A Duna és mellékvizei távolsági névmutatója

Előszó

A belvízi hajós pályájának első napján már szeretné tudni, hogy merre jár hajójával. Szolgálata során egyre több partmenti helységgel, illetve elnevezéssel ismerkedik meg. A Dunának és hajózható mellékvizeinek hossza meghaladja a 6000 kilométert. Ezért helyismerete tökéletessé sohasem válhat, mert akadhatnak olyan szakaszok, ahová pályája során talán sohasem jut el, vagy csak ritkán hajózik arra.
A jó vonalismeret alapja, hogy a partokat és az azok mentén levő helységek, tájak elnevezését ismerjük. Már a század elején készültek a nagyobb helységekről, feltüntetve azoknak egymástól való távolságát, ún. kilométer mutatók. A felszabadulás előtt hajósaink osztrák kilométermutatókat és a magyar hajósnaptárakban megjelent ilyen öszszeállításokat használtak. A felszabadulás után azonban ezek sem voltak kaphatók.
E hiányt kívántam pótolni művemmel, melyben a Dunát és valamennyi - a legkisebb mértékben is hajózható - mellékvizét, valamint a Balatont dolgoztam fel a lehető legnagyobb részletességgel. Az összeállítás Összesen 6810 kilométer hosszú folyamszakaszra vonatkozik és közel 6000 elnevezést tartalmaz. Igyekeztem gondos munkát végezni, de a nagy anyag miatt előfordulhatnak jelentéktelen eltérések, amiért az olvasó szíves elnézését kérem.
A helységek távolságát a folyók torkolatától és az egyes szakaszokon belül a legjelentősebb helységektől is tized kilométer pontossággal tüntettem fel.
Az összeállítás tartalmazza valamennyi vízmérce, híd, hajózsilip és átfeszítés adatát, a jelzőállomások működését, valamint a Duna általános leírását.
Egyéb jelzéseket munkámba akarattal nem vettem be, mert azok általában változó jellegűek és évek múlva esetleg félreértésekre lehetnek alkalmasak.
Remélem, hogy művem segítségére lesz hajóstársaim munkájában és különösen a fiatalabb hajósok szakmai fejlődését elő fogja segíteni. Vissza