A diplomácia története 1919-1939

Az újkori diplomácia története/A diplomácia a második világháború előkészítésének periódusában

Szerző

Prof. J. J. Minc

Prof. N. P. Kolcsanovszkij

Prof. V. P Patyomkin

Fordító

Nánási György

Budapest

'Prof. J. J. Minc: A diplomácia története 1919-1939 ' összes példány

Kiadó:	Szikra
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1950
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	880 oldal
Sorozatcím:	A diplomácia története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az első világháború vége és az oroszországi Októberi Szocialista Forradalom győzelme jelzik a diplomácia története legújabb korszakának kezdetét. E korszak tartalmát két tényező jellemzi: 1. két egymással ellentétes rendszernek, a kapitalizmusnak és a szocializmusnak egymás melletti fennállása, kölcsönhatása és küzdelme; 2. a kapitalizmus valamennyi ellentmondásának rendkívüli kiéleződése, amely az emberiséget a második világháborúba sodorta.
A diplomácia történetének az első és a második világháború között három eléggé élesen szembetűnő szakasza van.
Az első szakaszt (1919-1923) a győztes országok fokozott diplomáciai tevékenysége jellemzi. Ez a diplomáciai tevékenység először is a háborúutáni nemzetközi kapcsolatok Versailles-washingtoni rendszerének megteremtésére és megerősítésére törekedett. Második célja pedig az volt, hogy a szovjet államot minél előbb behódolására kényszerítse vagy elszigetelje a fegyveres beavatkozás útján leverje.

Tartalom

A diplomácia a második világháború elékőszítésének periódusában (1919-1939)
Bevezetés	5
A versaillesi béke (1919.) 16-62. oldal (I. I. Minc)
A békekonferencia előestéjén
A német zsarolási kísérlet a békekötés előtt	16
A fegyverszünet meghosszabbítása	18
A hatalmak programja a békekonferencián	21
A párizsi konferencia (1919 január 18-június 28.)
A konferencia szervezete	27
A konferencia megnyitása	30
A fegyverszünet harmadik meghosszabbítása	35
A Népszövetség alapszabályainak elfogadása	36
A békefeltételek megvitatása	38
A "Fontainebleau-i okmány"	43
A hadisarc problémája	46
A Népszövetség megalapítása	47
Olaszország és Japán igényei	50
A német küldöttség és a békekonferencia	52
A versaillesi béke feltételei	58
A versaillesi rendszer ellentmondásai
A Saint-Germain-i, Neuilly-i és trianon-i szerződések	59
A versaillesi béke eredményei	60
A külföldi fegyveres beavatkozás Szovjetoroszországban (1918-1920)	63
Az intervenciósok kísérlete, hogy Szovjetoroszországot saját erőikkel verjék le
A szovjet kormáyn békeajánlatai	63
A Prince-szigetek	64
Bullitt küldetése	70
Az antant szerepe Kolcsak és Djenyikin hadjáratainak megszervezésében (1919)
Kolcsak és Djenyikin támadása	72
A balti országok az intervenció alatt	75
A szovjet diplomácia harca a balti országok semlegességéért	78
A béke Észtországgal - Európára nyíló ablak	80
Szovjetoroszország diplomáciai kapcsolatai a tőkés országokkal az intervenció éveiben	82
Új kapcsolatok Angliával	83
A szovjet-lengyel háború (1920)
Szovjetoroszország békeajánlatai	84
A lengyelek offenzívája	87
A Vörös Hadsereg ellentámadása	93
Az előzetes békefeltételek aláírása	96
Románia és Németország a szovjet-lengyel háború alatt	97
Békekötés a balti országokkal. Az intervenció vége.	99
Az első repedések a versaillesi rendszerben (1920-1921).	100
A San-Remo-i konferencia (1920 április)	100
Németország szabotálja a békefeltételek teljesítését. A Spa-i konferencia (1920 július 103.)	106
A Sévres-i szerződés (1920 augusztus 10.)	106
A német imperializmus mesterkedése	109
A londoni konferencia (1921 február-március).	110
A londoni ultimátum Németországhoz	112
Az ankarai szerződés (1921 október 20).	114
A szovjet diplomácia harca egy huzamosabb békés időszakért (1921)	117
A balti konferenciák	117
Lengyelország szabotálja a békefeltételeket
A vilnai konfliktus	118
A kronstadti lázadás	120
A szovjet-perzsa szerződés (1921 február 26.)	121
A szovjet-afgán szerződés (1921 február 28.)	122
A Törökországgal kötött szerződés (1921 március 16.)	123
A Mongóliával kötött szerződés (1921 november 5.)	123
Tárgyalások Kínával	124
Kereskedelmi egyezmény Angliával	126
Imperialista kísérletek az oroszországi éhségkatasztrófa kihasználására	128
Fegyveres támadások Szovjetoroszország ellen	132
Küzdelem az Aland-szigetekért	133
A washingtoni konferencia és a "kilenchatalmi szerződés" (1921 november-1922 február).	137
Az Amerikai Egyesült Államok a háború után	137
Az angol-amerikai vetélkedés	138
A japán-amerikai ellentétek	139
Anglianehézségei a Távol-Keleten	140
A washingtoni konferencia összehívása	141
A daireni konferencia	143
Ellentétek a washingtoni konferencián	145
A Távol-keleti Köztársaság Küldöttsége Washingtonban	151
Vita a tengeralattjárókról	154
A daireni tárgyalások megszakítása	161
Génua (1922).	163
Diplomáciai harc a génuai konferencia összehívása körül
Új fordulat az angol politikában	163
A német diplomácia mesterkedései	164
A Cannes-i konferencia (1922 január)	166
Franciaország mesterkedései	170
A lengyel-balti tömb	174
Amerikai és a génuai konferencia	175
A Szovjet Köztársaság és a génuai konferencia	177
A balti konferencia (1922 március)	181
A szovjet küldöttség Berlinben	182
A hágai konferencia (1922).	209
A konferencia előestéjén	209
Szovjetoroszország lépése a béke érdekében	212
A hágai konferencia feloszlása	128
A versaillesi rendszer ellentmondásainak elmélyülése. A Sévres-i szerződés hatálytalanítása (1921-1923).	222
A japán intervenció felszámolása a Távol-Keleten	222
A közel-keleti válság	224
A Lausanne-i konferencia (1922 november 20-1923 július 34).	232
A mószuli kérdés	234
A tengerszorosok kérdése a konferencián	234
A kapitulációk	241
Alkudozások Mószulért	242
A tárgyalások megszakítása	243
A moszkvai konferencia a fegyverkezések korlátozásáról	246
A Lausanne-i szerződés	248
A "Curzon-ultimátum" (1923 május 8.)	252
A Ruhr-vidéki konfliktus (1922-1923)	257
A "teljesítési politika" vége	257
"Menetiránya Ruhr!"	259
A szövetségesek közötti nézeteltérések kiéleződse	262
A fasiszta Olaszország állásfoglalása	264
A párizsi konferencia (1923 január 2-4.)	265
A Ruhr-vidék megszállása	267
A passzív ellenállás politikája	269
Új német javaslatok	271
A fasiszta Olaszország imperialista igényei	277
Németország feladja a passzív ellenállást	279
A Dawes-terv (1923-1924)	282
Poincare terveinek meghiúsulása	282
A Rajna-vidéki és a bajorországi szeparasita mozgalom	285
A Hitler-puccs 1923 november 8-9-én	287
A nemzetközi szakértői bizottság	289
A tangeri konfliktus	290
A Dawes-terv kidolgozása	291
A "polgári-demokratikus pacifizmus" korszakának kezdete	295
A londoni konferencia (1924 júlus 16-tól augusztus 16-ig)	299
A Szovjetunió elismerésének éve (1924)	307
A Szovjetunió nemzetközi helyzete 1924 elején	307
Újabb kísérletek a Szovjetunió diplomáciai elszigetlésére	309
Anglia elismeri a Szovjetuniót	313
Angol ingadozások a Szovjetunióval való kapcsolatok kérdésében	316
A Szovjetunió elismerésének időszaka	319
A szovjet-német konfliktus	324
Franciaország elismeri a Szovjetuniót	325
A szovjet-amerikai kapcsolatok	328
Az 1925 január 20-i japán-szovjet egyezmény	331
A locarnói egyezmények (1925)	334
A genfi gyejzőkönyv	334
A "pacifizmus korszaka" Keleten
Az egyiptomi események	336
Az angol politika az arab országokban	338
Indítványok egy garanciális paktumra	338
Német emlékirat a rajnai paktumról	341
A garanciális paktum és az "orosz veszély"	343
Angol-francia ellentétek a garanciális paktum kérdésében	344
A marokkói és a szíriai háború diplomáciai következményei	348
Olaszország és a garanciális paktum	350
A locarnói konferencia (1925 október 5-16)	351
A locarnói konferencia eredményei	355
A szovjet-német szerződés (1926 április 24)	359
Az európai "megbékélés" politikájának csődje Locarno után (1926)	363
Az imperialista ellentétek kiéleződése Locarno után	363
Angol-olasz közeledés Locarno után	365
A Földközi-tengeri probléma	369
Stresemann politikája Locarno után	370
A szovjet-német kapcsolatok Locarno után	372
Néemtország belépése a Népszövetségbe	374
A Thoiry-i összejövetel	375
A Thoiry eredmények	378
A "balti Locarno"	380
A Szovjetunió tárgyalásai a balti államokkal a megnemtámadásról és a semlegességről	383
A szovjet-litván paktum (1926 szeptember 28.)	384
A "balkáni Locarno"	385
Bomlás a kisantant táborában	387
A besszarábiai jegyzőkönyv becikkelyezésének kérdése	388
A Szovjetunió elleni egységfront megalakítását célzó kísérletek csődje (1925-1927.)	391
A Szovjetunió nemzetközi tekintélyének megnövekedése	391
A Szovjetunió népszerűsége Kínában	392
A hatalmak Kínával kapcsolatos politikája	394
Katonai konfliktus provokálása Kína és a Szovjetunió között	397
Az angol-szovjet kapcsolatok megszakítása	398
A szovjet-ellenes front megalakítási kísérleteinek csődje	402
Külföldi ügynökök kísérletei, hogy a Szovjetuniót háborúba sodorják	404
A növekő háborús veszély és a leszerelés problémája (1927-1929)	408
A piacokért és nyersanyagforrásokért folyó harc kiéleződése	408
A Young-terv (1929 június 7)	409
A hágai konferencia (1929 augusztus 6-31)	411
A revánshangulat erősödése Németországban	414
Németország fegyverkezése	416
Harc az Európa-Ázsia közötti összekötőutakért	417
Harc a Földközi-tenger feletti uralomért	418
Harc a Csendes-óceán feletti uralomért	421
A fegyverkezési verseny	423
A leszerelés kérdése a Népszövetségben	423
A szovjet küldöttség Genfben	425
A Briand-Kellogg paktum (1928 augusztus 27)	428
A Szovjetunió magatartása a Kellogg-paktummal kapcsolatban	431
A moszkvai jegyzőkönyv (1929 február 9)	432
A háborús gyujtogatók szovjetellenes kihívásainak és ármánykodásainak csődje	434
A világgazadsági válság és az európai gazdaság rendezését célzó tervek összeomlása (1929-1931)	436
Az ellentétek kiéleződése a világgazdasági válság feltételei között	436
Kísérletek a válságnak a Szovjetunió rovására történő megoldására	437
Páneurópa terve	440
A Szovjetunió részvétele az Európai-bizottságban	442
A londoni flottakonferencie (1930 január 21-április 22.)	443
Az osztrák-német vámunió (1931 március 19.)	445
A Hoover-memorandum	448
A politikai válság megérése Európában	449
A Szovjetunió - a béke és a nemzetközi kapcsolatok szilárdságának tényezője	451
Háborús tűzfészek képződése a Távol-Keleten (1931-1933)	453
A világválság befolyása Japánra	453
A Tanaka-memorandum	454
A japán diplomácia előkészíti Mandzsúria meghódítását	456
Japán elfoglalja Mandzsúriát	458
A japán-kínai konfliktus a Népszövetség előtt	459
A japán-szovjet incidens	462
Japán agressziója Kínában és a hatalmak magatartása	464
Japán támaszpontok biztosítása Mandzsúriában	467
A Lytton-bizottság	469
Japán kilépése a Népszövetségből (1933 március 27)	472
A nemzetközi leszerelési konferencia és a Szovjetunió harca a fegyverkezés ellen (1932-1933)	474
A pacifista diplomácia csődje	474
A nemzetközi leszerelési konferencia	477
A Szovjetunió magatartása a leszerelési konferencián	479
Németország harca a jóvátétel megszüntetéséért	480
Németország harca a fegyverkezési "egyenjogúságért"	484
A nemzetközi leszerelési konferencia kudarca	486
A fasiszták uralomrajutása Németországban s a fasiszta német diplomácia aknamunkája Európában (1932-1933)	488
Hitler birodalomi kancellár lesz	488
A hitleri diplomácia programja	490
A hitleri diplomácia feladatai és módszerei	493
A hitleri kormányzat a "béke és együttműködés" álarca mögött	496
Szovjet tervezet az agresszor meghatározásáról szóló egyezményre	497
A négyhatalmi egyezmény	499
Lengyelország magatartása a négyhatalmi egyezménnyel kapcsolatban	501
Roosevelt üzenete	503
Harc a négyhatalmi egyezmény ellen Franciaországban	504
A nemzetközi gazdasági konferencia	505
A szovjet-olasz paktum (1933 szeptember 2)	506
Németország kilépése a Népszövetségből (1933 október 14.)	507
Második háborús tűzfészek képződése Európában (1933-1935)	510
A hitleri Németország tömbje Japánnal és Olaszországgal	510
Hitler mesterkedése Franciaország ellen	513
A hitleri diplomácia kapcsolata az orosz és ukrán fehérgárdistákkal	515
Lengyelország szerepe Hitler szovjetellenes terveiben	518
A szovjet-német viszony rosszabbodása	521
A Berlin-Róma "tengely" megalakulása	523
Az osztrák kérdés és Olaszország s Németország kölcsönös viszonya	525
A Balkán-paktum (1934 február 9.)	526
A Szovjetunió küzdelme a béke erősítését célzó nemzetközi együttműködés megszervezéséért	528
Németország újrafelfegyverzésének első eredményei	530
Barthou tevékenysége	532
Tárgyalások egy keleteurópai paktumról	534
Dollfuss meggyilkolása	536
A Szovjetunió belépése a Népszövetségbe	538
Barthou meggyilkolása	539
Harmadik háborús tűzfészek keletkezése s a háborús gyujtogatók további offenzivája	543
A Marseille-i merénylet kihatása	543
Pierre Laval	544
A római megállapodás (1935 január 7)	546
Olaszország készülődése az Etiópia (Abesszínia) elleni háborúra	548
A Saar-vidéki népszavazás (1935 január 13.)	550
Németország fegyverkezése	552
Harc a légiflottáért Angliában	554
A londoni program (1935 február 3.)	556
Németország felmondja a versaillesi szerződés katonai cikkelyeit (1935 március 16)	558
Simon berlini tárgyalásai Hitlerrel	561
Eden moszkvai utazása	562
A "Stresa-front"	564
A francia-csehszlovák szerződés (1935 május 16.)	573
Németország diplomáciai hálózatának átváltoztatása kémszervezetté	575
Az angol-német flottaegyezmény (1935 június 18.)	579
A Szovjetunió állásfoglalása az olasz-abesszín konfliktusban	583
A Hoare-Laval megállapodás (1935 december 9.)	584
Az európai demokratikus kormányok "benemavatkozási" politikája (1935-1937)	587
Az "elszigetelődés" és a semlegesség politikája	587
Németország készül a locarnói egyezmények felmondására	588
Német csapatok megszállják a rajnai övezetet (1936 március 7.)	591
Vita a locarnói paktum megsértése körül	594
Németország további fegyverkezése	597
Fegyverkezési verseny a tőkés országok között	598
A tengerszorosokról szóló Lausanne-i egyezmény revíziója	600
A Montreux-i konferencia (1936 június 22-július 20)	601
Eriópia elveszti függetlenségét	605
Az 1936 július 11-i osztrák-német egyezmény	606
A spanyolországi fasiszta lázadás előkészítése	609
A spanyolországi intervenció	611
A benemavatkozási bizottság	614
A Berlin-Róma "tengely" formális megalakulása (1936 október 25.)	615
A "benemavatkozási" politika további fejlődése	617
A nyoni egyezmény (1937 szeptember 14.)	618
A fasiszta agresszorok tömbjének megerősödése s a demokratikus hatalmak helyzetének gyengülése (1936-1937)	621
Japán előkészületei Észak-Kína megtámadására	621
Leith-Ross küldetése	622
A Szovjetunió magatartása a japán imperializmussal szembe	623
Az antikomintern-paktum (1936 november 25.)	625
Japán újabb intervenciója Kínában	626
A szovjet-kínai megnemtámadási szerződés (1937. november 6.)	629
Németország további készülődése a háborúra	630
Franciaország bekerítése	632
Diplomáciai harc a kis országokért	633
A kisantant felbomlása	636
Gazdasági és gyarmati tárgyalások Németországgal	638
Neville Chamberlain politikája	640
Az USA magatartása a "benemavatkozási" politikával kapcsolatban	642
A fasiszta Németország elfoglalja Ausztriát és feldarabolja Csehszolávikát (1938)	647
A fasiszta agresszorok erőinek mozgósítása Európában	647
Németország elfoglalja Ausztriát (1938. március 18.)	648
Az angol-olasz megállapodás (1938 április 16)	653
A Csehszlovákia függetlenségét fenyegető veszély	655
Kísérletek a Szovjetunió elszigetelésére	657
Csehszlovákia májusi válsága	660
Runciman megbízatása s az angol és francia diplomácia nyomása Csehszlovákiára	663
Chamberlain találkozása Hitlerrel Berchtesgadenben 1938 szeptember 15-én	667
Chamberlain Godesbergben	670
A müncheni egyezmény (1938 szeptember 29-30)	673
A szovjet diplomácia és Csehszlovákia függetlenségének védelme	677
Az európai háború kirobbantása a müncheni behódolás után (1938-1939)	681
A hitleri Németország további támadó politikája a müncheni konferencia után	681
Az angol diplomáciam agatartása München után	683
A francia kormány behódoló magatartása	685
Csehszlovákia meghódítása (1939 március 14-15)	688
A nagyhatalmak állásfoglalása Csehszlovákia bekebelezése kérdésében	691
A "tengelyhatalmak" katonai egyezménye	694
Németország támadása a keleteurópai országok ellen	695
Az USA kormányának diplomáciai beavatkozása	698
Elégedetlenség Chamberlain politikájával az angol közvélemény széles köreiben	701
A Szovjetunió - valódi béketényezői (1939)	705
Az angol-francia diplomácia kísérletei az európai hatalmak tömbjének megszervezésére	705
A Chamberlain-kormány diplomáciai mesterkedései	707
Az angol-szovjet tárgyalások (1939 március-augusztus)	709
Az angol-francia tömb és a német fasiszta diplomácia versengése a Szovjetunióval kötendő egyezményért	713
Az angol-francia-szovjet tárgyalások kudarca	721
A szovjet-német kereskedelmi egyezmény (1939 augusztus 19)	723
A szovjet-német megnemtámadási szerződés (1939 augusztus 23)	724
A német nyomás erősödése Lengyelországra	725
Angol-francia egyezkedési kísérletek Hitlerrel	726
A lengyel mozgósítás	730
A német kormány kihívó közleménye	732
A németek katonai támadása Legyenlország ellen (1939 szeptember 1)	732
Franciaország és Anglia szakítása Németországgal	733
Korszerű diplomácia munkamenete és módszerei, szervezeti formái és technikája	736
A védelmi motívumokkal álcázott agresszió	737
Az "önzetlen" eszményi okokkal álcázott agresszió	741
A pacifista propaganda felhasználása az ellenfél megtévesztésére	743
"Barátsági" egyezmények megkötése az ellenfél ébreségénel elaltatására	746
A támadó tervek álcázása a bolsevizmus és a Szovjetunió elleni harc propagálásával	756
A "konfliktusok lokalizálásának" propagandája, azzal a rejtett céllal, hogy a támadónak a kiszemelt áldozatok fokozatos leverését megkönnyítsék	762
Az ellenfél táborában fennálló bleső viszályok kiaknázása az agresszor által	765
Az ellenfél táborában fennálló nemzetiségi ellentétek és ellentétes érdekek kihasználása	767
A hódító tervek leplezése az imerpialista győztesek hegemóniája elleni demagóg harcbahívásokkal	770
Az ellenfél rendszeres fenyegetésének és terrorizálásnak módszere	774
A gyenge államok "védelme" mint ürügy az agresszióra	780
A fasiszta diplomácia által következetesen űzött haug és szaroló politika sajátos vonásai	795
A modern diplomácia szervezési formái, nemzetközi jogi alapjai és technikája	802
A külügyi kapcsolatok szervei
Az államfő szerepe a külügyi érintkezésben	802
Az államfő jogainak alkotmányos korlátozása a nemzetközi érintkezésben	803
Az államfő különleges előjoga	804
A kormány szerepe az országok külügyi érintkezéseiben	804
A parlament szerepe	805
A külügyi hivatal	806
A külügyi hivatalok szervezete	806
A Szovjetunió külügyi hivatala	807
A diplomáciai káderek	808
A diplomáciai képviselők	809
A diplomáciai képviselők rangja	810
A bécsi szabályzat	810
Az aacheni jegyzőkönyv	810
A szovjet diplomáciai képviselők rangjai	810
A diplomáciai képviselők kicserélésének rendje	811
A különféle rangú diplomáciai képviselők hatásköre	811
Különleges megbízatású nagykövetek	812
A megfigyelők	812
A diplomáciai képviselő tevékenysége	812
A diplomáciai képviseletek személyzete	813
A Szovjetunió kereskedelmi képviseletei	814
A diplomáciai rangok	815
A diplomáciai dolgozó egyenruhája	816
A diplomáciai testület	816
A diplomáciai képviselők rangsora	817
A diplomáciai testület doyenje	817
A diplomáciai testület intervenciója	817
A diplomáciai képviselők és a diplomáciai képviseletek munkatársainak kinevezési és visszahívási rendje	818
A megbízólevél és annak átnyujtása	818
A megbízólevél ismételt átnyujtása	820
A diplomáciai képviselő tevékenységének beszüntetése	820
A visszahívólevél	821
A diplomáciai képviselők visszahívásának követelése	821
A diplomáciai képviselők jogai	821
A diplomáciai mentességek	822
A diplomáciai mentességek	822
A diplomáciai képviselő személyi sérthetetlensége	822
A szolgálati helyiség sérthetetlensége	822
A menedékjog	823
A hivatalos és személyes vagyon sérthetetlensége	823
A büntető és polgári bíráskodás alól való mentesség	824
Adómentesség	825
A vámmentesség	825
A "nyilt reneldvény"	825
A diplomáciai képviselő levelezése	826
A diplomáciai futár	8226
A lobogóhasználat joga	826
A diplomáciai képviselő kötelességei	827
A diplomáciai kiváltságokat élvező személyek köre	827
A diplomata-igazolvány	828
A diplomata-útlevél	828
A dipolomáciai immunitás azokban az országokban, amelyek nem szolgálati székhelyük a diplomatáknak	828
A diplomáciai képviseletek irodai és segédszemélyzetének helyzete	829
A szovjet körvényhozás a diplomáciai érintkezés nyelve	832
A külföldi hivatalokkal való érintkezés rendje	833
A konzulok	833
Hivatásos és tiszteletbeli konzulok	833
A konzuli rangok	834
A konzuli testület	834
Hozzájárulás a konzul hivatalos ténykedéséhez	835
A konzul kötelességei	836
A konzul előjogai	837
A konzuli egyezmények	838
A szovjet törvényhozás a konzuli kérdésekről	838
Nemzetközi szerződések
Nemzetközi okmányok osztályozása	838
A szerződés	838
Az egyezmény	839
A megállapodás	839
A jegyzőkönyv	839
A jegyzákváltás	839
A deklaráció	839
A gentleman megegyezés	840
A nemzetközi szerződések megkötése	840
A nemzetközi szerződések megkötésére szóló meghatalmazás	841
A szerződés alakja	842
A többoldalú szerződések	843
A szerződés aláírása	843
A szerződés parafálása	843
Fenntartások a szerződésekhez	844
Csatlakozás a többoldalú szerződéshez	844
A szerződés életbeléptetése	844
A szerződés megerősítése	844
A szerződés érvényességének ideje	846
A szerződés felmondása	846
A titkos és bizalmas szerződések	847
A szerződés életbeléptetése	847
A nemzetközi szerződések megsértése	847
A helyzet "változatlanságának" tana	848
Visszaélések a "helyzet változatlanságának" tanával	848
A diktátumok	848
Nemzetközi konresszusok és konferenciák
A nemzetközi konferenciák és kongresszusok működésének módja	849
A konferencia megnyitása	850
Az elnökség	850
Bibliográfia	853
Névmutató	859