1.062.799

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Duna-Tisza csatorna (rossz állapotú)

A csatorna története és irodalma, az idők folyamán készült fontosabb tervek leírása és kritikai összehasonlítása, valamint a kivitelre elfogadott általános terv ismertetése

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 316 oldal
Sorozatcím: A Magyar Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 22 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal és színes térképekkel. 9 db kivehető melléklet nélkül. A címlap hiánya miatt a könyvészeti adatokat más forrásból pótoltuk. Francia, angol és orosz nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1947 július 31-én a magyar újjáépítésnek fontos korszaka zárul le. Szinte elképzelhetetlenül nehéz viszonyok között kezdődött meg ez az újjáépítés és nagyszerű eredményeket ért el. Mégis az... Tovább

Előszó

1947 július 31-én a magyar újjáépítésnek fontos korszaka zárul le. Szinte elképzelhetetlenül nehéz viszonyok között kezdődött meg ez az újjáépítés és nagyszerű eredményeket ért el. Mégis az újjáépítésnek ebben a szakaszában különösebb tervszerűségről beszélni sem igen lehetett, mert a viszonyok kényszere annyira megszabta a követendő utat, hogy válogatni nem lehetett. Ez a kényszer nemcsak a munkálatok általános elgondolásaiban, hanem a részletekben is rögtönzéseket, tervváltoztatásokat tett elkerülhetetlenül szükségessé. Közismert az pl., hogy az újjáépítés ezen hősi korának egyik legkimagaslóbb alkotása, a Kossuth-híd, eredetileg egészen másmilyenre volt tervezve - fahíd lett volna a mostanitól eltérő pillérbeosztással -, de a viszonyok kényszere építés közben teljesen átalakította a híd tervét.
Augusztus 1-től a 3 éves terv ideje alatt már ezzel az első korszakkal szemben valamivel több szabadsággal lehet a programmot összeállítani és a végrehajtásnál is több tervszerűséget várhatunk. Így a nyomasztó szükség kényszerétől fokozatosan megszabadulva lehetővé válik, hogy a közlekedés újjáépítésénél távolabbra tekintő programmot vehessünk figyelembe. Ebbe a távolabbi programmba már olyan munkák is valók, amelyek nemcsak a régi elrongált berendezkedés közvetlen újjáépítésére vonatkoznak, hanem amelyek az egész magyar közlekedésnek a réginél egészségesebb alapokon messze eltekintő módon való újjáépítését célozzák. Ebben a felfogásban Magyarország belső forgalmában a hajózásnak az eddiginél nagyobb részt kell venni.
A magyar víziközlekedés érdemleges feljavítása viszont nem képzelhető el a Duna-Tisza csatorna megépítése nélkül. A Tisza-vidék csak ezen a csatornán át szállíthatja el gazdaságosan mezőgazdasági termékeit és juthat a kulturális felemelkedéshez szükséges építőanyaghoz, szénhez és műtrágyához. Ezért a Duna-Tisza csatorna megvalósítását a legkülönbözőbb felfogású és pártállású politikai és közgazdasági vezetők egyaránt szükségesnek tartották. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ. Irta: DR. BÁRÁNYOS KÁROLY VII
BEVEZETŐ. Irta: LAMPL HUGÓ és HALLÓSSY FERENC 1
I. FEJEZET.
A CSATORNA TÖRTÉNETE ÉS IRODALMA.
1. BEVEZETÉS. Irta: LAMPL HUGÓ 3
2. TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTÁS. Irta: SAJÓ ELEMÉR 3
3. A CSATORNA IRODALMA. írta: SAJÓ ELEMÉR 15
BENYOVSZKY IMRE: Tractatus liberior regulationem alvei fluvii Tibisci. 1804 16
VEDRES ISTVÁNY: A Tiszát a Dunával öszvekaptsoló ujj hajókázható Tsatorna. 1805. 16
BESZÉDES JÓZSEF: Kolozsvártól Grétzig hajózható nagy csatorna. 1838 16
BESZÉDES JÓZSEF: Mérnöki irányzatok. 1843 19
BESZÉDES JÓZSEF: Duna-tiszai hajózható csatornáról. 1844 19
VIZER ISTVÁN: Szózat a' hazához a' duna-tiszai csatornáról. 1845 19
Dr. FRIDRICK LIST: Notwendigkeit und Nutzen der Transportverbesserung in Ungarn 1845. 20
GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN: Idézetek a „Jelenkor" 1845. évi III. számából 20
IVÁNDY DÉNES: Tervezmények a csatornázásokról 1863 21
R. PERKMANN: Der Kanal und dessen Bedeutung für Ungarn. 1866 21
REITTER FERENC: A pesti Duna-csatorna, s a hozzá kapcsolt minden remények megvalósítására alkalmas utak és módokról 1866 22
GRÓF ZICHY JENŐ: A Duna-tiszai, vagyis a Pest, Szeged, Szabadka és Kula közti csatorna. 1868 22
SZ. K.: PESTVÁROS KÖZGYŰLÉSE által kiküldött bizottmánynak tudósítása a REITTERjéle csatorna tervezetének műszaki és pénzügyi szempontbóli megvizsgálására. 1868 23
POROSZKAY IGNÁCZ: Melyik csatorna volna hasznosabb 1868 23
BOROS FRIGYES: A Tiszavölgyben tervezett hajózási és öntöző csatornák leírása. (Kézirat.) 1878 23
TÜRR ISTVÁN: A vízügyről. 1881 24
HOBOHM HENRICH: Die Ganalisirung des Aljöld. 1888 25
A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ EGYLET felirata „A hajózóutak dolgában" 1897. 25
LEOPOLD FARAGÓ: Ergdnzung des Wasserstrassennetzes in Ungarn. 1900 26
HIERONYMI KÁROLY: Az osztrák csatornatervek és feladataink víziutaink fejlesztése körül. (Közgazdasági Szemle.) 1901 26
JESZENSZKY PÁL: Magyar hajózócsatornák. 1901
RÁCSKAY GYULA: Csatornakérdés. 1901
A HAJÓZÓCSATORNÁKRÓL. A M. M. É. E. előadássorozata 1901/2. évadban 28
KRISZTINKOVICH EDE: A mesterséges viziutak kérdése Magyarországon. 1902 33
Dr. TAKÁCS SÁNDOR: Dunacsatorna terve Pest és Szolnok között 1715. évben. 1902 33
KOLTOR LÁSZLÓ: Emlékirat a Duna-Tisza közti vízhasznúlati csatornáról. 1904 33
A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTÉRIUM kiadásában: Adatok a Duna-Tisza csatorna kérdéséhez. 1905
RÁGÓCZY E.: Der Donau-Theiss Kanal. 1906 3o
SZEGED TH. BIZOTTSÁG: Emlékirat a Duna-Tisza csatorna szegedi torkolata ügyében. 1906. 35
JÁSZ-NAGY-KUN-SZOLNOK VÁRMEGYE törvényhatósági bizottsága 1906: Emlékirat
a Duna-tiszai hajózható csatorna torkolata ügyében 35
A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTÉRIUM kiadásában: A Duna-Tisza csatorna
elbírálása tárgyában. 1906. VI. 20-22-ig tartott szaktanácskozások jegyzökönyve. 1906 36
A KERESKEDELEMÜGYI MINISZTÉRIUM kiadásában: A Duna-Tisza csatorna tervezetének tárgyalásához kiküldött szakbizottság munkálatai. 1907 42
SZÁVAY GYULA: A viziutak. A Duna-Tisza csatorna és a szolnoki torkolat. 1907 45
BOGDÁNFY ÖDÖN: A Duna-Tisza közötti csatorna. (Budapesti Szemle 1907. március 4.) 1907 46
KVASSAY JENŐ: A Duna-Tisza csatorna haraszti-csongrádi és haraszti-szolnoki vonalainak összehasonlítása. 1909 47
A VÍZÜGYI ÉS HAJÓZÁSI KÖZLÖNY 1911. évben megjelent cikksorozata: Adatok a
Duna-Tisza csatorna tiszai torkolatának kérdéséhez 49
KERESKEDELEMÜGYI MINISZTÉRIUM kiadásában: Mesterséges viziutak létesítésének
programmja. 1916 50
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMÍVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUMA: Első jelentés
a Duna-Tisza csatorna munkálatairól. 1919 51
VICZIÁN EDE: A Duna-Tisza csatorna. 1920. (Köztelek) 52
BOGDÁNFY ÖDÖN: A Duna-Tisza csatorna. 1920. (Új Magyar Szemle) 53
MAURER GYULA: A Duna-Tisza csatorna. A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye 1920. év 22-23. szám 54
GRÓF SZAPÁRY LÁSZLÓ:
A Duna-Tisza csatornaról. 1926 54
BOGDÁNFY ÖDÖN: A Duna-Tisza csatorna. 1927. (Magyarság) 55
AZ ORSZÁGOS TANULMÁNYI BIZOTTSÁG JELENTÉSE: A Duna-Tisza csatorna ügyében 56
ROHRINGR SÁNDOR: A Duna-Tisza csatorna. (M. M. É. E. Közlönye) 1929 60
SZOLLÁS ELLA: A Duna-Tisza csatorna terve Pest és Szolnok között 1803-1826. 1930. 62
Dr. CSERGŐ KÁROLY: Az Alföld problémái. 1931 62
Dr. ELEK ISTVÁN: A magyar vízügyi problémák. 1931 63
WÁGNER GYULA: Az Alföld vízügyi problémái. 1932 64
Dr. VERESS GÁBOR: Az Alföld közlekedési kérdései. 1932 64
Dr. VERESS GÁBOR: A Duna-Tisza csatorna és a Vasút. 1932 64
SAJÓ ELEMÉR, LAMPL HUGÓ, VAS LEÓ: A Duna-Tisza csatorna kérdése újabb megvilágításban. 1933. 67
MARGALIT ÖDÖN: A Duna-Tisza csatorna építésének jelentősége. 1934. 67
TÖRVÉNYJAVASLAT országos érdekű vízimunkálatokról. 1943 67
LAMPL HUGÓ: A Duna-Tisza csatorna. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1944. év 78. kötet, 23. szám 72
II. FEJEZET.
A CSATORNÁRA VONATKOZÓ TERVEK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE.
1. BEVEZETÉS. írta: LAMPL HUGÓ 75
2. A CSATORNATERVEK CSOPORTOSÍTÁSA. írta: FILEP LAJOS 76
A) MAGASVEZETÉSÜ CSATORNATERVEK:
a) Budapest-haraszti-csongrádi magasvezetésű csatorna. K. M. 1904 80
b) Budapest-haraszti-szolnoki magasvezetésű csatorna. K. M. 1904 83
c) Budapest-dömsöd-kecskemét-tiszaugi magasvezetésű csatorna. F. M. 1932 87
d) Harta-csongrádi magasvezetésű csatorna. K. M. 1904 87
e) Vác-újszász-szolnoki magasvezetésű csatorna 91
f) A javított Kvassay-féle budapest-soroksár-cegléd-várkonyi magasvezetésű csatorna. F. M. 1933. évi tervei szerint 95
g) Budapest-soroksár-kecskemét-újkécskei magasvezetésű csatorna. F. M. 1933. évi tervei szerint: Reisenleitner Pál 98
h) Budapest-haraszti-kecskemét-újkécskei magasvezetésű csatorna. F. M.
1943. évi tervei szerint: Jolánkai Gyula 100
B) MÉLYBEVÁGÁSŰ CSATORNATERVEK:
a) Budapest-haraszti-csongrádi mélybevágású hajózócsatorna, kizárólag a hajózás céljára 106
b) Budapest-haraszti-csongrádi mélybe vágású hajózócsatorna, vízerőteleppel és öntözéssel 106
c) Dömsöd-izsák-tömörkényi mélybevágású hajózócsatorna, vízerőteleppel és öntözéssel 111
d) Budapest-dömsöd-izsák-csongrádi mélybevágású hajózócsatorna, vízerőteleppel és öntözéssel 114
e) Budapest-dömsöd-izsák-csongrádi mélybevágású kizárólag hajózó csatorna 116
III. FEJEZET.
A KÜLÖNBÖZŐ RENDSZERŰ ÉS RENDELTETÉSŰ CSATORNATERVEK MŰSZAKI
SZEMPONTBÓL VALÓ VIZSGÁLATA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA.
írták: LAMPL HUGÓ és HALLÓSSY FERENC
1. Bevezetés 120
2. A különböző rendszerű csatornák hátrányai és előnyei 120
aj A mélybe vágású csatornák hátrányai és előnyei 120
b) A magasvezetésű csatornák hátrányai és előnyei 132
3 A csatornatervek vizsgálata a csatornák rendeltetése szempontjából 134
a) Víziúthálózatunk fejlesztése szempontjából legmegfelelőbb csatornavonal meghatározása 138
b) A vízerőkihasználás szempontjából legelőnyösebb csatorna vonal megállapítása 155
c) A vízerőkihasználás kérdésének megvilágítása 160
d) Az öntözés és lecsapolás kérdése 169
e) A legelőnyösebb vonalozású csatornák vizsgálata az érintett területek népsűrűsége szempontjából 170
f) A csatornatervek vizsgálata az alföldi altalajviszonyok szempontjából 171
4. összefoglalás
IV. FEJEZET.
A CSATORNA ÁLTALÁNOS TERVÉNEK ISMERTETÉSE.
1. Bevezetés. Hallóssy Ferenc 180
2. A legkedvezőbb nyomvonal megállapítása. Jolánkai Gyula 184
3. A nyomvonal geológiai viszonyai. Dr. Miháltz István 189
4. A csatornát érintő meteorológiai viszonyok tanulmányozása. Jolánkai Gyula 199
5. A csatorna vízellátásának tanulmányozása. Jolánkai Gyula 202
6. A vízellátáshoz és zsilipekhez szükséges energiaszolgáltatás tanulmányozása. Dr. Frohner József 212
7. A csatorna kiképzése. Jolánkai Gyula 216
8. A csatorna műtárgyai 228
a) Hajózózsilipek. Mátrai István 229
b) A szivattyútelep. Mátrai István 237
c) Hidak. Dr. Palotás László 240
9. Kikötők és rakodók. Kontúr György 244
10. A csatorna vizével létesíthető öntözések. Kontúr György 248
11. A csatorna jelentősége a halászat szempontjából. Antos Zoltán 258
12. Munkaprogramul. Jolánkai Gyula 259
13. Költségvetés. Hoek Károly 261
V. FEJEZET.
A CSATORNA GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE,
írta: HOCK KÁROLY.
1. Bevezetés 265
2. Az állami beruházások gazdaságossága 269
3. A csatorna közvetlen forgalmi területének megállapítása 272
4. A szállításra kerülő áruk mennyisége 276
5. A csatorna tiszai torkolata 292
6. összefoglalása 297
ZÁRSZÓ.
IDEGENNYELVŰ ISMERTETÉSEK.
Canal de la Tisza au Danube 301
The Danube-Tisza canal 304
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem