállításában készített monográfia magában foglalja a növényi sejtektől kezdve a cellulóz szerkezetének, a fa vegyi alkotórészeinek ismertetésén keresztül valamennyi, a fa kémiai feldolgozásán alapuló ipar elméleti kérdéseit. Az egyes fejezeteket Nyikityin mellett a Szovjetuniónak a vonatkozó területet legjobban ismerő legkiválóbb tudósai írták, akik nemcsak a szovjet tudomány legújabb eredményeire, hanem a kiváló külföldi tudósok munkáira is támaszkodtak. Ennek a kitűnő munkának a fordítása hazai kémiai tudományunk és fafeldolgozó iparaink (cellulózgyártás, fakémiai ipar, hidrolízisipar stb.) fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű, mert az első magyar nyelven megjelent munka, amely teljes részletességgel és a legújabb tudományos eredmények alapján foglalkozik a fakémia legfőbb kérdéseivel. Ez a hatalmas munka átfogó jellege következtében egyaránt kiválóan alkalmas a tudományos területen dolgozók számára mint alapvető forrásmunka, és nagy segítséget jelent az iparban dolgozó mérnökök, vegyészek számára. Emellett előnyösen egészíti ki egyes egyetemi tanulmányok tananyagát is.
A mű fordítása - mivel a feldolgozott anyag igen széles tudományterületet ölel fel - sok nehézséggel járt. Igyekeztünk a fordításban a magyaros írásmódot széleskörűen alkalmazni, a már meglévő és általánosan elfogadott magyar szakkifejezéseket felhasználni, sok helyen azonban a megfelelő magyar szakkifejezések hiánya még érezhető. Ugyancsak nem sikerült teljesen az orosz nyelv jellegzetes szerkezeti sajátosságait a magyar nyelv szellemének megfelelően visszaadni. Reméljük azonban, hogy ennek a műnek a megjelenésével ezen a területen is jelentős mértekben segítjük elő hazánkban a tudományos és ipari munka hatalmas újabb sikereit. Vissza

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz ......................................................................................................3
Előszó ..............................................................................................................................................5
I. Fejezet. A növényi sejtfal anatómiai szerkezete (N. I. Nyikityin)............................6
II. Fejezet. A fa és a víz kölcsönhatása ; a fa fizikai tulajdonságai (I. A. Nagrodszkij) 23
III. Fejezet. A fa elemi összetétele és a hamualkatrészek (N. I. Nyikityin)....................41
IV. Fejezet. A cellulóz és a cellulózszármazékok szerkezete (N. I. Nyikityin)................46
A röntgenográfia és az elektronográfia elve................................................................46
A cellulóz micelláris szerkezeti elmélete......................................................................49
A cellulóz és a cellulózszármazékok amorf szerkezetére vonatkozó feltevések... 57
A nagy polimerek láncainak alakjai..............................................................................61
Hidrogénkötés a cellulózban...............................................67
Az infravörös abszorpciós spektrumok felhasználása a cellulóz és a cellulózszármazékok vizsgálatára....................................................................................................70
A cellulózészterek oldhatósága........................................................................................75
V. Fejezet. A cellulóz kolloidkémiai és kémiai tulajdonságainak alapjai (N I. Nyikityin) ..................................................................................80
A cellulóz és a cellulózszármazékok molekulasúlya....................................................81
A facellulóz és egyéb cellulózok elektrokinetikai tulajdonságai................................91
A cellulóz molekuláris heterogenitása............................................................................98
A cellulóz kémiai tulajdonságai ....................................................................................104
A cellulóz oxidációja ........................................................................................................106
Cellulózszármazékok ..........................................................................................................110
VI. Fejezet. A cellulóz duzzadása lúgoldatokban és a duzzadás hatása a cellulóz tulajdonságaira (N. I. Klenkova) .........................................................................128
VII. Fejezet. Enyhe alkilezés hatása a cellulózra (N. I. Klenkova)................................148
VIII. Fejezet. Hemicellulózok és poliuronidok (A. F. Zajceva)..........................................160
Pektinek ..............................................................................................................................169
Keményítő ...................................................................174
Glükogén..........178
Lichenin....................................179
Laminarin .......... ....179
Holocellulóz ...........180
Cellulozának.....183
A hemicellulózok vizes kivonatai . 184
A hemicellulózok ipari felhasználása 186
IX. Fejezet Hexozánok (A. F. Zajceva és T. I. Rudnyeva)................................188
Mannán................................191
Galaktán............................................198
Arabogalaktán................................................... 200
Levulán..................................................203
X. Fejezet. Pentozánok (I. P. Cvetajeva) ...207
Xilán..........................................................................216
Arabán...............:.......226
XI. Fejezet. A lignin (N. l. Nyikityin)..........231
A lignin előfordulása a különböző növényekben........232
A lignin és a szénhidrátok közötti kapcsolat....238
A lignin kinyerésének legfőbb módszerei, színreakciói és elemi összetétele ............242
A lignin funkcionális csoportjai 248
A lignin közvetlen oxidációjának termékei. .. 254
A nátronlúg hatása a ligninre....................258
Klórdioxid vizes oldatainak hatása a ligninre. Perjodátlignin ......................265
Fenolok, etilénoxid, dioxán, benzaldehid, glükol, egyéb alkoholok és jégecet
hatása a ligninre .... ...267
A lignin nitrálása és alkilezése.........278
Bevezetés a lignoszulfonsavak szerkezetének tanulmányozásába ................................285
A lignin lúgos ömlesztésének termékei............302
A lignin szerkezetének tanulmányozása etanolízis segítségével................................309
A lignin hidrálási termékei..............................315
A lignin hasítása fémnátriummal folyékony ammóniában................................321
A ligninnel kapcsolatos néhány más munka.................................327
A nativ és a kinyert lignin szénhidráttartalma................................331
A lignin képződése a növényekben....343
XII. Fejezet. A fa kémiai analízise (M. M. Csocsijeva)................................357
A fa elemzésének módszerei...........................................359
A fareszelék nedvességtartalmának meghatározása ............361
A hamutartalom meghatározása...........................362
A forró vízzel extrahálható anyagok meghatározása .. . .362
A szerves oldószerekkel extrahálható anyagok meghatározása............363
A híg lúgoldatban oldható anyagok meghatározása.. . 363
A cellulóz meghatározása...........................364
A lignin meghatározása ....................367
A metoxicsoportok meghatározása ................................371
A pentozánok meghatározása ................................374
A különböző fák összetétele ................................377
A különböző fafajok kémiai összetétele................................378
Az ágak kémiai összetétele................................382
A fa kémiai összetételének változása a törzs magasságában ................................384
A fatörzs gesztjének és szijácsának kémiai összetétele ................................385
A geszt kémiai összetétele................................386
A képződő faszövet kémiai összetétele................................386
A korai és kései pászta összetételében mutatkozó különbségek................................387
Különböző életkorú fák kémiai összetétele................................389
A fakéreg összetétele................................393
XIII. Fejezet. A fa természetes bomlása (A. N. Ponomarjov)................................395
A cellulóz bomlása................................395
A hemicellulózok bomlása................................401
A lignin bomlása................................404
A fa korhadása................................406
A fa mikroszkópos elváltozásai a korhadás során................................409
A fa fizikai-mechanikai tulajdonságainak változása a korhadás folyamán................................411
A fában a korhadás folyamán végbemenő kémiai változások................................411
XIV. Fejezet. A tűlevelűek terpénjei és gyantasavai (Sz. Sz. Malevszkaja)................................418
A terpentin................................418
Terpentin-balzsam................................423
Extrakciós és szárazdesztillációs terpentinek................................424
Szulfátterpentin................................424
Vizsgálati módszer................................424
A terpentin felhasználása................................425
Szintetikus kámfor előállítása................................425
A terpentin autoxidációja a levegő oxigénjének hatására................................428
Új terpénszintézisek................................431
A gyantasavak................................434
A terpentinbalzsam gyantasavai................................434
A gyantasavak szerkezetének megállapítása................................435
A dextropimársav................................435
A levopimársav................................436
Az a-szapinsav................................437
Az abietinsav................................438
A kolofónium összetétele................................440
A kolofónium alkalmazása................................441
Új gyantaféleségek................................442
A gyantasavak autoxidációja molekuláris oxigén hatására................................443
A tűlevelűek fiziológiai gyantája................................443
A szulfátszappan................................444
Káros gyanta................................445
XV. Fejezet. A fa termikus bomlása (A. N. Ponomarjov)................................446
A fa szárazdesztillációjának termékei................................454
A szén................................454
A kátrány................................457
A szárazdesztilláció folyékony termékei................................458
Vízes desztillátum - nyers faecet................................459
A gázok................................460
A cellulóz termikus bomlása................................462
A cellulóz termikus bomlása vákuumban................................467
A cellulóz termikus bomlása nagy nyomáson és túlhevített vízgőz hatására................................469
A lignin termikus bomlása................................473
A hemicellulózok termikus bomlása................................475
A desztillációs termékek és a fa alkotórészei közötti kapcsolat................................477
A fa termikus bomlása................................480
A fa termikus bomlása túlhevített vízgőz hatására................................480
A fa termikus bomlása szénhidrogénes közegben................................481
A fa termikus bomlása kémiai reagensek jelenlétében................................483
Fahulladék nedves elszenesítése................................483
XVI. Fejezet. A fa hidrolízise (V. I. Sarkov)................................485
XVII. Fejezet. A szulfitcellulóz-főzés kemizmusa (M. G. Eliasberg)................................................................506
A szulfitcellulóz összetétele és tulajdonságai................................506
A használt szulfitlúg összetétele és tulajdonságai................................507
A szulfitos főzés körülményei................................509
A fában a szulfitos feltárás során végbemenő változások................................510
Általános áttekintés................................510
A lignoszulfosav képződésről a fában................................512
Könnyen lehasítható kéndioxid a fában................................513
A fában a szulfitos feltárás során végbemenő változások mikroszkópiai képe................................514
A főzősavban a feltárás során végbemenő változások................................517
A főzősav kéndioxidtartalmának változása................................517
Lignoszulfonsavak................................518
Szénhidrátszulfonsavak................................521
A szulfitlúg labilisan kötött kénessavat tartalmazó szerves vegyületei................................521
A szulfitlúg szervetlen kénvegyületei................................523
A szulfitlúgban levő szénhidrátok változásai................................526
A fa delignifikációjának mechanizmusa a szulfitos főzés során................................528
A lignoszulfonsav képződésének vázlatos egyenletei................................528
A lignoszulfonsav oldódása................................536
XVIII. Fejezet. A fa lúgos delignifikációja (Sz. D. Antonovszkij)................................539
A lúgos feltárások fekete lúgjainak összetétele a lúgos főzési módszerek során................................544
A lúgos főzés és a lignin................................545
Lúgos oldatok hatása a cellulózra................................556
A lúg hatása a hemicellulózokra................................559
Lúg hatása zsírokra, gyantákra és terpénekre................................563
A főzési folyamat fizikai kémiája......................................... 566
Különböző tényezők hatása a cellulóz hozamára és minőségére............... 569
XIX. A fa klóros delignifikációja (N. I. Nyikityin).............................. 573
Tárgymutató...................................................................583
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem