A disznófejű nagyúr

Fülszöveg

ENDREY ANTAL 1922-ben Hódmezővásárhelyen született, tősgyökeres jogász és politikus családból. Anyai ágon ősei, székely eredetű nemesek, a középkor óta a Tisza balpartján gazdálkodtak. Középiskoláit a premontreiek gödöllői Szent Norbert reálgimnáziumában végig kitüntetéssel végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Summa cum laude jogi doktori oklevelet nyert. Egyetemi tanulmányai során két félévet a berlini Friedrich Wilhelms egyetemen is tanult, mint a magyar külügyminisztérium ösztöndíjasa. Jogi stúdiumai mellett mind Budapesten, mind Berlinben behatóan foglalkozott történelmi tárgyakkal és a nagy magyar jogtörténész, Eckhart Ferenc szemináriumában is dolgozott. A háború utolsó hónapjaiban mint önkéntes páncélromboló szolgált, majd szovjet fogságba esett, ahonnan csodával határos módon sikerült megmenekülnie. 1947 júliusában minősítéssel tette le az ügyvédi vizsgát, és szülővárosában nyitott ügyvédi irodát.
Ellenzéki politikai tevékenysége miatt 1948 végén... Tovább

Fülszöveg

ENDREY ANTAL 1922-ben Hódmezővásárhelyen született, tősgyökeres jogász és politikus családból. Anyai ágon ősei, székely eredetű nemesek, a középkor óta a Tisza balpartján gazdálkodtak. Középiskoláit a premontreiek gödöllői Szent Norbert reálgimnáziumában végig kitüntetéssel végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Summa cum laude jogi doktori oklevelet nyert. Egyetemi tanulmányai során két félévet a berlini Friedrich Wilhelms egyetemen is tanult, mint a magyar külügyminisztérium ösztöndíjasa. Jogi stúdiumai mellett mind Budapesten, mind Berlinben behatóan foglalkozott történelmi tárgyakkal és a nagy magyar jogtörténész, Eckhart Ferenc szemináriumában is dolgozott. A háború utolsó hónapjaiban mint önkéntes páncélromboló szolgált, majd szovjet fogságba esett, ahonnan csodával határos módon sikerült megmenekülnie. 1947 júliusában minősítéssel tette le az ügyvédi vizsgát, és szülővárosában nyitott ügyvédi irodát.
Ellenzéki politikai tevékenysége miatt 1948 végén kénytelen volt nyugatra disszidálni, majd 1949 áprilisában kivándorolt Ausztráliába. Kezdeti nehézségek után 1956 áprilisában kitüntetéssel (First Class Honours) szerezte meg a University of Tasmania jogtudományi (Bachelor of Law) oklevelét és egyben az ausztrál ügyvédi képesítést. Már abban az évben precedens értékű pert nyert a tasmániai felsőbíróságon, amely az ausztrál döntvénytárba is bekerült. 1957-ben áttelepült Melbournebe, ahol folytatta felfelé ívelő ügyvédi karrierjét. 1972-ben kinevezték az ausztrál szenátus egyik legfontosabb bizottságának állandó jogtanácsosává, mellette folytatta tárgyaló ügyvédi tevékenységét is. Jogi érdemeiért 1975-ben elnyerte az angol királyi tanácsos (Queen's Counsel) rangot. Időközben jelentős történészi munkásságot is fejtett ki. 1972-ben a University of Melbourne professzori kara előző egyetemi tanulmányai alapján alapfokú bölcsészdiplomával egyenértékű elismerésben részesítette (admissio ad eundem gradum). Ezt követően két évet dolgozott az egyetem történettudományi tanszékén, mint posztgraduális kutató. Kutatásai főként a magyar őstörténetet és a Közel-Kelet ókori történelmét ölelték fel. Ausztráliában 11 könyvet és egy hosszabb tanulmányt írt, Magyarországon ez a hatodik könyve. 1989 májusában tért haza Magyarországra. Az elmúlt tizennégy évben - agyvérzése okozta két évi kihagyással - számos történelmi előadást tartott az ország minden részében és Erdélyben és a Felvidéken is. Hat idegen nyelven beszél. Vissza