A Dohány utcai zsinagóga

Előszó

Hosszú utat járt be Izrael népe, míg a zsinagóga vált az istentisztelet helyszínévé. Kezdetben, az egyiptomi kivonulást követően (i. e. 1250 körül) sátrat építettek, hogy ott mutassák be az áldozatokat. Mózes II. könyvének 27. fejezete leírja, ¦ milyen isteni utasítások alapján épült fel a pusztai szentély. A honfoglalást követően Silóban épült fel a frigysátor, mely a rendszeres istentiszteletek helyszínéül szolgált. Miután Dávid elfoglalta Jeruzsálemet, lehetővé vált, hogy fia, Salamon felépítse az első Szentélyt, mely a zsidó vallás központja és jelképe lett. E Szentélyt i. e. 586-ban Nevuchádnecár babilóniai uralkodó rombolta le, és több évtizedes száműzetésbe hurcolta Izrael fiait.
A visszatérés után újjáépült a Szentély, s egészen a rómaiak ellen vívott háborúig (i. sz. 70) fennállt. Ekkor Titusz légiói végleg elpusztították a vallás központját, diaszpórába kényszerítették Izrael népét, s hitték, hogy az áldozati kultusz megszüntetésével elpusztítják a zsidóságot is.
A száműzetésben azonban átalakult az istentisztelet rendje, az áldozatokat Jel váltotta a mindennapi ima, s a Szentély helyébe a zsinagóga (a gyülekezés háza) lépett. Szerte a világon épültek zsinagógák, Hósea könyvének 14. fejezete alapján: ajkunkkal váltjuk meg az áldozati állatokat. Mintául pedig az alexandriabeli zsinagóga szolgált, mely méreteivel és szépségével egyaránt lenyűgözte a zsidó építészeket. Vissza