A Dobsinai-jégbarlang

Előszó

Részlet a könyvből:

A barlang fekvése és környéke
A Dobsinai-jégbarlang Nemzeti Természeti Emlék a Szepes-Gömöri karszt területén, a Szlovák Paradicsomban (Slovensky raj) található. A roznavai (rozsnyói) járáshoz tartozó Dobsiná község határában fekszik, a Stratenái Nemzeti Rezervátumban, mely része a Slovensky raj Nemzeti Parknak. A barlang bejárata a Duca északi hegyoldalán 969 m tengerszint feletti magasságban, 130 m-re a Hnilec völgye felett nyílik. A Slovensky raj Szlovákia és Közép-Európa legjelentősebb karsztjai közé tartozik. Területét karsztfennsíkok (Glac, Geravy, Skala, Pele, Duca) és gerincek rendszere alkotja, melyeket mély kanyonok, szakadékok, szurdokvölgyek és szélesebb folyóvölgyek választanak el egymástól. A fennsíkokon fennmaradtak a harmadidőszak valaha összefüggő letarolt felszínének maradványai, melyeken különböző felszíni karsztjelenségek keletkeztek (karrmezők, töbrök, uvalák, karsztos peremsíkok). A legismertebb barlangok a közeli nemkarsztos területekről ide folyó vízfolyások korróziós és eróziós tevékenységek hatására keletkeztek.
A barlang alaktana és keletkezése
A Dobsinai-jégbarlang a Stratenái-barlangrendszer szerves része, melyet a Hnilec és Tiesnavy őspatakok folyásai képeztek öt fejlődési szakaszban és két szinten. A harmadidőszak végén és az idősebb negyedkorban egy összefüggő barlangot képeztek, melyet később a Duca lesüllyedt résén egy beomlás kettéválasztott. A Stratenái-barlang - Psie diery rendszer Szlovákia második leghosszabb barlangrendszere. Hossza 21 737 m, vertikális szintkülönbsége 194 m. A Dobsinai-jégbarlang hossza 1 232 m, szintkülönbsége 112 m. A látogatók számára 475 m hosszúságban hozzáférhető 43 m-es szintkülönbséggel. A Dobsinai-jégbarlang a másodidőszak középtriászkori világos steinalmi és wettersti mészköveiben keletkezett tektonikus törések és rétegközti felületek mentén az egykori paleofolyás hatására három fejlődési szintben. A barlang felső részei (Malá és Vel'ká sien - NagyKis terem, Kvapl'ová sien - Cseppkőterem környéke) 945 m t.sz.f. magasságban a IV. fejlődési szint elemei, melyek a Stratenái-barlangrendszerben a legnagyobb kiterjedésűek és valószínű! harmadidőszak végén keletkeztek. A földalatti jéghegy fekürétegét kb. 920 m t.sz.f.m-ban fejlődési szintbe soroljuk. A barlang alsó részei (Peklo - Pokol, Suchy dóm - Száraz dóm és a Kvapi pivnica - Cseppkőpince) 890 m-től 900 m t.sz.f.m.-ig a II. fejlődési szinthez tartoznak. A barlang fő részét egy hatalmas üreg képezi, amely a bejárattól lejt 70 m-es mélységbe. Kőoszlop részleges beomlása következtében jött létre a III. és a IV. fejlődési szint között. Legnagyobb része ma jéggel van kitöltve, néhány helyen egészen a mennyezetig és így önálló egységeket alkot (Malá és Vel'ká sien | Nagy- és Kis terem, Ruffínyho koridor - Ruffíny folyosó, Prízemie - Földszint). Részben jeges a Zrúteny dóm (Leomlott dóm), melynek észak-nyugati szegélye a Duca-süllyedés alá nyúlik. A folyó által létrehozott eredeti formák több helyen fagyásos mállással lettek átalakítva. A felső, jéggel nem borított részek (Kvapl'ová sien - Cseppkő terem, Severná chodba - Északi folyosó, Biela sien - Fehér terem és mások) többnyire vízszintes folyosókat és termeket képeznek, tipikus folyó által alakított ovális formákkal és mennyezeti színlőkkel, valamint sértetlen állapotban lévő folyóvízi üledékekkel. Az alsó részben található a jéggel nem borított Suchy (Száraz) dóm és a Kvapl'ová pivnica (Cseppkőpince). A jéggel nem borított helyeken cseppkőkitöltések is találhatók (sztalagmitok. sztalaktitok, cseppkőkérgek, hegyi tej, cseppkőlefolyások). Vissza