A dologi jog kézikönyve I.

Előszó

Dologi jogunk mérhetetlenül nehezebben tekinthető át, mint kötelmi jogunk.
Az utóbbi írott forrásai ma még mindig kivételek. Dologi tárgyú és vonatkozású törvényeink és rendeleteink száma ellenben a háború előtt is nagy volt. Azóta pedig szinte lavinaszerűen növekszik.
E mellett dologjogi szabályainknak és különösen az újabbaknak úgyszólván mindig meg kell küzdeniök az osztrák polgári törvénykönyvnek a mull század hatvanas évei elején megmerevedett tételeivel. És ez dologi jogunknak csak eredendő nehézsége, amelyhez hozzájárul egy csomó más is.
Hogy csak a legszembetűnőbbekről szóljak: miként illeszkednek be és egyeztethetők össze az ingatlantulajdon óriási mértékben megnövekedett gazdasági, társadalmi és politikai jelentőségéből fakadt új, dologjogi privilégiumok az ingatlanjog többi szabályaival?
Hogyan szemléljük és szemléltessük dologjogi épületünk pompás, modern és újonnan ráépített felső emeleteit: a jelzálogjogi, a belvízi hajók lajstromozásáról és az ipari záloglevelekről szóló törvényeket, amikor ennek az épületnek az alsó részeit és alapjait tulajdonképen még ma sem látjuk teljesen tisztán?
Hogy alapozzuk meg elvileg és miként hangoljuk össze a dologi jog égetően sürgős, gyakorlati napi kérdéseit az elmélettel, amidőn a gyakorlat az osztrák polgári törvénykönyvvel és a telekkönyvi rendtartással tudatos ellentétben az élet mindent letipró nyomásának engedve a telekkönyvön kívüli tulajdont és az ily dologi jogokat elismeri és állandóan fejleszti, holott magyar nyelvű tan- és kézikönyveink ezekről vagy teljesen hallgatnak, vagy pedig megtagadják őket? Vissza