Előszó | 7 |
Két út a modern dráma fejlődésében | 20 |
Az emberi autonómia és a dráma harmonikus fejlődése | 28 |
A cselekvés és a hős szétválása. A drámai forma fellazulása | 43 |
A harmonikus drámai struktúra születésének rejtélye | 56 |
A művészi korszak | 69 |
A francia forradalom és a világ idealizálódása | 69 |
Egy végzetes kísérlet | 73 |
Egy drámamodell születésének ellentmondásai | 81 |
Az Egmont | 88 |
Don Carlos és az eszmények dramatizálhatósága | 96 |
A népvezérek és a legitimitás tragédiái (Wallenstein, Tell, Demetrius) | 112 |
Az orosz példa: a művészi korszak lezárása (Puskin) | 137 |
Az elmélet: a "nyílt forma" | 143 |
A gyakorlat: a hatalom dialektikája | 148 |
A romantikus író | 155 |
A kor tablója és a lét dramaturgiája (Büchner) | 157 |
Önteremtés és önfelbontás | 161 |
A lét abszurditása | 166 |
A reprezentatív színpad | 172 |
Egy torzóban maradt forradalom művészi következményei | 172 |
A drámai krízis formalizálódása: a kozmikus tragédia elmélete elmélete, és a teatralitás gyakorlata | 180 |
Az individualizmus önpusztítása (Friedrich Hebbel) | 191 |
Az első polgári miliődráma. a Maria Magdalena | 202 |
A pántragizmus és a mítosz feltartóztathatatlansága | 209 |
A reprezentatív stílus szűkössége | 216 |
Az álomvilág mitológiája (Richard Wagner) | 221 |
A forradalom álma | 224 |
A modern költő és a modern téma | 228 |
A lírai dráma stílusa | 235 |
A harmonikus áttörés: a Nórnbergi mesterdalnokok | 240 |
A mítosz | 243 |
A hétköznapi heroizmus születése: Osztrovszkij | 253 |
A látszatok kinevetése és a valóság rehabilitálása | 253 |
Az autonóm ember "természetes" tragédiája | 261 |
Forradalmárok illúziója: nincs többé tragédia | 270 |
Az átmeneti korszak | 273 |
Egy virágkor nyomában | 273 |
Az ideálok agóniája (Henrik Ibsen) | 284 |
Harc az ideálokkal | 290 |
A reformátorok sorsa | 294 |
Küzdelem a nagy formáért | 300 |
A naturalizmus, Strindberg és a dráma lírizálása | 311 |
A szociális és a drámai (Gerhart Hauptmann) | 314 |
Az "én" misztériumjátékai (Strindberg) | 314 |
Lírai és szimbolizmus (Maeterlinck és Hofmannstahl) | 340 |
Az irónikus író (Shaw) | 346 |
Mesterkéltséggel a mesterkéltség ellen | 348 |
A tragédia ironizálása és az igazi tragédia | 356 |
A bölcs, mint a bölcs tagadása | 364 |
Az atipikus, mint tipikus | 367 |
Lírai dezilluzionálás: a kor szintézise (Csehov) | 373 |
Paraziták és szenvedők | 378 |
Tragikomédia | 385 |
A lírai dráma és az objektív stílus | 386 |
Van-e tanulság - avagy hogyan íródik a drámatörténet | 391 |
Világtörténelmi búcsú a múlttól shakespeare-i formában (Maxim Gorkij) | 400 |
A készülődés | |
A "dráma" harmonikus kiteljesítése | 408 |
A tragikus "búcsú" lehetősége | 421 |
Schillerizálás a szocialista realizmusban | 425 |
A mai dráma előzményei: O'Neill és Brech | 430 |
A jelen útjai és a válaszutak sokfélesége | 430 |
A múlt vagy a jövő analízise? | 440 |
A formák tartalmi különbségei | 452 |
Jegyzetek | 465 |
Irodalomjegyzék | 479 |
Névmutató | 483 |