A diplomáciai kapcsolatok története I.

Tartalom

I. Fejezet 9
Az első világháború diplomáciai eseményei az októberi
forradalomig (1914-1917) 9
1. A háború okai és előzményei 9
A szembenálló imperialista szövetségek 9
A hadüzenetek sorozata 10
A háborús felelősség kérdése 12
A haditervek meghiúsulása 12
2. Hadviselők, hadicélok, békekísérletek 13
A hadviselő felek körének kiszélesedése
(Japán, Törökország, Olaszország, Bulgária,
Románia, Görögország) 13
A háborús célkitűzések 16
A békekísérletek meghiúsulása 17
Az Amerikai Egyesült Államok hadbalépése 19
A Februári Forradalom 20
II. Fejezet 21
A szovjet állam megalakulása és harca a külső
ellenséggel (1917-21) 21
1. Szovjetoroszország nemzetközi helyzete a
forradalom után 21
A forradalom nemzetközi jelentősége 21
Szovjetoroszország nemzetközi jogalanyisága 21
Szovjetoroszország és a tőkés államok 22
A szovjet kormány külpolitikai programjai
az annexió és a hadisarc nélküli béke
A titkos diplomácia megszüntetése 24
A népek önrendelkezési jogának érvényesítése 25
A gazdasági függetlenség biztosítása 27
A Breszt-Litovszk 28
A fegyverszünet megkötése 28
A breszti béketárgyalások 30
A békeszerződés aláírása és békefeltételek 32
A breszti béke jelentősége 33
A bukaresti béke 34
3. Külföldi hatalmak intervenciós kísérletei
Szovjetoroszország ellen és ezek visszaverése 35
Az intervenciós politika célja 35
Az intervenciós háború kezdetei 38
A Bullit-küldetés 39
Az intervenciósok veresége 40
A gazdasági blokád 41
Az un. "Cordon sanitaire" 42
Békekötés a balti államokkal és Finnországgal 42
A szovjet-lengyel háború 44
A rigai szerződés 46
Kereskedelmi egyezmények 46
A szovjet kormány de facto elismerése 46
A japán intervenció felszámolása 47
III. fejeset 49
A Versaillesi-washingtoni rendszer létrehozása
(1918-1922) 49
1. A világháború befejezése 49
A fegyverszüneti egyezmények 49
Vilson 14 pontja 49
Az Osztrák-Magyar Monarchia sorsa 50
A bolgár, a török és az osztrák-magyar fegyverszüneti egyezmény 52
A német fegyverszünet 53
Ellentétek a győztes hatalmak között 54
2. A párizsi békekonferencia és a versaillesi
szerződés 56
A konferencia szervezete 56
A francia követelések 57
Az angol és az amerikai álláspont 59
Az ellentétek áthidalása 61
A Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya 62
A békeszerződés aláírása 63
A versaillesi békeszerződés rendelkezései 65
A szerződés életbelépése 66
A Nemzetek Szövetségének megalakítása 67
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 68
A A többi békeszerződés. Közép-Európa újjárendezése 69
Nehézségek és problémák 69
A Saint-germaini békeszerződés 70
Az un. Anschluss kérdése 71
Neuilly, Trianon, Sevres 72
Vitás kérdések Közép-Európában (Dalmácia és Fiume, Vilna, Teschen stb.) 73
A Kis-antant 74
4. A gyarmati kérdések rendezése 73
Gyarmati mozgalmak a háború után 73
Arábia és a német gyarmatok felosztása 77
A Nemzetek Szövetségének mandátum-rendszere 78
5. Az Egyesült Államok politikája a háború után.
A washingtoni konferencia 79
Vilson bukása 79
A republikánus párt külpolitikája 81
A washingtoni konferencia 81
A flotta-egyezmény és az un. kilenchatalmi
egyezmény 82
IV. Fejezet 83
A szovjet diplomácia bekapcsolódása a nemzetközi
politikába (1921-24) 83
1. Szovjetoroszország nemzetközi helyzete az
intervenciós háborúk után 83
A szovjet állam megszilárdulása 83
A szovjet külpolitika alapelvei 86
2. Szovjetoroszország kapcsolata a keleti államokkal 87
Perzsia (Irán), Afganisztán és Törökország 87-89
A lausannei békeszerződés 90
Mongólia 91
A szovjet-kinai viszony alakulása 92
3. Rapalló 93
Gazdasági problémák 93
A Cannesi konferencia 94
A genuai konferencia előzményei 93
A konferencia vitái
A rapallói egyezmény 98
A konferencia befejezése 99
A hágai konferencia 100
4. A Szovjetunió elismerése 101
A Szovjetunió megalakulása 101
A Curzon ultimátum 102
A szovjet-angol viszony rendezése 102
A Szovjetunió általános elismerése 103
Az elismerés nemzetközi jelentősége 104
V. Fejezet 106
Diplomáciai kapcsolatok a tőkés rendszer átmeneti
megszilárdulásának időszakában (1923-1929) 106
1. Nehézségek a versaillesi rendszer működésében 106
A német kérdés 106
Ellentétek a győztes hatalmak között 106
A békeszerződés szabotálása Németország részéről 108
A katonai rendelkezések 108
A jóvátétel 109
A Ruhr-konfliktus 111
A Dawes-terv 112
A Dawes-terv kihatásai 114
2. Locarnó 115
A garanciális egyezmény terve és az 1924. évi
genfi jegyzőkönyv 115
A Rajnai Paktum 118
Németország és a Nemzetek Szövetsége 119
A szovjet-német kapcsolatok alakulása 120
3. Európa Locarnó után 122
A Nemzetek Szövetségének működése 122
Változás a tőkés nagyhatalmak egymásközti
viszonyában 123
A regionális biztonsági egyezmények tervei 124
4. Újabb kísérletek a Szovjetunió bekerítésére és
ezek meghiúsulása 126
A Szovjetunió egyezményei a szomszédos államokkal 126
Az angol-szovjet diplomáciai kapcsolatok
megszakítása 126
A Szovjetunió és a leszerelés kérdése 128
A Briand-Kellogg Paktum 129
A moszkvai jegyzőkönyv 130
Briand "Páneurópa" terve 131
A szovjet-angol diplomáciai kapcsolatok
helyreállítása 131
A Szovjetunió és Kína viszonya 131
VI. Fejezet 133
Diplomáciai kapcsolatok a világgazdasági válság
éveiben (1929-1932) 133
1. A gazdasági válság hatása a nemzetközi
kapcsolatok alakulására 133
A válság kirobbanása és elterjedése 133
A Young-terv 134
A jóvátételi fizetések beszüntetése 135
Német-osztrák vámunió terve 136
A Hoover-moratorium 136
A lausannei jóvátételi konferencia 137
2. A leszerelési politika csődje 137
A leszerelés kérdése az első világháború után 137
A londoni flotta-konferencia 133
A leszerelési konferencia 138
Németország fegyverkezési egyenjogúságának
kimondása 139
3. Japán agressziója Kína ellen 140
A japán imperializmus célkitűzései 140
A Tanaka-memorandum 140
Japán támadás Mandzsúriában 141
Mandzsúriai kérdés a Nemzetek Szövetsége előtt 141
A "független" Mandzsukuó kikiáltása 142
A Lytton bizottság jelentése 145
Japán kilépése a Nemzetek Szövetségéből 144
A Nemzetek Szövetségének hanyatlása 144

Témakörök