kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Szikra |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 512 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 21 cm x 15 cm |
ISBN: | |
A magyar kiadáshoz | 5 |
A dialektikus materializmus a kommunista párt világnézete | 7 |
A dialektikus materializmus - az egyedül tudományos, forradalmi világnézet | 7 |
A dialektikus materializmus tárgya | 9 |
A dialektikus materializmus keletkezése forradalom a filozófiában | 11 |
A dialektika és a metafizika alapvető ellentéte | 16 |
A materializmus és az idealizmus alapvető ellentéte | 22 |
A dialektikus materializmus alkotó jellege | 31 |
A dialektikus materializmus pártossága | 33 |
A dialektikus materializmus a munkásosztály létérdekeinek elméleti kifejezése | 33 |
A dialektikus materializmus a szovjet tudomány elméleti alapja | 36 |
A dialektikus materializmus a kommunizmus elméleti alapja | 38 |
Rövid összefoglalás | 42 |
A marxista dialektikus módszer - A világ megismerésének és forradalmi átalakításának egyedül tudományos módszere | 45 |
A Marx előtti dialektika fő történeti formái | 47 |
Az ókori gondolkodók dialektikája | 48 |
Hegel idealista dialektikája | 53 |
A forradalmi demokraták dialektikája | 57 |
A marxista dialektikus módszer - A dialektika legmagasabb, minőségileg új formája | 60 |
A materialista dialektika - A marxizmus-leninizmus ismeretelmélete és logikája | 70 |
Rövid összefoglalás | 75 |
A tárgyak és jelenségek egyetemes összefüggése és kölcsönös feltételezettsége a természetben és a társadalomban | 77 |
A természetnek mint egységes egésznek a felfogása - Alapvető ellentét a dialektika és a metafizika között | 77 |
A jelenségek kölcsönös függősége és kölcsönös feltételezettsége - A természet és a társadalom egyetemes törvénye | 80 |
A természet - összefüggő, egységes egész | 81 |
A társadalom mint összefüggő egész | 84 |
A jelenségek függősége a környezeti feltételektől | 86 |
A jelenségek oksági összefüggése | 90 |
Ok és okozat | 90 |
Az ok és az okozat egymásba való kölcsönös átemenete | 93 |
Az oksági összefüggés különbözik két jelenség egyszerű együttlétezésétől | 96 |
A teleológia és az indeterminizmus a tudomány ellenségei | 98 |
A jelenségek lényegi és nem-lényegi kölcsönös összefüggései | 102 |
Törvényszerűség, szükségszerűség és véletlen | 104 |
A törvény fogalma | 104 |
A törvények történelmi jellege | 108 |
Szükségszerűség és véletlen | 111 |
A tudomány a véletlen ellensége | 114 |
A jelenségek összefüggéseinek sajátosságai a szocialista társadalomban | 119 |
A jelenségek egyetemes összefüggéséről és kölcsönös feltételezettségéről szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából | 123 |
Rövid összefoglalás | 131 |
Mozgás és fejlődés a természetben és a társadalomban | 133 |
A dialektika és a metafizika ellentéte a fejlődés értelmezésében | 133 |
A mozgás és a fejlődés - a természet és a társadalom egyetemes törvénye | 138 |
A jelenségek változása a szervetlen természetben | 139 |
A jelenségek változása a szerves természetben | 142 |
A társadalmi jelenségek változása | 145 |
Mozgás és nyugalom | 148 |
A mozgás alapformái | 151 |
A fejlődés mint a régi elhalása és az új keletkezése | 157 |
A régi elhalása és az új keletkezése a természetben | 158 |
A régi elhalása és az új keletkezése a társadalomban | 159 |
Az új, a haladó legyőzhetetlensége | 160 |
Az új legyőzhetetlensége a természeti jelenségek fejlődésében | 160 |
Az új legyőzhetetlensége a társadalom fejlődésében | 162 |
Lehetőség és valóság | 163 |
A lehetőség valósággá válása a társadalomban | 165 |
A tudomány szerepe a lehetőség valóraváltásában | 168 |
Az új legyőzhetetlensége és a lehetőség valóraváltása a szocialista társadalomban | 169 |
A mozgásról és fejlődésről szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából | 173 |
Rövid összefoglalás | 177 |
A fejlődés mint a mennyiségi változások átcsapása gyökeres, minőségi változásokba | 178 |
A dialektika és a metafizika alapvető ellentéte a fejlődés jellegének értelmezésében | 178 |
A mennyiségi változások átcsapása gyökeres, minőségi változásokba - a fejlődés egyetemes törvénye | 182 |
A jelenségek minőségi meghatározottsága | 182 |
A mennyiség | 186 |
A jelenségek minőségi és mennyiségi oldalának egysége | 188 |
Mennyiségi változások átcsapása minőségi változásokba a természetben | 189 |
Mennyiségi változások átcsapása minőségi változásokba a társadalom fejlődésében | 192 |
A fejlődés evolúciós és revolúciós formája | 194 |
A mennyiségi változások gyökeres minőségi változásokba való átcsapásának ugrásszerű jellege | 195 |
Ugrások a természetben | 196 |
Ugrások a társadalom fejlődésében | 197 |
Az ugrások sokfélesége | 198 |
Robbanásszerű átmenet a régi minőségből az új minőségbe | 202 |
Átmenet a régi minőségből az új minőségbe az új minőség elemeinek fokozatos felhalmozódása és a régi minőség elemeinek fokozatos elhalása útján | 203 |
A régi minőségből az új minőségbe való átcsapás sajátosságai a szocialista társadalom viszonyai között | 206 |
A fejlődési folyamat előrehaladó jellege | 209 |
A fejlődésről, mint a mennyiségi változások minőségi változásokba való átcsapásáról szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából | 216 |
Rövid összefoglalás | 226 |
A fejlődés mint az ellentétek harca | 228 |
A marxista dialektikus módszer és a metafizika alapvető ellentéte a fejlődési folyamat forrásának és belső tartalmának kérdésében | 228 |
A fejlődésről, mint az ellentétek harcáról szóló törvény egyetemes jellege | 233 |
Belső ellentmondások a szervetlen természetben | 234 |
Belső ellentmondások a szerves, élő természet jelenségeiben | 237 |
Belső ellentmondások a társadalmi élet jelenségeiben | 240 |
Belső ellentmondások a megismerés fejlődésében | 245 |
Belső és külső ellentmondások | 247 |
Antagonisztikus és nem-antagonisztikus ellentmondások | 251 |
Antagonisztikus ellentmondások | 251 |
Nem-antagonisztikus ellentmondások | 257 |
Az ellentmondások jellege a szovjet társadalom fejlődésében | 258 |
A "konfliktusmentesség elméletének" káros volta | 265 |
A bírálat és az önbírálat szerepe a szocialista társadalom nem-antagonisztikus ellentmondásainak feltárásában és leküzdésében | 266 |
A forma és a tartalom dialektikája | 269 |
Az ellentétek harca útján végbemenő fejlődésről szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából | 273 |
Rövid összefoglalás | 281 |
A marxista filozófiai materializmus - Az objektív valóság egyedül tudományos magyarázata | 283 |
A Marx előtti materializmus fő történeti formái | 287 |
Az ókori gondolkodók materializmusa | 288 |
A XVII-XIX. század haladó polgári gondolkodóinak materializmusa | 295 |
A forradalmi demokraták materializmusa | 304 |
Az idealizmus ismeretelméleti és osztálygyökerei | 309 |
A marxista filozófiai materializmus - A materializmus legmagasabb formája | 311 |
A dialektikus módszer és a materialista elmélet egysége | 311 |
A materialista természetfelfogás és a materialista társadalomfelfogás egysége | 314 |
A marxista filozófiai materializmus teljessége és egysége | 317 |
Rövid összefoglalás | 318 |
A világ anyagisága és az anyag fejlődési törvényszerűségeinek objektív jellege | 320 |
A materializmus és az idealizmus alapvető ellentéte a világ egységének kérdésében | 320 |
Az anyag fogalmának marxista-leninista értelmezése | 327 |
Az anyag meghatározása | 327 |
Az anyag fogalmának jelentősége a tudomány fejlődése szempontjából | 331 |
Az anyag szerkezetére vonatkozó képzetek fejlődése | 334 |
Az anyag és a mozgás elválaszthatatlansága | 342 |
A mozgás az anyag létezési formája | 342 |
A mozgás megsemmisíthetetlensége | 346 |
A tér és az idő - Az anyag létezésének formái | 350 |
A tér és az idő objektív realitása | 350 |
A térre és az időre vonatkozó képzetek fejlődése | 353 |
A tér és az idő végtelensége | 559 |
A mozgásban levő anyag fejlődési törvényszerűségeinek objektív jellege | 360 |
A világ anyagisságáról szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából | 364 |
Rövid összefoglalás | 373 |
Az anyag elsődlegessége és a tudat másodlagossága | 375 |
A materializmus és az idealizmus szöges ellentéte a filozófia alapvető kérdésének megoldásában | 375 |
A filozófia alapkérdésének idealista, áltudományos megoldása | 376 |
A marxista materializmus monizmusa. Az anyag és a tudat közötti különbség | 380 |
Az anyag és a tudat ellentétének viszonylagos jellege | 383 |
A tudat aktív szerepe | 384 |
Az anyag érzeteink forrása | 387 |
Az érzékelés a magasszervezettségű élő anyag sajátsága | 387 |
A szerves és a szervetlen természet egysége | 389 |
Az élő és az élettelen természet minőségi különbsége | 390 |
Az élő anyag keletkezésének törvényszerűségei és fejlődésének főbb szakaszai | 393 |
Az érzékelés az élő természet hosszú fejlődésének terméke | 397 |
Az érzet az anyag érzékszerveinkre gyakorolt hatásának eredménye | 400 |
Az agy a gondolkodás szerve - A gondolkodóképesség az agy funkciója | 402 |
A természettudomány az agyról mint a gondolkodás szervéről és a gondolkodóképességről mint az agy funkciójáról | 403 |
Az emberi gondolkodás minőségi sajátosságai | 403 |
A gondolkodás és a nyelv a társadalmi fejlődés terméke | 410 |
A gondolkodás és a nyelv társadalmi jellege | 410 |
A nyelv és a gondolkodás keletkezése és fejlődése | 412 |
A nyelv keletkezésével kapcsolatos burzsoá idealista elméletek bírálata | 414 |
A nyelv a gondolat valóságának kifejeződése | 417 |
Az anyag elsődlegességéről és a tudat másodlagosságáról szóló tétel alkalmazása a társadalomra | 420 |
Az anyag elsődlegességéről és a tudat másodlagosságáról szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából | 424 |
Rövid összefoglalás | 432 |
A világnak és a világ törvényszerűségeinek megismerhetősége | 434 |
A materializmus és az idealizmus alapvető ellentéte a világ megismerhetőségének kérdésében | 434 |
A világ megismerhetőségét tagadó idealista állásfoglalás kritikája | 435 |
A gyakorlat szerepe a világ megismerésében | 438 |
Lényeg és jelenség | 440 |
Az érzetek, az absztrakt gondolkodás és a nyelv szerepe a világ megismerésében | 444 |
Az eleven szemlélet | 444 |
Az absztrakt gondolkodás | 445 |
A nyelv szerepe a megismerésben | 453 |
A gyakorlat - Az igazság kritériuma | 456 |
A gyakorlat marxista értelmezése | 456 |
A pragmatizmus kritikája | 459 |
A "tapasztalat" machista értelmezésének kritikája | 460 |
A gyakorlat - az eleven szemlélet és az absztrakt gondolkodás egységének alapja | 461 |
Objektív igazság, abszolút és viszonylagos igazság | 465 |
A marxista-leninista visszatükrözési elmélet. Objektív igazság | 465 |
Abszolút és viszonylagos igazság | 469 |
Az igazság konkrétsága. A jelenségek sajátszerűségének megismerése | 476 |
Az igazságról szóló marxista tanítás fegyver a dogmatizmus elleni harcban | 478 |
A világ megismerhetőségéről szóló marxista tétel jelentősége a kommunista párt gyakorlati tevékenysége szempontjából | 481 |
Rövid összefoglalás | 488 |
Befejezés | 490 |
Névmutató | 497 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.