Előszó
Tudom, mennyire elkoptatott az a közhely, hogy „hiánypótló". Alkalmazása ez esetben azonban úgy érzem, nagyon is helyénvaló. Olyan munka jelent meg, mely magyar nyelven először foglalja össze magas...
Tovább
Előszó
Tudom, mennyire elkoptatott az a közhely, hogy „hiánypótló". Alkalmazása ez esetben azonban úgy érzem, nagyon is helyénvaló. Olyan munka jelent meg, mely magyar nyelven először foglalja össze magas színvonalon ennek a rettegett diabeteses szövődménynek a kialakulását és korszerű ellátását. Ez az elváltozás nem hasonlítható össze az egyéb, a diabetológiában jól ismert szövődményekkel, éppen komplexitása miatt. Kialakulásában szomatikus és autonóm idegrendszeri károsodás, atherosclerosis, mélyreható szöveti metabolikus zavar egyaránt szerepet játszik, melyhez súlyos dermatológiai és infektológiai, valamint ortopédiai, osteoarthopathiás komplikációk csatlakoznak. Ilyen módon valódi interdiszciplináris szemléletmód szükséges a korszerű betegvezetéshez és a követendő holisztikus terápiához. Az elváltozás megítélésében mérföldkövet jelentett az 1988-ban kiadott Szent Vincent-i deklaráció, ahol diabetológusok, angiológusok, ortopéd orvosok, a betegtársaságok képviselői, biztosítási szakemberek, valamint a Média reprezentánsai - egyebek mellett - felhívták a társadalmak figyelmét, hogy szerte Európában a diabetes mellitus miatt elvégzett alsó végtagi csonkolások legalább 50%-a téves javallat alapján történik. Bár pontos hazai adatokkal nem rendelkeztünk, egybehangzó tapasztalatok alapján e véleményt csak megerősíteni tudtuk. Azóta hazánkban is jelentős előrehaladás történt, számos cukorbeteg szakellátó helyen „diabeteses láb" rendelést is bevezettek, ahol diabetológus, angiológus, sebész, ortopéd orvos közösen véleményezi az adott elváltozást és szabja meg a kezelést. Ma az esetek sokkal nagyobb részében ez a konzílium dönt a konzervatív kezelési módokról, aminek köszönhetően ezen betegek életminősége jelentősen javult. Kétségtelen, hogy az elváltozás sokoldalú megközelítése, az egyre javuló terápiás lehetőségek, az egyre hatékonyabb orális szerek, a legújabb inzulinkészítmények sokkal inkább lehetővé teszik a kívánt normoglykaemia tartós biztosítását. Ugyancsak fontos a kísérő, ártó egyéb elváltozások, a magas vérnyomás, dyslipidaemia, a véralvadás hatásos befolyásolása. Nagyon lényeges a láb megfelelő gyógycipővel, idejekorán történő tehermentesítése, a száraz, esetleg duzzadt, hámsérült bőr, az elégtelen keringés, benne a nyirokkeringés korszerű kezelése. A mindkét diabetes típusban egyaránt létrejövő komplex szövődményt minél korábban fel kell ismerni, ezért nagyon fontos a cukorbetegek ilyen irányú időszakos ellenőrzése, a megfelelő konzíliárusi hálózat igénybevétele.
Vissza