Königsmark grófja

Előszó

„Miért is születtem ebben a korban!" - sóhajt fel gyakran a mai ember. Ez a panasz még jogosultabb volt a 17. században, mely sok tekintetben rokon a mi időnkkel.
Mason regénye a 17. századba vezet bennünket. Szomorú, nyugtalan kor ez, csupa háború, üldözés, kegyetlenség, sötét babona és fanatizmus. Látszólag egy nagy eszméért - a vallásszabadságért - folyt a harc, de valójában hatalmi érdekekért. Bourbonok és Habsburgok, angol és holland kereskedők, a Stuart-dinasztia és a parlament mérkőztek egymással.
A század első felére a harmincéves háború nyomta bélyegét. Úgy kezdődött, hogy a cseh protestánsok kidobták a császár helytartóit a prágai vár ablakán (1618). A háború minden szakaszában jobban kiszélesedik. Előbb a dánok avatkoznak bele, majd a svédek, végül a franciák. A császár tábornoka, Wallenstein, a dicsőség ormaira hág, majd elbukik. Gusztáv Adolf, a protestáns svéd király tábornoka, Königsmark Kristóf, elfoglalja Prágát. A westfáliai béke után (1648) Németország rohamait veri vissza. A törökök 1684-ben még Bécset ostromol.
A század másik felét XIV. Lajos háborúi töltik ki. A Napkirály miniszterei (Mazarin biboros, Colbert) és kegyencnői irányítják az európai politikát. I. Lipót császár a törökök utolsó rohamait veri vissza. A törökök 1684-ben még Bécset ostromolják, de 1686-ban már Budáról is kitakarodnak. A század végén Poroszország kilép a homályból és Nagy Péter dicsőséget szerez a Romanov-névnek. A szerencsétlen század aztán a spanyol örökösödési háborúba torkollik, mely 1701-ben kezdődik és 14 évig tart.
A brit sziget élete sem nyugalmasabb. Angliai Erzsébettel kihal a Tudor-ház (1603) és a Stuartok többször megszakított uralma következik. Cromwell lefejezteti a királyt és diktátor lesz (1649). Halála után a Stuartokat visszahozzák, de a „dicsőséges forradalom" (1688) újra elkergeti őket. Orániai Vilmos, a tehetséges hollandiai kormányzó kerül a trónra. 6 millió angolt és 3 millió hollandust egyesit uralma alatt, míg 20 millió francia áll vele szemben... Vissza