A drog

Előszó

Talán soha nem volt ekkora aktualitása egészségügyi kiadványnak a Magyar Honvédség történetében, mint ebben a pillanatban, amikor is a témának egy jeles szakértője érzékletesen és elhivatottan próbálja bemutatni mindazokat a veszélyeket, következményeket és előzményeket, melyeken egy ilyen zárt közösségnek most már nemcsak ismernie kell, hanem amellyel naponként meg is kell küzdenie. Amíg a kilencvenes évek elején a 10-es nagyságrendben felfedezett, kábítószert fogyasztó katonák kivételképpen jelentek csak meg a honvédség életében, és amiről akkor azt gondoltuk, hogy egy egyszerű jogszabállyal - nevezetesen, hogy a drogfogyasztó és drogfüggő sorköteles fiatal katonai szolgálatra alkalmatlan - megtaláltuk a megoldást, tévedtünk. A kilencvenes évek közepére a 10-es nagyságrend 100-asra alakult, és meg kellett állapítanunk, hogy a sorkatonai szolgálat nem tud gátat szabni azoknak a szokásoknak, amelyeket a sorköteles valamilyen oknál fogva a laktanyába is behozott. A küzdelemnek az a Kosztolányi- mondat adja meg jelenleg számunkra az értelmét, amely így szól: "ne csodálkozz a kokainistán, keresd az okait tán". Mindehhez nagy segítséget nyújtott a Honvédelmi Törvény által bevezetett pszichológiai szűrés, amely az életmód, életvitel és szociális körülmények vizsgálatával a kábítószer-fogyasztás okaira, a függőség kialakulásának a mértékére és a szenvedélynek a hadseregtől való távol tartására esélyt adott. Vissza