1.062.063

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Dunántúl településtörténete VI.

XI-XIX. század/A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi és Pécsi Bizottságának VI. konferenciája

Előszó

Köszöntöm a kedves Olvasót, aki az 1984-es veszprémi településtörténeti konferencia előadásainak anyagát tartja kezében.
A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának... Tovább

Előszó

Köszöntöm a kedves Olvasót, aki az 1984-es veszprémi településtörténeti konferencia előadásainak anyagát tartja kezében.
A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Településtörténeti Szakbizottsága az 1971-ben és 1973-ban tartott két településtörténeti tárgyú "előkonferencia" után 1975-ben hozzálátott ahhoz, hogy a Dunántúl településtörténeti kérdéseiről konferenciasorozatot rendezzen. A sorozat célja az volt, hogy a XVII. századtól napjainkig öt korszakban tárgyalja az országrész településtörténetét, minél több megközelítésből. A szervezők, a VEAB Történelmi Szakbizottságának Településtörténeti Munkabizottsága /időközben ugyanis a bizottság továbbfejlődött és neve is megváltozott/ és a dél-dunántúli társszervezet, a Pécsi Akadémiai Bizottság VIII. sz. Szakbizottsága mindent megtett a kitűzött cél érdekében. A Székesfehérvárott, Siófokon, Pécsett és Veszprémben lebonyolított öt tanácskozáson összesen több mint kétszázötven előadás és hozzászólás hangzott el, melyeknek mindegyike kisebb-nagyobb mértékben gazdagította a történeti szakirodalmat. Jelentős azonban az a tény is, hogy a konferenciák nemcsak egyszerűen ülésszakként zajlottak le, hanem fórumot adtak a történettudomány - elsősorban a településtörténet - minden megjelent kutatójának és művelőjének, legújabb eredményeik bemutatására. Ezenkívül mód nyílt hasznos eszmecserékre, személyes találkozókra is, ami mindenképpen a közművelődés, a kulturális közélet, a magyar tudomány érdekeit szolgálja.
Az időrendi konferenciasorozat lezárultával a szervezők elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy a most már "menetrendszerűen" következő újabb tanácskozás tárgyául a Dunántúl századi településtörténetének vizsgálatát tegyék. Lehetőséget adott ez az újkori problémák ismételt átgondolására, egyben pedig vissza is utalt a két előkonferenciára, mivel azok főleg a középkorral foglalkoztak. Vissza

Tartalom

Az ülésszak elnökének előszava 7
Balassa László: Gondolatok a településtervezés és a településkutatás összefüggéseiről 9
Az I. szekció előadásai:
Horváth István: Az esztergomi Várhegy ásatásának új leletei. /Tájékoztató az újabb ásatások eredményeiről./ 17
Valter Ilona: Román kori templomok a Nyugat-Dunántúlon 29
Guzsik Tamás: A korai pálos rendi építészet aktuális topográfiai kérdései a veszprémi egyházmegyében 39
Körmendy József: A veszprémi egyházmegye a középkor végén az annáták tükrében 45
Solymosi László: Dusnok helynevek a középkori Magyarországon 55
Palovics Lajos: Torbágy és Törökbálint. /Adatok és szempontok Buda környékének középkori településtörténetéhez./ 71
A II. szekció előadásai:
Horváth Ferenc: Adatok a Kanizsai Végvárvidék /Grenzgebiet von Kanizsa/ politikai és
társadalomtörténetéhez, 1529-1600 79
Szántó Imre: A Zala megyei prezidiális mezővárosok a XVII. században 85
Gecsényi Lajos: Győr város közigazgatása a XVII. század első felében 95
Veress D. Csaba: Háborúk és településrendszer a
Dunántúlon /különös tekintettel a török háborúk korára/ 105
Tóth István György: Horvát betelepedés Körmend területére a XVI. században 113
Barics Ernő: Felsőszentmárton és környéke horvátok lakta településeinek földrajzi nevei a történeti források tükrében 115
Frimmel Gyuláné: Garabonc falu vándorlásai a XVII-XIX. században 121
Balázs László: Egy régi, vélt anyakönyv nyomában 129
Kiss Géza: Az ormánsági szakrális építmények
/templomok, tornyok, parochiák/ metamorfózisa a Türelmi Rendelet utáni évtizedekben
Faragó Tamás: Egy régió falusi társadalomszerkezete a XVIII. század közepén. /A kutatás
kérdőjelei./ 143
A III. szekció előadásai:
Faragó Tamás: Magyarország helységnévtára, 1790. 165
Sin Aranka: Országleírásaink forrásértéke a "Magyarország helységnévtára, 1790" összeállításának tükrében 177
Beke Margit: Térképek és más források kapcsolata a településtörténet szemszögéből nézve 193
Ny. Nagy István: Ipartörténeti vonatkozások Veszprém megye földrajzi neveiben 203
Nagy János: Pusztulásra ítélt településnév-emlékeink térképre mentésének feladatai 213
Rajczi Péter: A pécsi gimnázium az I. Ratio Educationis korában, 1776-1806. 219
Pifkó Péter: Tanítók, tanodák a XIX. század első felében Esztergom vármegyében 229
Halász Imre: Az alsófokú oktatás néhány problémája Zala megyében a Bach-korszakban 237
Lasics Judit: Izraelita népiskolák Vas megyében az 1860-as években 247
Bősze Sándor: Egyesületek Somogyban, 1867-1918. 253
Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületeinek vizsgálata, 1867-1914. 259
Somkuti Éva: Székesfehérvár város Szépítő Bizottsága, 1839-1867. 269
Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése a századfordulóig 271
Mészáros Gyula: Hamuzsírgyártás a Bakonyban 291
Koncz Pál: Veszprém megye papírmalmai a XVIII-XIX. században 303
Schildmayer Ferenc: Balatonalmádi településtörténetének kutatása. /Történeti, helyrajzi
kutatás mérnöki szemmel. / 307
Erdős Ferenc: A kivándorlás okai Fejér megyében. 317
Vargha Dezső: Baranya vármegye községeinek helyzete az 1891 és 1899 közti községvizsgálati jegyzőkönyvek alapján 325
A IV. szekció előadásai:
Hudi József: Veszprém vármegye nemessége 1848. előtt 339
Andrássy Antal: Egy köznemesi család - a Noszlopyak - élete és gazdálkodása a XIX. század első felében Somogyban 353
Tilcsik György: Örökváltsági szerződések Vas megyében, 1840-1848 363
Lichtneckert András: Veszprémi cselédek 1818 és 1849 közt 375
Füzes Miklós: Az Országos Védegylet és helyi szervei a Dél-Dunántúlon 383
Ortutay András: Esztergom szabad királyi város gazdálkodása a XVIII-XIX. században, számadásainak tükrében 393
T. Mérey Klára: Egy somogyi kisváros, Nagyatád gazdasága és társadalma a jobbágyfelszabadítást követő időkben 401
Horváth Zoltán: Sopron XIX. századi vagyonos polgárságának betelepülése 407
Dóka Klára: Az iparostársadalom struktúraváltása a XIX. században Sopron megyében 425
Majdán János: A dunántúli vasúthálózat kiépülése 447
Mirko Buric: A Szlavon Gazdászati Egylet 1897. évi kérelme a "budapesti vérszérum" alkalmazása tárgyában 457
Buric, Vesna: Az eszéki Szlavónia Múzeum könyvtárának Prandau-féle zenei gyűjteménye 458
Zivakovic-Kerze, Zlata: A 200 éves eszéki lövészegyletről 461
Tóth Zoltán: A magyar etnikumok kulturális integrációja a XIX-XX. század fordulóján
Szekszárdon 471
A szekcióvezetők zárszói:
I. szekció: Kubinyi András /Gondolatok a Dunántúl településtörténetéről - szekcióvezetői zárszó helyett./ 479
II. szekció: Szakály Ferenc 486
III. szekció: Kanyar József 488
IV. szekció: Für Lajos 491
A résztvevők név- és postacímjegyzéke 494
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem