A diszkrimináció tilalma az Európai Bíróság joggyakorlatában

Tartalom

I. BEVEZETÉS 13
1. § A választott téma dicsérete - elmélkedés a tárgyról és a módszerről 15
2. § A tanulmány célkitűzései és szerkezete 21
II. A SZERZŐDÉS ÉS ALKALMAZÓJA 25
3. § Az Európai Közösség Alapító Szerződése 27
A) Rendszeres elemzés 27
8-11. A releváns anyagi jogi szabályok körvonalazása 27
12-13. Belső piac - a szabadságok foglalata és továbbfejlesztése 30
14. A belső piac előképe - a vámunió 32
15. Egy ígéretes fogalom - a mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések 35
16-17. Kereskedelmi monopóliumok 38
18-19. A vámunió radikális meghaladása - a munkavállalók szabad áramlása a Közösségen belül 40
20-21. A Schengeni Egyezménytől az Unió polgárságáig 47
22-23. A vállalkozás vagy letelepedés szabadsága 49
24-25. Szolgáltatások - határokon keresztül 54
26-28. A belső piac próbája - a tőke szabad áramlása 58
29. Az állampolgárságon alapuló diszkrimináció általános tilalma 65
B) vonzások és taszítások - az EKSZ rendelkezéseinek összefüggéseiről 67
30. A négy szabadság vezérszólama - a diszkrimináció tilalma 67
31. Vissza- és továbbutalás a szabadságok között 68
32. Egyensúlyhiányok a szabályozásban 70
33. Határozatlan jogfogalmak 71
4. § Az Európai bíróság 73
34-35. Az Európai Bíróság feladatköre 73
36. Joghatóság és a diszkrimináció tilalma 73
37. Eljárás tagállamok ellen 76
38-39. Előzetes határozat - dialógus a nemzeti bíróságokkal 79
40-42. Az előzetes határozatok joghatálya és jelentősége 84
43-44. Jurisprudence constante és értékelése 87
III. A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA ÉS AZ ALAPVETŐ JOGFOGALMAK ÉRTELMEZÉSE I. 89
JOGOSULTSÁGOKAT HORDOZÓ FOGALMAK 89
5. § A vizsgálandó kérdések áttekintése 91
45. A fogalmak csoportosításáról 91
46. A fogalmak értelmezésének hatása a diszkrimináció tilalmára 92
6. § Az áru 93
47. A műkincsektől a hulladékig 93
7. § A munkavállaló 96
48-49. Közösségi jogi fogalom 96
50. Részmunkaidőben alkalmazottak, gyakornokok és állást keresők 98
51. Steyman avagy munkavégzés a Bhagwan Közösség számára 102
52. Bettray, azaz contra Steyman: a szociális foglalkoztatás megítélése 104
8. § A vállalkozó 106
53. A misszionáriustól az állami vállalatokig 106
9. § Szolgáltatás - a szolgáltatás teljesítője és jogosultja 108
54. A hírközlés 108
55. Sport mint szolgáltatás 110
56. Turizmus v. devizaszabályozás: a szolgáltatásban részesülés szabadsága 111
57-58. Szolgáltatás-e az "abortuszturizmus"? 112
10. § A tőke 116
59. Dilemma az aranyérmék körül 116
60-63-2. Egy nehéz minősítési kérdés: tőkeáramlás vagy folyó fizetés? 118
IV. A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA ÉS AZ ALAPVETŐ JOGFOGALMAK ÉRTELMEZÉSE 123
II. TILALMAK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FOGALMAK 123
11. § Vámmal egyenértékű díjak 125
63. Bizottság v. Olaszország - még egyszer a műkincsekről 125
64. Egy újabb nemes cél: adó az importált gyémántokra 126
12. § Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések 129
65. A másodlagos jogalkotás által kínált definíció 129
66-67. Egy sarkalatos döntés: a "Dassonville formula" 130
68-69. Milyen erős legyen a dijoni likőr? A kölcsönös elismerés elve 133
70-71. Az áruk szabad áramlása vagy a kereskedelem szabadsága? A vásárnapi kereskedelem és a közösségi jog 136
72-74. Keck avagy a 30. cikkely megszelídítése 138
V. A DISZKRIMINÁCIÓ 143
13. § A diszkrimináció fogalma 145
75. A diszkrimináció tilalmának forrásai 145
76. A diszkrimináció fogalma - az Európai Bíróság meghatározása szerint 146
77. A diszkrimináció tilalma vagy egyenlőség? 149
78. Az összehasonlíthatóság kritériuma 150
79-81. Az indokolatlan megkülönböztetés 152
14. § A közvetett diszkrimináció 159
82. A közvetett diszkrimináció lényege 159
83-84. Groener avagy nyelvhasználat és közvetett diszkrimináció 161
85. Objektív módon igazolható megkülönböztetés 164
15. § A diszkrimináció tilalmának személyi hatálya 166
86-87. Az EK tagállamai és intézményei 166
88. A magánszemélyek 168
VI. A DISZKRIMINÁCIÓ FOGALMÁNAK KORLÁTAI 171
16. § Fordított diszkrimináció 173
89. A fordított diszkrimináció fogalma 173
90. Az EKSZ értelmezése és a jogirodalom 174
91-92. Az Európai Bíróság álláspontja a tisztán belföldi tényállásokat illetően 175
93. Moser v. Land Baden-Württemberg, és ami utána következett 178
94-95. Részlegesen nemzetközi tényállások 181
17. § Relatív vagy abszolút jogok 185
96. Létezik-e a probléma? 185
97-98. A "relativitáselmélet" képviselői 186
99. Abszolút jogok a Szerződésben 188
100. Az EUB joggyakorlata 1.: áruk 190
101-102. Az EUB joggyakorlata 2.: munkavállalás és letelepedés 191
103-104. Az EUB joggyakorlata 3.: szolgáltatás 195
VII. KIVÉTELEK A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA ALÓL 201
A KÖZREND ÉRTELMEZÉSE 201
18. §A közrend értelmezésének ellentmondásai 203
105-106. A Szerződésben meghatározott kivétlek és értelmezésük fő iránya 203
107-108. A közrend és társai a Szerződésben 205
109. A közbiztonság értelmezése 208
110-111. A közerkölcs kérdése 209
112-114. A közrend értelmezése 212
19. § A közrend és az emberi jogok védelme 217
115. Rutili v. Minister for the Interior ügylet 217
116. A rádió és televízió állami monopóliuma és a szólásszabadság 218
VIII. A SZERZŐDÉS KÖZVETLEN HATÁLYA ÉS A DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA 221
20. § A közvetlen hatály a diszkrimináció tilalma szolgálatában 223
117. Van Gend en Loos avagy egy jogtétel születése 223
118-119. A közvetlen hatály fogalma és kritériumai az áruk és személyek szabad áramlását védő döntések alapján 225
21. § A közvetlen hatály néhány sajátos kérdése 229
120. A horizontális közvetlen hatály 229
121-122. Az EKSZ 6. cikkelyének közvetlen hatálya 231
123. A közvetlen hatály az EKSZ 7a. cikkelye esetében 233
124. Még egyszer a közvetlen hatály jelentőségéről 234
IX. AMIT E TANULMÁNY MONDANI KÍVÁNT 237
22. § A diszkrimináció tilalmának érvényesülése 339
125-126. Kiterjesztő értelmezés 239
127. Joghatóság és közvetlen hatály 240
23. § A lehetséges művészete 241
128. A jogértelmezés módszere 241
129. Állandó joggyakorlat - ellentmondásokkal 242
JOGESETEK MUTATÓJA 245
FORRÁSJEGYZÉK 251
RÖVIDÍTÉSEK 257

Témakörök