A diadalmas jóga

Előszó

Részlet a könyvből:
A FOGALMAK TISZTÁZÁSA.

Erre feltétlenül szükség van. A hindu bölcselet a lét jelenségeit ősidők óta olyan behatóan, olyan közvetlenül és élesen tanulmányozta, hogy a velük kapcsolatban felmerülő lényeges fogalmakat is sokkal szabatosabban és biztosabban írhatta körül, mint nyugati gondolkozásunk. Vegyük mindjárt az egyik leggyökeresebb, legfontosabb fogalmat: a lélek fogalmát. Szépirodalmi műveinkről s elmefuttatásainkról nem is szólva, még vallásos és bölcseleti munkáinkban is egészen szétmosódott körvonalakkal, más fogalmakba át-átolvadva jelenik meg ez. A lélek és a szellem fogalma tisztázatlanul keveredik össze, s amikor hasonló tárgyakról írt műveket olvasunk, lépten-nyomon észrevesszük, hogy a két fogalom az író részéről nem jelent határozottan különválasztott tartalmakat, hanem többnyire találomra, a beidegzett megszokást követve használja hol az egyik, hol a másik kifejezést. Ez a bizonytalanság még olyan író művében is szembeszökő, aki pedig már mélyebben nézett a dolgok mögé, s épen olyan tárgyat vesz vizsgálat alá, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Igy pl. a már említett, új szellemű magyar orvos, dr. Weninger Antal írásaiban is megjelenik ez a fogalmi tisztázatlanság, s ez okozza, hogy épen az előtte is oly nagyra értékelt Jógát s az ennek alapul szolgáló hindu felfogást félreérti. Nem a Jóga egyes részeinek, pl. a lélekzetszabályozásnak gyakorlati alkalmazását érti félre; ezt hatásosan, jól és eredményesen műveli. A félreértés mélyebbenfekvő dolgokra vonatkozik, a bölcseletre, a világszemléletre, amelyből a Jóga egész rendszere kiépült. De kézenfekvő, hogy ezt az épületet csak akkor érthetjük és értékelhetjük való mivoltának megfelelően, ha megalapozásával, láthatatlan alapépítményével is egészen tisztába jöttünk. Vissza