A dialektikus materializmus

Szerkesztő

G. F. Alekszandrov

Fordító

Tábor Béla

Varga Dénes

Budapest

'G. F. Alekszandrov: A dialektikus materializmus ' összes példány

Kiadó:	Szikra
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	512 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A magyar kiadáshoz	5
A dialektikus materializmus a kommunista párt világnézete	7
A dialektikus materializmus - az egyedül tudományos, forradalmi világnézet	7
A dialektikus materializmus tárgya	9
A dialektikus materializmus keletkezése forradalom a filozófiában	11
A dialektika és a metafizika alapvető ellentéte	16
A materializmus és az idealizmus alapvető ellentéte	22
A dialektikus materializmus alkotó jellege	31
A dialektikus materializmus pártossága	33
A dialektikus materializmus a munkásosztály létérdekeinek elméleti kifejezése	33
A dialektikus materializmus a szovjet tudomány elméleti alapja	36
A dialektikus materializmus a kommunizmus elméleti alapja	38
Rövid összefoglalás	42
A marxista dialektikus módszer - A világ megismerésének és forradalmi átalakításának egyedül tudományos módszere	45
A Marx előtti dialektika fő történeti formái	47
Az ókori gondolkodók dialektikája	48
Hegel idealista dialektikája	53
A forradalmi demokraták dialektikája	57
A marxista dialektikus módszer - A dialektika legmagasabb, minőségileg új formája	60
A materialista dialektika - A marxizmus-leninizmus ismeretelmélete és logikája	70
Rövid összefoglalás	75
A tárgyak és jelenségek egyetemes összefüggése és kölcsönös feltételezettsége a természetben és a társadalomban	77
A természetnek mint egységes egésznek a felfogása - Alapvető ellentét a dialektika és a metafizika között	77
A jelenségek kölcsönös függősége és kölcsönös feltételezettsége - A természet és a társadalom egyetemes törvénye	80
A természet - összefüggő, egységes egész	81
A társadalom mint összefüggő egész	84
A jelenségek függősége a környezeti feltételektől	86
A jelenségek oksági összefüggése	90
Ok és okozat	90
Az ok és az okozat egymásba való kölcsönös átemenete	93
Az oksági összefüggés különbözik két jelenség egyszerű együttlétezésétől	96
A teleológia és az indeterminizmus a tudomány ellenségei	98
A jelenségek lényegi és nem-lényegi kölcsönös összefüggései	102
Törvényszerűség, szükségszerűség és véletlen	104
A törvény fogalma	104
A törvények történelmi jellege	108
Szükségszerűség és véletlen	111
A tudomány a véletlen ellensége	114
A jelenségek összefüggéseinek sajátosságai a szocialista társadalomban	119
A jelenségek egyetemes összefüggéséről és kölcsönös feltételezettségéről szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából	123
Rövid összefoglalás	131
Mozgás és fejlődés a természetben és a társadalomban	133
A dialektika és a metafizika ellentéte a fejlődés értelmezésében	133
A mozgás és a fejlődés - a természet és a társadalom egyetemes törvénye	138
A jelenségek változása a szervetlen természetben	139
A jelenségek változása a szerves természetben	142
A társadalmi jelenségek változása	145
Mozgás és nyugalom	148
A mozgás alapformái	151
A fejlődés mint a régi elhalása és az új keletkezése	157
A régi elhalása és az új keletkezése a természetben	158
A régi elhalása és az új keletkezése a társadalomban	159
Az új, a haladó legyőzhetetlensége	160
Az új legyőzhetetlensége a természeti jelenségek fejlődésében	160
Az új legyőzhetetlensége a társadalom fejlődésében	162
Lehetőség és valóság	163
A lehetőség valósággá válása a társadalomban	165
A tudomány szerepe a lehetőség valóraváltásában	168
Az új legyőzhetetlensége és a lehetőség valóraváltása a szocialista társadalomban	169
A mozgásról és fejlődésről szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából	173
Rövid összefoglalás	177
A fejlődés mint a mennyiségi változások átcsapása gyökeres, minőségi változásokba	178
A dialektika és a metafizika alapvető ellentéte a fejlődés jellegének értelmezésében	178
A mennyiségi változások átcsapása gyökeres, minőségi változásokba - a fejlődés egyetemes törvénye	182
A jelenségek minőségi meghatározottsága	182
A mennyiség	186
A jelenségek minőségi és mennyiségi oldalának egysége	188
Mennyiségi változások átcsapása minőségi változásokba a természetben	189
Mennyiségi változások átcsapása minőségi változásokba a társadalom fejlődésében	192
A fejlődés evolúciós és revolúciós formája	194
A mennyiségi változások gyökeres minőségi változásokba való átcsapásának ugrásszerű jellege	195
Ugrások a természetben	196
Ugrások a társadalom fejlődésében	197
Az ugrások sokfélesége	198
Robbanásszerű átmenet a régi minőségből az új minőségbe	202
Átmenet a régi minőségből az új minőségbe az új minőség elemeinek fokozatos felhalmozódása és a régi minőség elemeinek fokozatos elhalása útján	203
A régi minőségből az új minőségbe való átcsapás sajátosságai a szocialista társadalom viszonyai között	206
A fejlődési folyamat előrehaladó jellege	209
A fejlődésről, mint a mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásáról szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából	216
Rövid összefoglalás	226
A fejlődés mint az ellentétek harca	228
A marxista dialektikus módszer és a metafizika alapvető ellentéte a fejlődési folyamat forrásának és belső tartalmának kérdésében	228
A fejlődésről, mint az ellentétek harcáról szóló törvény egyetemes jellege	233
Belső ellentmondások a szervetlen természetben	234
Belső ellentmondások a szerves, élő természet jelenségeiben	237
Belső ellentmondások a társadalmi élet jelenségeiben	240
Belső ellentmondások a megismerés fejlődésében	245
Belső és külső ellentmondások	247
Antagonisztikus és nem-antagonisztikus ellentmondások	251
Antagonisztikus ellentmondások	251
Nem-antagonisztikus ellentmondások	257
Az ellentmondások jellege a szovjet társadalom fejlődésében	258
A "konfliktusmentesség elméletének" káros volta	265
A bírálat és az önbírálat szerepe a szocialista társadalom nem-antagonisztikus ellentmondásainak feltárásában és leküzdésében	266
A forma és a tartalom dialektikája	269
Az ellentétek harca útján végbemenő fejlődésről szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából	273
Rövid összefoglalás	281
A marxista filozófiai materializmus - Az objektív valóság egyedül tudományos magyarázata	283
A Marx előtti materializmus fő történeti formái	287
Az ókori gondolkodók materializmusa	288
A XVII-XIX. század haladó polgári gondolkodóinak materializmusa	295
A forradalmi demokraták materializmusa	304
Az idealizmus ismeretelméleti és osztálygyökerei	309
A marxista filozófiai materializmus - A materializmus legmagasabb formája	311
A dialektikus módszer és a materialista elmélet egysége	311
A materialista természetfelfogás és a materialista társadalomfelfogás egysége	314
A marxista filozófiai materializmus teljessége és egysége	317
Rövid összefoglalás	318
A világ anyagisága és az anyag fejlődési törvényszerűségeinek objektív jellege	320
A materializmus és az idealizmus alapvető ellentéte a világ egységének kérdésében	320
Az anyag fogalmának marxista-leninista értelmezése	327
Az anyag meghatározása	327
Az anyag fogalmának jelentősége a tudomány fejlődése szempontjából	331
Az anyag szerkezetére vonatkozó képzetek fejlődése	334
Az anyag és a mozgás elválaszthatatlansága	342
A mozgás az anyag létezési formája	342
A mozgás megsemmisíthetetlensége	346
A tér és az idő - Az anyag létezésének formái	350
A tér és az idő objektív realitása	350
A térre és az időre vonatkozó képzetek fejlődése	353
A tér és az idő végtelensége	559
A mozgásban levő anyag fejlődési törvényszerűségeinek objektív jellege	360
A világ anyagisságáról szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából	364
Rövid összefoglalás	373
Az anyag elsődlegessége és a tudat másodlagossága	375
A materializmus és az idealizmus szöges ellentéte a filozófia alapvető kérdésének megoldásában	375
A filozófia alapkérdésének idealista, áltudományos megoldása	376
A marxista materializmus monizmusa. Az anyag és a tudat közötti különbség	380
Az anyag és a tudat ellentétének viszonylagos jellege	383
A tudat aktív szerepe	384
Az anyag érzeteink forrása	387
Az érzékelés a magasszervezettségű élő anyag sajátsága	387
A szerves és a szervetlen természet egysége	389
Az élő és az élettelen természet minőségi különbsége	390
Az élő anyag keletkezésének törvényszerűségei és fejlődésének főbb szakaszai	393
Az érzékelés az élő természet hosszú fejlődésének terméke	397
Az érzet az anyag érzékszerveinkre gyakorolt hatásának eredménye	400
Az agy a gondolkodás szerve - A gondolkodóképesség az agy funkciója	402
A természettudomány az agyról mint a gondolkodás szervéről és a gondolkodóképességről mint az agy funkciójáról	403
Az emberi gondolkodás minőségi sajátosságai	403
A gondolkodás és a nyelv a társadalmi fejlődés terméke	410
A gondolkodás és a nyelv társadalmi jellege	410
A nyelv és a gondolkodás keletkezése és fejlődése	412
A nyelv keletkezésével kapcsolatos burzsoá idealista elméletek bírálata	414
A nyelv a gondolat valóságának kifejeződése	417
Az anyag elsődlegességéről és a tudat másodlagosságáról szóló tétel alkalmazása a társadalomra	420
Az anyag elsődlegességéről és a tudat másodlagosságáról szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából	424
Rövid összefoglalás	432
A világnak és a világ törvényszerűségeinek megismerhetősége	434
A materializmus és az idealizmus alapvető ellentéte a világ megismerhetőségének kérdésében	434
A világ megismerhetőségét tagadó idealista állásfoglalás kritikája	435
A gyakorlat szerepe a világ megismerésében	438
Lényeg és jelenség	440
Az érzetek, az absztrakt gondolkodás és a nyelv szerepe a világ megismerésében	444
Az eleven szemlélet	444
Az absztrakt gondolkodás	445
A nyelv szerepe a megismerésben	453
A gyakorlat - Az igazság kritériuma	456
A gyakorlat marxista értelmezése	456
A pragmatizmus kritikája	459
A "tapasztalat" machista értelmezésének kritikája	460
A gyakorlat - az eleven szemlélet és az absztrakt gondolkodás egységének alapja	461
Objektív igazság, abszolút és viszonylagos igazság	465
A marxista-leninista visszatükrözési elmélet. Objektív igazság	465
Abszolút és viszonylagos igazság	469
Az igazság konkrétsága. A jelenségek sajátszerűségének megismerése	476
Az igazságról szóló marxista tanítás fegyver a dogmatizmus elleni harcban	478
A világ megismerhetőségéről szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából	481
Rövid összefoglalás	488
Befejezés	490
Névmutató	497