A Dunántúli-középhegység B)

Tartalom

Előszó 9
1. A Bakonyvidék 11
1.1. Helyzet és elhatárolás 11
1.2. Kőzettani felépítés 13
1.2.1. Paleozos kőzetek 13
1.2.2. Karbonátos kőzetek 14
1.2.3. Harmadidőszaki medenceüledékek és vulkáni kőzetek főbb típusai 17
1.2.4. Pleisztocén és holocén képződmények 19
1.3. Domborzat 22
1.3.1. Tagoltság 22
1.3.2. Alakrajzi típusok 23
1.3.3. Felszínfejlődés és genetikai formatípusok 33
1.3.4. A domborzat kistájak szerinti jellemzése 42
1.4. Éghajlat 102
1.4.1. Borultság 102
1.4.2. Napfényellátottság 103
1.4.3. Hőmérséklet 103
1.4.4. Szél 115
1.4.5. Csapadék 116
1.4.6. Vízmérleg 121
1.5. Vízföldrajzi és hidrológiai erőforrások 121
1.5.1. Felszíni vizek 121
1.5.2. Felszín alatti vizek 134
1.5.3. Vízgazdálkodás és lehetőségei 146
1.6. Természetes növénytakaró 149
1.6.1. Keszthelyi-hegység 149
1.6.2. Balatoni bazaltvidék 151
1.6.3. Balaton-felvidék 158
1.6.4. Bakonyalja 162
1.6.5. Északi-Bakony 164
1.6.6. Déli-Bakony 166
1.6.7. Veszprém-Várpalotai-fennsík 168
1.6.8. Keleti-Bakony 168
1.6.9. A Bakonyvidék erődsültsége; az erdőtársulások területarányai; a természetes erdők átalakulása; fatömeg-hozam 170
1.7. Talajok 174
1.7.1. Keszthelyi-hegység 174
1.7.2. Balaton-felvidék a Tapolcai-medencével 176
1.7.3. Déli-Bakony 177
1.7.4. Északi-Bakony 179
1.7.5. Bakonyalja 182
1.8. A Bakonyvidék tájtípusainak jellemzése 184
2. A Vértes-Velencei-hegyvidék 190
2.1. Helyzet és elhatárolás 190
2.2. Domborzati körzet- és tájbeosztás 192
2.3. Kőzettani felépítés 194
2.3.1. Metamorf és intruzív kőzetek 195
2.3.2. Tengeri üledékes kőzetek 197
2.3.3. Vulkáni képződmények 199
2.3.4. Neogén medenceüledékek 199
2.3.5. Pleisztocén folyóvízi üledékek 200
2.3.6. Eolikus képződmények 201
2.3.7. Eluviális és deluviális üledékek 203
2.3.8. Ártéri képződmények 204
2.4. Domborzat 204
2.4.1. Tagoltság 204
2.4.2. Alakrajzi típusok 208
2.4.3. A tájtényezők regionális jellemzése 215
2.5. Éghajlat 249
2.5.1. Borultság 250
2.5.2. Napfényellátottság 250
2.5.3. Hőmérséklet 250
2.5.4. Szél 251
2.5.5. Csapadék 256
2.5.6. Vízháztartás 260
2.6. Vízföldrajzi-vízföldtani erőforrások 261
2.6.1. Felszíni vizek 261
2.6.2. Felszín alatti vizek 270
2.6.3. Vízgazdálkodás és lehetőségei 283
2.7. Növényzet 286
2.7.1. Vértes-hegység 287
2.7.2. Velencei-hegység 294
2.7.3. Erdősültség: az erdőtársulások területarányai, a természetes erdők átalakulása 295
2.8. Talajok 298
2.8.1. Vértes 298
2.8.2. Vértesalji-dombság 299
2.8.3. Velencei-hegység 302
2.9. A Vértes-Velencei-hegyvidék tájtípusainak jellemzése 304
3. Dunazug-hegyvidék 312
3.1. Helyzet és elhatárolás 312
3.2. Kőzettani felépítés 312
3.2.1. Tengeri üledékes kőzetek 315
3.2.2. Neogén medenceüledékek 318
3.2.3. Pleisztocén képződmények 322
3.2.4. Holocén üledékek 325
3.3. Domborzat 326
3.3.1. Tagoltság 326
3.3.2. Alakrajzi típusok és értékelésük 328
3.3.3. Felszínfejlődés és genetikai formatípusok 333
3.4. A domborzat kistájak szerinti minősítése 341
3.4.1. Budai-hegység 341
3.4.2. Pilis-hegység 360
3.4.3. Gerecse-hegység 369
3.4.4. Bicske-Zsámbéki-medence 380
3.4.5. Etyeki-dombság 383
3.5. Éghajlat 386
3.5.1. Borultság 386
3.5.2. Napfényellátottság 387
3.5.3. Hőmérséklet 387
3.5.4. Szél 394
3.5.5. Csapadék 394
3.5.6. Vízmérleg 394
3.6. Vízföldrajzi-vízföldtani erőforrások 399
3.6.1. Felszíni vizek 399
3.6.2. Felszín alatti vizek 405
3.6.3. A vízgazdálkodás és lehetőségei 417
3.7. Természetes növényzet 420
3.7.1. Budai-hegység 421
3.7.2. Pilis-hegység 424
3.7.3. Gerecse-hegység 426
3.7.4. Bicske-Zsámbéki-medence 428
3.7.5. Urbanizációs hatások a főváros környéki hegyek növénytakarójában 428
3.7.6. A Dunazug-hegyvidék erdősültsége, az erdőtársulások térbeli kiterjedése, a természetes erdők átalakulása 430
3.8. Talajok 431
3.8.1. Budai-hegység 433
3.8.2. Pilis-hegység 434
3.8.3. Gerecse-hegység 436
3.8.4. Bicske-Zsámbéki-medence 437
3.8.5. Etyeki-dombság 438
3.9. A Dunazug-hegyvidék tájtípusainak jellemzése 438
Irodalom 445
Névmutató 455
Helynév- és tárgymutató 459
Táblázatok jegyzéke 488
Ábrák jegyzéke 491

Témakörök