Az Európai Unió felsőoktatási rendszere és diplomái az Európai Unió belső piacán | 11 |
Bevezetés | 11 |
A felsőoktatás tagállami intézményrendszere | 12 |
Ausztria | 12 |
Belgium | 12 |
Némegország | 14 |
Dánia | 15 |
Spanyolország | 16 |
Görögország | 17 |
Franciaország | 17 |
Finnország | 19 |
Olaszország | 20 |
Írország | 21 |
Luxemburg | 21 |
Hollandia | 21 |
Portugália | 22 |
Svédország | 22 |
Egyesült Királyság | 22 |
A felsőoktatás képzései és diplomái | 23 |
Ausztria | 23 |
Belgium | 23 |
Az oklevelek és szakképesítések elismerése az Európai Unióban | 27 |
A szerződések vonatkozó rendelkezései | 27 |
Az elismerés fajtái | 31 |
Szabályozott és nem szabályozott szakmák | 32 |
Ekvivalencia és elismerés | 33 |
A szakképesítések elismerésének rendszere az Európai Unióban | 34 |
Átmeneti irányelvek | 34 |
Ágazati irányelvek | 34 |
Általános irányelvek | 45 |
Az 1999/42/EK irányelv | 53 |
Következtetések | 53 |
Az Európai Bizottság új irányelve az oklevelek elismeréséről | 55 |
Háttér | 55 |
Az irányelv célkitűzései | 57 |
A rugalmas munkaerő és a szolgáltatások piacának elősegítése | 57 |
Összevonás és egyszerűsítés | 58 |
Jobb irányatás, átláthatóság és rugalmasság | 59 |
Jobb adminisztráció és javuló tájékoztatás, valamint tanácsadás az állampolgárok számára | 60 |
Egyszerűbb és nyitottabb szabályozói megközelítés | 61 |
Jogi alap | 61 |
Szubszidiaritás és arányosság | 61 |
Szubszidiaritás | 62 |
Arányosság | 62 |
Az oklevelek és szakképzettségek elismerésének gyakorlata az Európai Unió egyes tagállamaiban | 63 |
Bevezetés | 63 |
Ausztria | 64 |
Ausztria oktatási rendszere | 64 |
Az ágazati irányelvek végrehajtása | 65 |
Az általános irányelvek hatálya alá tartozó szakképzettségek | 71 |
Dánia | 74 |
Finnország | 76 |
A finn oktatási rendszer szereplőiről | 76 |
A munkaerő-szükséglet kielégítése, az élethosszig tartó tanulás | 78 |
A külföldi végzettségek és szakképzettségek elismerési gyakorlata | 80 |
A külföldi oklevelek elismerési eljárása | 80 |
Az elismerési eljárás menete és a döntéshozatal | 82 |
A nem európai uniós országokban szerzett bizonyítványok, oklevelek elismerése | 84 |
Nem az NBE illetékességébe tartozó eljárások | 85 |
A szabályozott szakmák gyakorlása Franciaországban | 86 |
A külföldön szerzett oklevelek elismerésének elvi háttere | 87 |
Az NB állásfoglalása a szakképesítésekről | 88 |
Flandria | 90 |
Belgium, a szövetségi állam | 90 |
A flamand oktatási rendszer | 90 |
A külföldi oktatási intézményekben szerzett oklevelek jogi szabályozása, az elismerés formái és az eljáró szervezetek | 93 |
A "professional recognition" eljárás gyakorlata | 98 |
Egyesült Királyság | 106 |
Az angolszász oktatási modell | 106 |
Intézményrendszer, elismerési és hatásköri szabályok | 110 |
A külföldön szerzett oklevelek akadémiai elismerése | 112 |
A szakképzettségek elismerése | 113 |
Portugália | 118 |
Németország | 123 |
Alapelvek | 123 |
Intézményrendszer a német elismerésben | 124 |
Az egyes szakmákra vonatkozó irányelvek átültetése a német jogba | 126 |
A szakképesítések osztályozásának rendszerei Európában | 134 |
Bevezetés | 134 |
Kapcsolat a magyar szakképesítési rendszerhez | 135 |
A szakképesítések megszerzésének feltételei az Országos Képzési Jegzyék alapján | 135 |
Az Országos Képzési Jegyzékben nem szereplő szakképesítések szabályozása | 140 |
A magyar szakképzések helye az elismerési rendszerben | 141 |
A nemzeti szakképzési rendszer keretei öt országban | 142 |
Németország | 143 |
Spanyolország | 144 |
Franciaország | 144 |
Hollandia | 145 |
Egyesült Királyság (Anglia és Wales) | 145 |
Összegzés | 146 |
A szakképesítések meghatározása | 146 |
A szakképesítések egységekbe osztása | 147 |
A szakképesítések terjedelme | 149 |
A szakképesítési rendszerek szintjei | 152 |
A szakképesítések és a standardok gondozása, fejlesztése | 159 |
A felsőfokú szakképzettségek osztályozása | 161 |
A nemzeti rendszerek és az európai ötszintű osztályozási modell (1985) | 163 |
Németország | 164 |
Spanyolország | 165 |
Franciaország | 165 |
Hollandia | 165 |
Egyesült Királyság (Anglia és Wales) | 166 |
Az európai modell megújítása | 167 |
A külföldi oklevelek és bizonyítványok elismerésének fejlődése Magyarországon | 169 |
Bevezetés | 169 |
Kétoldalú és többoldalú ekvivalenciaegyezmények | 169 |
A nemzetközi megállapodásokkal nem érintett belső jogi szabályozás fejlődése | 170 |
Új kihívások az oklevelek elismerése területén | 172 |
A Bolognai Nyilatkozat | 172 |
Az Európai Kredit Elismerési Rendszer (ECTS) bevezetése | 173 |
A határokon átnyúló képzések | 173 |
A hatályos magyar jogszabály bemutatása | 175 |
Az elismerési törvény | 175 |
Az elismerési törvény általános rendelkezései | 175 |
Az elismerési és a honosítási eljárás különös szabályai | 181 |
Az uniós polgárokra vonatkozó rendelkezések | 182 |
Tájékoztatás, a résztanulmányok beszámítása | 182 |
Az Európai Unió és Magyarország közötti csatlakozási szerződés fontos szabályai | 183 |
Hol lehet érdeklődni a diplomák elismerésével kapcsolatosan? | 189 |
Irodalom | 193 |